Az Androgyn jelenség

androgyn"...egyre nyilvánvalóbb, hogy egy újfajta nőtípus van kialakulóban a fejlettebb kultúrákban.

Itt állunk a harmadik évezred küszöbén, és egyre nyilvánvalóbb, hogy egy újfajta nőtípus van kialakulóban a fejlettebb kultúrákban. Beszélhetünk egyben új férfitípusról is, mert ez a jelenség kétoldalú; az egyik nem átalakulása szükségszerűen a másikat is változásra kényszeríti. De a fejlődés a nők esetében, éppen a több ezer évig fennálló férfiközpontú társadalomnak köszönhető elfojtások felszínre kerülése miatt, sokkal látványosabb. Ezért ez az összeállítás ezúttal inkább a modern kori Éváról fog szólni.

Az ókori görögök úgy képzelték - legalábbis erről ír Platón A lakoma című művében -, hogy az emberek eredetileg kétneműek voltak. Elválaszthatatlan egységet alkotott nő és férfi; olyanok voltak, mint egy gömb, négy karral és négy lábbal. Ők voltak az androgyn-ek.
Az Androgyn (lsd.még androgin vagy androgün) szó jelentése a görög androsz (=férfi) és güné (=nő) szó összetételéből származik, magyarul: férfinő. Ez az ún. harmadik nem, amely sem nem nő, sem nem férfi, és mégis mindkettő, de nevezhetjük akár semlegesnek is. Tökéletes harmóniájukat még az istenek is megirigyelték, ezért aztán fogták, és egy szép napon kettéválasztották őket. Azóta boldogtalan minden ember, és egész életében keresi elveszített másik felét. Amikor azt hiszi, hogy megtalálta, akkor szerelemben egyesül vele, és arra a kis időre újra átélheti az elveszített tökéletesség és harmónia állapotát. Valójában sosem találjuk meg, amíg magunkon kívül keressük, mert bár elválasztva, de mégis minden egyes nő és férfi magában hordozza az ellentétes nem egy darabkáját, ahogyan azt a kínai yin-yang szimbólum is ábrázolja. Az ősi kínai kultúrában a Yang testesíti meg a férfi princípiumot, tehát mindazt, ami termékenyítő, fallikus, racionális, elemző, logikus. A Yin pedig azt, ami a nőiességhez kapcsolható: befogadó, lágy, érzékeny, változó, emocionális.

De az androgynitás nem idegen más kultúrák és vallások mítoszaitól sem. A sámánok például képesek voltak transzállapotban nemet cserélni, és kilépni a földi ember nemiség okozta korlátaiból, hogy kapcsolatot teremthessenek a magasabb rendű transzcendens világokkal. A taoizmus is céltudatosan alkalmazza a lelki androgynitást a fejlődés érdekében. A zsidó-keresztény teremtéstörténet szerint, amikor az Isten megteremtette Ádámot, az egy személyben férfi és nő is volt, tehát androgyn, egészen addig, amíg álmában az oldalbordáját kivéve, abból meg nem alkotta Évát. Még a szexualitást oly nagyon elutasító kora kereszténység idején is megjelenik az androgynitás, mint a természetfölötti misztika, a férfi és nő spirituális szinten kívánatos egyesülése formájában. És mindezeken túl ott van a Teremtő neme körüli örök filozófiai probléma is. Az androgyn jelenség - a nemi kettősség felismerése – tehát mélyen benne gyökerezik az emberiség kultúrtörténetében. A teljességet és a magasabb egységet képviselő ősi istenségek mindkét nem jellemzőivel rendelkeznek, többnyire anatómiai, illetve lélektani értelemben is. Az androgynitás nem elsősorban a szexualitással összefüggő nomenclatura, hanem sokkal inkább egyfajta törekvés az egységre, a teljességre, a lelki szétdaraboltság helyreállítására, és a magasabb szintű én-tudatra. Az androgynitás fölötte áll a szexnek - akár férfiról, akár nőről van szó -, a cél a Kozmikus Ember megtestesülése, inkarnációja. A legtöbb ősi vallási rendszerben a legfelsőbb entitást a férfi és női princípiumokat önmagában egyesítő androgyn jelképezi.

Mielőtt tovább mennénk, pár szóban érdemes definiálni a jung-i pszichológia néhány alapvető fogalmát. Mint tudjuk a tudattalanban létezik a tudatos énnel ellenkező nemi polaritású lélekkép. Az animus a nő férfi polaritású lélekképe, mely megtestesíti a nőben lakozó férfi-elvet, és képviseli az ideális férfi vágyképét a tudattalan szintjén. Így tehát az első és meghatározó animus formáló élmény általában az apa, a fiútestvér, a gyerekkori fiúélmények, szerelmek, szexuális kapcsolatok. Ugyanez fordítva is létezik, az anima a férfi női polaritású lélekképe, amely tartalmazza azt az ideálképet, amit a férfi egész élete során a nőben keres. A férfiak esetében az anya formálja leginkább ezt az anima képet. Jung fontosnak tartja az animus/anima közvetítő szerepét a tudat és a tudattalan között. A lelki sérülések például kiszolgáltatottá teszik a női tudatot az animus támadásainak (pl. animus megszállottság). Az animus/anima felismerése nehéz, ez egy véget nem érő pszichikus folyamat, melynek katalizátora szükségképpen a párkapcsolat maga. Minderre azért kellett kitérni, hogy lássuk, a nőben eredendően – bár legtöbbször elfojtva - megtalálható a férfi énkép, és persze fordítva. Mivel minden harmónia az egyensúly elvén alapul, ezért olyan fontos, hogy minden nő felszabadítsa a benne rejlő férfi princípiumhoz tartozó minőségeket, és megtalálja a kapcsolatot saját animusával. Ha ez sikerült, csak akkor válhat a nő saját szerepében kiegyensúlyozottá és boldoggá.

A modern korral a nők számára a szabadság új lehetőségei nyíltak és nyílnak meg, a korábbi generációk nőtagjainak korlátok közé szorított életéhez hasonlítva ma már egészen más utakat járhat be a serdülő lány, a fiatal nő, az érett asszony, illetve az idősebb korosztály. Ez azt jelenti, hogy egy megszülető lánygyermek sorsát nem predesztinálja semmilyen társadalmi konvenció a hagyományos női szerep vállalására, és egy nő előtt a gyermekvállaláson túl a kiteljesedés más útjai is nyitva állnak, mint lehetőségek. A nőben szunnyadó kreatív képességeket többé nem szorítja kordába a férfi szerepét túlmisztifikáló, ugyanakkor a nőét méltatlanul lealacsonyító szemlélet- és gondolkodásmód. A nő végre szabad és független! Ez a legjelentősebb vívmánya az elmúlt évezrednek. Mint minden keretek közé kényszerített dolog esetében, a zárak feloldódása a hirtelen túláradáshoz, vagyis a másik végletbe történő akadálytalan elmozduláshoz vezet, ami természetes jelenség. Ezt egyesek a szélsőséges feminizmus megnyilvánulásaiban látják, ami félelemmel tölti el a konvencionális értékrendek alapján felnőtt férfitársadalmat. Pedig aggodalomra nincs ok, a mérleg nyelve előbb-utóbb be fog állni a szélsőségmentes egyensúlyi állapotra, amint a nő újra megtalálja az őt ősidőktől fogva megillető méltó helyet a férfi mellett, vele egyenrangú minőségben.

Ha a nő kreatív tulajdonságai teret kaphatnak, és lehetősége is nyílik saját alkotói készsége kibontakoztatására és annak megélésére, akkor megtalálhatja igazi önmagát. A legboldogtalanabbak azok az emberek, akik elutasítják, elnyomják magukban akár a férfi, akár a női princípiumokat, ezáltal önnön lelkük teljességét csonkítva meg. Többnyire rossz beidegződések, hibás családi minták, illetve a konvencionális női szerepekre vonatkozó társadalmi elvárások több évszázados hagyománya alkotja mindazokat a gátakat, amelyek ellehetetlenítik, hogy a nők felszabadíthassák a bennük rejlő teremtő erőket. "A legrosszabb az, ha valaki a kreatívnő-szindróma foglya, és nem ismeri fel e sorshelyzet erőit, dinamikáját. Az utat nem lelő tűz tönkretehet kapcsolatokat, sőt magát a személyiséget is." /Mohás Lívia/

A jövő női nemzedéke már önnön rejtett értékeivel, és képességeinek erejével alighanem ösztönösen tisztában lesz, és ezt adja tovább az utódainak is. Nem arról van tehát szó, hogy egyfajta szerepcsere zajlik le férfi és nő között, ennek, úgy gondolom, nem is volna értelme, hanem arról, hogy a nő végre megtalálja a helyét a világban, és szabadon teret engedhet kreatív fantáziáinak az évezredeken keresztül – igazságtalanul - viselt béklyók lerázása által. Ez nyilván a hagyományos férfi-szerepeket is alaposan felforgatja, de az új férfitípusnak már nem lesz szüksége a maszkulin vonásokra, mert a fizikai erő használata egyre kevésbé játszik szerepet a mindennapokban, hiszen már nem kell közelharcot vívni, és az erőkifejtést is gépek végzik el helyettünk. Végeredményben tehát a férfi inkább feminin jelleget ölt, felfedezi és elfogadja önmaga anima képét, a nő pedig felszabadítja animuszának teremtő erőit, ezáltal pedig a két nem közelebb kerül egymáshoz, a különbség kevésbé lesz polarizált, és a nemi hovatartozás maga, többé nem lesz diszkriminációs ok társadalmi szempontból. Az Androgyn nő tökéletesen ismeri és elfogadja a férfit, nincsenek vele a meg nem értésből fakadó problémái, és szexuális kérdésekben is tökéletes közöttük az összhang.
Az átalakulás átmeneti időszaka azonban nem lesz problémamentes, mert túlságosan mélyen gyökerezik bennünk a hagyományos felfogás és szemléletmód ahhoz, hogy egyik generációról a másikra nyomtalanul eltűnhessen. A változás először a fejlettebb, nyitottabb és magasabb intellektuális szinten létező társadalmi csoportokat érinti, és csak fokozatosan válhat általánosan elterjedté. A kilátások mindenesetre biztatóak, és van remény arra, hogy hamarosan egyetlen nőnek sem kell rabszolgaként megszületnie…"

(Forrás: Mohás Lívia – A nő kiteljesedése és az androgyn című tanulmány alapján íródott, a fullextra.hu oldalán található cikk)

Hozzászólások



Mindig a nő választ, de a férfi dönt!

Mindez most erről jutott eszembe!
"Persze még 1000 más dolognak is stimmelnie kell, amikor egy pasi nőt választ, de abba most nem bonyolódom bele."



Secret Papi, minket az Isten is egymásnak teremtett!

Emiatt gondolom: "... szerintem az lenne az igazi, ha a nők NŐK lennének, igazi nők, olyanok akiket védelmezhet egy Férfi, akinek kedvére tehet, akit segít, ápol, mellette áll. és ugyanígy fordítva, a Nő a Férfi mellett van, amikor támogatásra, bátorításra van szüksége, hogy harcba induljon... :)

Persze még 1000 más dolognak is stimmelnie kell, amikor egy pasi nőt választ, de abba most nem bonyolódom bele.



ide illik

Eckhart Tolle: A MOST hatalma - a közös női fájdalomtest felszámolása (részletek)

"A fájdalomtestnek általában van egy kollektív, és egy személyes oldala. A személyes oldal az illető múltjában elszenvedett érzelmi fájdalmainak összegyült üledéke. A kollektív oldal a közös emberi pszihében évezredek folyamán lerakódott fájdalom, amelyet a betegségek, kínzások, háborúk, gyilkosságok, kegyetlenkedések, őrület, stb. okoztak. Az egyes emberek személyes fájdalomtestei a kollektív fájdalomtestből is részt kapnak! (...) Akinek erős a fájdalomteste, és nincs elég tudatossága ahhoz, hogy ne azonosítsa magát vele, az egyrészt folyamatosan vagy időnként kénytelen lesz újra és újra átélni érzelmi fájdalmait, másrészt könnyen válhat erőszak elkövetőjévé, vagy áldozatává. Hogy elkövető vagy áldozat lesz-e, az attól függ, hogy a fájdalomteste túlnyomóan aktív, vagy passzív. Ezek az emberek viszont potenciálisan közelebb állnak a megvilágosodáshoz! Ez a lehetőség persze nem szükségszerűen realizálódik (...) A menstruációt sok esetben megelőző és kísérő érzelmi és testi fájdalom a fájdalomtest kollektív oldala, amely ebben az időszakban felébred szunnyadó állapotából (Bizonyos ingerek hatására máskor is aktiválódhat.). Ez korlátozza az életenergia szabad áramlását a testben, amelynek a menstruáció egy fizikai kifejeződése. (...)" - itt jegyezném meg, hogy én mást is tanultam a menstruációval kapcsolatban biológia órán. Kár, hogy a két jelenség kapcsolatáról, összevetéséről nem esik szó a könyvben. - Zsul - "Már ma is több nő közelít a teljesen tudatos állapot felé, mint ahány férfi, és számuk az elkövetkező években még rohamosabban fog nőni. A férfiak végül ugyan utolérhetik őket, de jelentős ideig szakadék lesz a nők és a férfiak tudatossága között. A nők visszaszerzik azt a szerepüket, ami őket születésüknél fogva megilleti - és ezért ez számukra természetesebb is, mint a férfiak számára -, hogy híddá válljanak a megnyilvánult világ és a Megnyilvánulatlan között-, az anyagiság és a lélek között. Nőként most a fájdalomtest transzmutálása (átváltoztatása - Zsul) a feladatod, hogy az ne álhasson már közéd és valódi éned - igazi lényed - közé. Természetesen a megvilágosodás másik akadályával, a gondolkodó elmével is törődnöd kell. Azonban az intenzív jelenlét, amit a fájdalomtesttel foglalkozva generálsz, egyúttal az elmével való azonosulástól is meg fog szabadítani!"



akkor jó, bevallom nem

akkor jó, bevallom nem olvastam végig, mert az elején elment a kedvem tőle :)))))



a NŐ

Imádok nőnek lenni, mindamellett, hogy férfias foglalkozásokat űztem eddig is. Most sem kifejezetten nőies dolgot csinálok, de hát ez tesz boldoggá. Aki ismer, tudja, hogy mennyire nőies nő vagyok, és mégis, mindent megteszek azért, hogy amihez kedvem tartja, azt csináljam. A férfiak világában rengeteg olyan "játék" van, ami nekem nagyon tetszik (motorozás pl.) és én ezt az életemet úgy akarom élni, hogy semmi, de semmi tarthat vissza attól, hogy mindent kipróbáljak, amit érdekesnek, vagy arra érdemesnek tartok. Független vagyok és szabad. Nő vagyok egy férfi oldalán, mert a férfi mellettem Férfiként viselkedik. Nő vagyok akkor is, ha magama vagyok, mert a teljesség csak mindkét oldal megtapasztalásával érhető el (tehát akár magánnyal is). Nő vagyok, merta külső és belső nemi jellegeim és hormonjaim ezt tükrözik, és érzem a nőiességet is magamban, amit a mai napig csodálok és imádok. De érzem magamban azt a rettenetesen erős férfit is, aki, amikor elkeseredem, talpraállít és azt mondja: Na neee, anyukám, továbbbbb, továbbb! És mint a bivaly, törtetek előre. És ez így van jól. Eleinte kislány voltam, és úgy kezeltek. Aztán fiús voltam, és észre sem vettek a férfiak. Aután igazi NŐ lettem, és annyira teljes az életem, amennyire csak el tudom képzelni. Ilyennek kell lennie. Semmit sem változtatnék, csak ha találnék jobbat. Egészséges kettősség van bennem. De nem csak ezt a kettő dolgot érzem magamban, hanem a Földet és az Eget is, a feketét és a fehéret is, a rosszat és a jót is. És aztán kiválasztom azt, amire az adott pillanatban szükségem van Önmagam megtapasztalásához. :-)

Éljenek a NŐK! Éljenek a FÉRFIAK! :-)



Admin, nekem ez az írás

Admin, nekem ez az írás pont erről szól... "Nem arról van tehát szó, hogy egyfajta szerepcsere zajlik le férfi és nő között"...
Nekem arról van szó, hogy a ma feminizmus felé eltolódott társadalom egy kilengés és hogy végső soron megtaláljuk a magunk 'nemi' szerepét, miközben felismerjük, megértjük a másik nemet is ezáltal teljes harmóniába kerülve vele...



én ezt elég szomorúnak

én ezt elég szomorúnak tartom :)
szeritnem az lenne az igazi, ha a nők NŐK lennének, igazi nők, olyanok akiket védelmezhet egy Férfi, akinek kedvére tehet, akit segít, ápol, mellette áll. és ugyanígy fordítva, a Nő a Férfi mellett van, amikor támogatásra, bátorításra van szüksége, hogy harcba induljon... :)



Óh, köszönöm:)))

Inspiráló módon hatunk egymásra, régebben nem értettem mit akar vele mondani....



Beus :-))) Igen, szerintem

Beus :-)))

Igen, szerintem ezt jelenti :-) Csak nem tudtam volna ilyen szépen szavakba önteni, mint te...



Drága Bea!

Így van!Mi meg a nyugodt ,boldog közeget biztosítjuk!Nagyon jó ez az idézet,minden szava igaz!Szerintem inspiráljuk egymást....Én nagyon szeretem a férfiak társaságát!Lehet tőlük tanulni.Tegnap például azt hogy az 1.6-os wolksvagen golf plus csak 8 szelepes és sokkal jobb lenne ha 16-os volna.Na?:)))))))))Persze nem kimondottan ilyen dolgokra gondoltam.
Mézes pálesz?Jó akkor vezessül be hogy a hétvégi "Teletáncunk" előtt lehúzunk egy kupicával!(Mert most hétvégén is házibuli!):))))
Szép napot Neked!
Szeretettel:Zsuzsi



Drág Moncsi!

Teljesen igazad van abban hogy a férfiak szemszögéből minden világos és érthető.Egyszerűek.Nem agyalnak kombinálnak annyit.Sokszor hallom hogy a fiúk milyen bonyolultak,kiismerhetetlenek....Szerintem pont nem!Csak magamból indulok ki.Ha megtörténik valami mondjuk A , az nem tetszik,erre korrigál jön az ellenkezője B,na az pláne nem tetszik...:)))Sokszor nem értem magamat sem,hát akkor szegény férfiak!?Persze ez az én véleményem,saját példából.
Kellenek a férfiak,nagyon is!Mi lenne velünk nélkülük?:)))Itt most nem a villanykörte csavarásra gondolok.
Sportműsor?Hú mi a tesóval élőben szeretjük(nővérem van)egy időben sokat jártunk meccsekre!Még apukám szoktatott rá bennünket.Valahogy nekem a tv előtt nem az igazi....
Szép napot kívánok!
Szeretettel:Zsuzsi



Moncsi:)))))

De jó, hogy ezt mondod, hogy főleg a második felét érted Te is... Biztos azért érthetőbb az, mert a saját lényünket (nemünket) nehezebb kívülről látnunk. Nekem is a férfi a "fény az éjszakában", (pedig annyira szöszi talán nem vagyok:))),
a nő nagyon betudja homályosítani a dolgokat. Úgyhogy valószínüleg a világos - ösztönöktől mentes gondolkodást kell megtanulnunk tőlük, hogy a férfi nemét is magunkba építsük.
Ahogy az első részét ízlelgetem, "a legtávolabbi dolgok is egyszerre közelivé és elérhetővé válnak", ha nem is értem annyira, de nagyon jó érzés tölt el...Lehet, hogy pont a nő érzelmessége, kedvessége, odadása, bölcsessége, türelme - biztosíja a férfi számára azt a nyugodt, boldog közeget, hogy ne csak elmélkedjen, hanem véghez is tudja vinni az álmait?
Talán ezt jelenti...?
(Jól jönne az a pálesz, de hamarosan dógoznom is kell egy csöppet...:))



Beus :-))))) Ha a reggeli

Beus :-)))))

Ha a reggeli varázslat így megy pálesz nélkül, mire lehetsz képes két kupica után? :-))))))))))))

Az idézet nagyon tetszik, és nagyon igaz... Legalábbis a második fele biztos :-))) Én nagyon szeretem a férfiakban, hogy az ő szemszögükből sok dolog annyival világosabb és érthetőbb... Sokat tanulok tőlük :-D



Nahát!

Ezt nem tudom hogy varázsoltam: A Hamvas Béla idézet előtt beírtam Nektek, hogy én is imádom a mézes páleszt. Elküldtem, aztán beírtam az idézetet, ami a páleszes köszöntést törölte...:)))
Pedig ma még nem ittam...:)))



Androgünosz...

"A valódi nő jelenlétében a legtávolabbi dolgok is egyszerre közelivé és elérhetővé válnak. A valódi férfi jelenlétében a legkevésbé érthető dolgok is világossá és érthetővé válnak."
/Hamvas Béla/



Zsuzsi :-)))))))Én pedig a

Zsuzsi :-)))))))

Én pedig sportműsorokat nézni a TV-ben időnként és közben szotyizni... :-)))) Mondjuk a sör meg az atléta nem játszik :-DD
Viszont pálinkából van kifejezetten 'kontyalávaló', olyan finom, mazsolán érlelt, mézes típusú...

Ölellek,

Moncsi



Drága Moncsi!

Akkor már értem miért szeretem annyira a pálinkát!:))))))Persze mértékkel!Ezentúl erre fogok hivatkozni!:)))))))
Köszönet az írásért!:)))))))))
Szép estét !
Szeretettel:Zsuzsi