Állapot 1 hét után

Péntek este kicsit sikerült kibújnom az anya szerepből. Kimozdultam. Igaz, éreztem, hogy a szemem ég a fáradtságtól, mintha csak paprikát szórtak volna bele, de barátnőmmel elmentünk egy jó kis "beülős'" helyre, ahol jól kibeszélgettük magunkat. Végre úgy éreztem, kezdek visszatérni az igazi önmagamhoz, bár mitagadás, péntek délelőtt volt egy kisebb "krízisem", iszonyú bezárva éreztem magam, és ki akartam törni, de azon is átlendített a tudat, hogy idővel sokkal de sokkal jobban fogom érezni magam, csak a kitartás maradjon meg bennem.
Egyre jobban feltűnnek nekem olyan dolgok, hogy az emberek többsége mennyire savanyú és mennyire figyelmetlen a másikkal szemben, de ez sem tud dühíteni. Elfogadom, ők ilyenek. Valószínűleg azért ilyenek, mert egyáltalán meg sem fordul a fejükben, hogy másmilyen is lehetne, az meg végképp nem jut el a tudatukba, hogy saját maguk mennyit tehetnének érte. Mert alapban az a hír, hogy megdöglött végre a szomszéd lova, így van min csámcsogni....Ma a bevásárlás közben találkoztam egy-két ilyen esettel, és büszke voltam magamra, amiért végre nem azonosultam a helyzettel, és nem kezdtem rajta felhúzni magam.
A rádióban is a tudatosság volt ma a téma, hogy ebben a mai világban ez mennyire fontos lenne. És IGEN! Eszembe jut, hogy merre tartunk és ki tudná ezt "megfékezni". De igazából utána megint csak a saját dolgaimra koncentrálok. Nem azért, mert önző vagyok, hanem mert az első lépést a siker felé csak így tudom megtenni....egyszerűen élvezem a jelent. Ebből hozom ki a legtöbbet. Nem arra gondolok, hogy úúúúú mit kell megtennem holnap. Persze, előre is gondolok dolgokra, de az "új" felfogásom szerint, minden helyzetet akkor fogok kezelni, amikor elérkezik.....
Párom nem hisz semmiben. Életfelfogása, hogy ő ilyen, és akinek nem tetszik, fel is út, le is út. Próbálok ügyesen hatni rá, hogy csak 1 hétig csinálja, amit én, és érezze a különbséget, de nem hajlandó. Könyvet még csak látni se akar, bezzeg a TV, na az megy. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de az együtt töltött évek alatt nem ő nőtt fel hozzám, hanem én változtam őhozzá. Kritizálós, arrogáns és önző lettem. Ahelyett, hogy ő állt volna arra az oldalra, amit tulajdonképpen én képviselek: szeretet, tudásszomj, önismeret és önfejlesztés, céltudatosság. (külöben érez valamit, a napokban igen furcsa, látja rajtam, hogy változom, és próbálja megtörni a kitartásomat, de nem hagyom. Valószínűleg azért, mert ő gyenge, és nem tud soha semmit befejezni, sajnos...) Észrevettem, hogy élünk, de egyik napról a másikra, egyik hét szalad a másik után. És hogy ezidő alatt tulajdonképpen semmi érdemleges nem történik. Észrevettem, hogy elmegyek én is dolgok mellett. Hogy nem érdekelnek annyira az emberek, és különbenis, mindenki hagyjon békén, nem érdekel, mit gondolnak. azonosultam valamivel, amivel nem kellett volna. Feladtam ÖNMAGAM. Hogy miért tesz ilyet az ember? Talán mert konfliktus kerülő. Vagy azért, mert nincs jóban önmagával, és menekül. Megfelelési vágy van benne. Vagy nem is tudom....De a lényeg: elindultam az utamon, mostmár lassan 1 hete lesz (bizonyára viccesnek találjátok, hogy számolom a napokat :) ) és jobban érzem magam. Mintha kicsit felszabadulnék. Kevesebb bennem a félelem, és több a tenniakarás....és látok esélyt arra, hogy sokkal jobb legyen a közérzetem, és egyre több és több emberrel megismerkedjek, hogy folytassam a tanulmányaimat (elsősorban nyelvi tanulmányokat) és a többi egyéb dolog!
Eddig görbe háttal, szinte "szürkén" sétálgattam, bárhova is mentem. A megtört ember testtartásával.... 1 hete kihúzom magam. A hasam laposabb, a tartásom sokkal jobb, a hátamat is erősebbnek érzem. És észrevesznek az emberek, amit büszkén viselek!
A kisfiammal való kapcsolatom is egyre jobban alakul.....és napról napra jobban imádom. :)

Címkék:

Hozzászólások



kedves gattina, a kitartás

kedves gattina, a kitartás mindenben meghozza a gyömölcsét! ha képzeletben már látod magad előtt a célt, akkor biztosan oda fogsz érni. :-)



Ezeket a sorokat én is írhattam volna

Tényleg de ez jó mert sokszor az emberen szerintem az is segít ha tudja, hogy más is hasonló cipőben van.