Amikor először érzed, hogy mire vagy képes

sikerMegtörtént végre az, amiből újra erőt meríthetek: A vágyam teljesült. Megalkottam magamnak a vágyam valóságát!
Sokáig kinlódtam az anyagi dolgok miatt, hiszen a napi kajára is volt, hogy nem futotta. Ezért szerettem volna valami kis pénzecskét magamnak. De sehogyan sem jött össze. Pedig nagyon "ügyesen" egyszerre gondoltam mindenre össze-vissza. S hihetetlen módon nem teljesültek! Vajh miért is? :D
Aztán lecsendesítettem az elmém, s végig gondoltam, hogy mit is akarok én tulajdonképpen?

Szeretem a munkám, hát azt megtartanám. Pocsékul fizet, de az amit csinálok, nekem örömet okoz. Szeretem a kihívásokat. Erre jött a főnököm, s közölte, hogy előléptet vezetővé, s ezzel egy időben megemeli a fizetésem is. (kezdetnek nem is olyan rossz.) De azért kellene némi pénzecske sos-ben is. Erre csörög a telefonom, s egy vadidegen közli, hogy xy-tól megkapta a számom, s szüksége lenne a munkámra. Elmentem hozzá megegyeztünk, s máris megvan a sürgősségi ellátmányom. Hazulról indulva a találkozóra az utcán összefutottam valakivel, aki szintén egy kisebb munkára kért fel. Ha egyszer valami beindul, ............
Persze azt tudni kell, hogy nem vagyok az az aggódó típus. Valahogy mindig nyugodtan fogadtam mindent, hiszen teljesen biztos vagyok abban, hogy amibe belefogok, azt jól fogom megcsinálni. S most már azt is tudom, hogy ez nem csak a munkámmal kapcsolatosan van így. Szintet léptem. Eddig is tudtam, hogy képes vagyok a magam és mások javára alkotni, de az anyagiak valahogy nem mentek. Eddig!
A világ egyre jobban kinyílik a számomra, s én egyre jobban kinyílok a világra. Elfogadom amit kapok, s tudom már, hogy tényleg lehet mindened, ha azt tiszta szívvel, s igaz hittel kéred. Higgy és megadatik. S mostmár látom, hogy ez valóság. Csodálatos érzéssel tölt el az a gondolat, hogy így én másoknak is fogok segíteni, ha azt ők is így akarják. Mert ha megvan az a dolog amire szükségem van, akkor nem kell magamra fordítanom azt az energiát, amivel másokon segíthetek.
Köszönöm Istenem!
Szeretlek!

Hozzászólások



Köszönöm

a kedves szavakat, s legfőképpen, hogy örömöt adhattam, a saját örömöm által.



Nagyon köszönöm, most

Nagyon köszönöm, most szárnyakat kaptam! :D



:)

Igazad van! Szívből puszillak!!!!!!!!



Ludmilla kedves!!!!

Miért is kell ezt meg köszönni? Te tiszta szívből írtál, hát ne várj mást tőlem sem :)



Való igaz....

Neyriti!
Való igaz az a mondás, hogy a világon minden egy tőröl fakad. Ezt már én is meg tapasztaltam. Az, hogy az anyagiak terén, avagy a párkapcsolatban lesz valakinek előre lépése, nem származik más "tőröl". Ugyan az a mozgató rugója mindennek. Az én párkapcsolatom minden csak nem kapcsolat. Ámde: Az én előrelépésem egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a mostani párommal letisztázzak valamit. Neked zárni, nekem pedig nyitni kell :)
Sok sikert!!!



:)

Milyen kedves vagy Dezoxi, hogy válaszoltál!!! Köszönöm szépen a bíztató soraidat!!!!!!!!



Jó volt olvasni az írásod! :)

Gratulálok a sikeredhez!!!

Olyan érdekes, hogy én is éppen ma fogadtam el valamit, "törődtem bele" a dologba, ezt még egy tett is követte...erre éppen most olvasom az írásod! :) Nálam annyi a különbség, hogy a téma a párkapcsolat, de minden más dettó ugyan ez. Én most dőltem hátra. :)



Köszönöm szépen!

Köszönöm a biztató szavakat!



Csatlakozom

Kedves Dezoxi!

Csatlakozom az előttem szólókhoz (írókhoz) :D és én is tiszta szívből gratulálok!!!!!! :):)

És köszönöm is az írást egyben, hisz ahogyan sta is írta, tényleg nagyon biztató!!! :):D



Köszönöm az írásod, Dezoxi!

Köszönöm az írásod, Dezoxi! :) Azt hiszem nem véletlen kerülnek időközönként a szemem elé hasonló tartalmú olvasmányok. Ez amolyan emlékeztető nekem amikor úgy mond "ellustulok". :)
Jó éjszakát! Meg ne csípjenek az ágyi poloskák! =))



Kedves Ludmilla!

Ha már ott tartasz, hogy: MÉG, akkor máris egy hatalmas lépést tettél. Van hogy "reménytelenségből" fakad az amikor végre el engeded a gondolatodat, van amikor már tudatosan teszed, de mindenképpen el fogsz jutni arra a pontra, mikor már nem aggódsz, görcsölsz. Egyszerűen csak elfogadod. S akkor majd hidd el teljesülni fog. Velem is ez történt. Én sem volta képes tudatosan elengedni a gondolatom, egyszerűen csak le..artam, hogy mi fog történni. Attól nem féltem, hogy éhen halok, hiszen annyira bízom magamban, hogy ez lehetetlen, hogy bekövetkezzen, de képtelen voltam szabadulni a negatív visszatartó gondolatoktól. Egészen addig, míg azt nem mondtam magamnak, hogy elég. S íme..........
Sok sikert, kitartást, és hitet!



:))

Gratulálok a sikerélményedhez, ebből én is sokat merítkeztem és még sokszor el fogom olvasni, mert most abban a szakaszban vagyok, hogy hiába minden, MÉG nem sikerül semmi.



:D fenség

:D fenség :DDDDDDDDDDDDDDDDDDD Köszönöm a tiszteletteljes megszólítást, kedves kis apródom :D:D:D :DDDDDDDDDD

Amúgy a történet tényleg nagyon tanulságos. Ismerem. És köszönöm, hogy eszembe juttattad, mert itt gondolkodok, mit is mondhatnék egy pontosan ebben a helyzetben lévő besz. társamnak. El is küldöm neki. Mert már kifogytam minden magyarázatból, hogyan vegye észre, mi van. :)
Köszönöm!



Köszönöm fenség :)

Valóban csodás érzés, mikor az ember azt hiszi, hogy innen már nincs tovább, s egyszer csak tudatosul benne, vagy épp tudatosítják, hogy sokkal jobb is lehetne, csak hagyni kéne már végre. Erre az egyik kedvenc viccem a legjobb példa:
Baromi nagy árvíz van a faluban, s megkezdik az emberek mentését. A víz már olyan magasan van, hogy a falu papja a templom tetején talál csak menedéket. De a víz már oly magasan jár, hogy látszik ott sincsen biztonságban. Ekkor imádkozni kezd az úrhoz, hogy segítse ki. Pár perc elteltével megjelenik egy csónak, amiben már ülnek páran, s hívják az atyát, hogy szálljon be. De a pap visszautasítja, mondván, hogy őt majd az Úr megsegíti. A víz emelkedik tovább, már derékig ér, mikor ismét megjelenik egy csónak, melyet szintén visszautasít. A víz már nyakig ér, s újabb csónak érkezik. Az atya ezt is elküldi. S mint annak rendje s módja szerint kell, meg is fullad a pap. A menyországban találkozik Istennel, s kérdőre vonja: Uram mond, egész életemben téged szolgáltalak, tanítottam a te szent igédet az embereknek, s mégis ilyen csúf véget kellett érnem! Hát miért nem segítettél rajtam?
Mire Isten így válaszol: Én nem segítettem? Hiszen három csónakot is küldtem érted!

Tanulságos szerintem :)



Gratulálok és elismerésem

Gratulálok és elismerésem kedves Dezoxi! Olyan jó is ezt átélni, megélni....szóval élni ezzel :)
Kívánom, hogy mindenki, aki csak olvassa most a blogodat, érezze ezt az örömöt és hálát, amit megosztottál velünk. Köszönjük!



Köszönöm :)

Hidd el, hogy sikerülni fog. Ha másnak sikerül, akkor neked miért ne? Csak amíg félsz, vagy aggódsz amiatt, hogy nem sikerül, addig tartod csak magad abban a rezgésben. Amint ez elmúlik (mint ahogy nálam), akkor minden megváltozik. Csak Higgy!!!!!
Szeretettel.............



:)

Nagyon örülök a sikerednek! Remélem nekem is sikerül az írásod biztató hatással volt rám. Köszönöm