Angyali történetek : "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."

Angyali történet: "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."

Két utazó angyal megállt, hogy az éjszakát egy tehetős család házában töltse el.
A család udvariatlan volt, és megtagadta az angyaloktól, hogy a nagy ház vendégszobájában pihenjék ki magukat. Ehelyett egy kis helyet kaptak a hideg pincében.
Amikor kinyújtóztak a kemény padlón, az idősebb angyal meglátott egy lyukat a falon és kijavította azt. Amikor a fiatalabb angyal kérdezte, miért, az idősebb angyal így felelt:
- A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak.
A következő éjjel mindketten egy nagyon szegény, de vendégszerető paraszt és felesége házában pihentek. Miután azt a kevés ételt is megosztották velük, amijük volt, átengedték az angyaloknak az ágyukat, ahol ők jól aludtak.
Amikor a következő napon a Nap felkelt, az angyalok könnyek között találták a parasztot és a feleségét. Az egyetlen tehenük, akinek a teje az egyedüli bevételük volt, holtan feküdt a mezőn.
A fiatal angyal dühös lett és kérdezte az idősebbet, hogyan hagyhatta, hogy ez megtörténjen.
- Az első embernek minden megvolt, mégis segítettél neki - vádolta. - A második családnak kevese volt, és hagytad, hogy elpusztuljon a tehenük.
- A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak - mondta az idősebb angyal. - Amikor a nagy ház hideg pincéjében pihentünk, észrevettem, hogy a falon lévő lyukban arany van. Mivel a tulajdonos olyan mohó volt és nem akarta megosztani szerencsés sorsát, betapasztottam a falat, hogy ne találhassa meg. Amikor az utolsó éjszaka a paraszt ágyában aludtunk, jött a halál angyala, hogy elvigye a paraszt feleségét. Helyette odaadtam a tehenet.
Láthatod, "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."
/ Forrás: Internet /

Hozzászólások



Egy szent ember egy nap

Egy szent ember egy nap Istennel beszélgetett.

Mondja neki: - Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol. Isten odavezeti a szent férfit két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi a szent embernek, hogy betekintsen.

A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval. A szentnek elkezdett csorogni a nyála a finom ételt érezvén.
Ám az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és halálsápadtak voltak. Az összes éhezett.

Pedig mindegyiknél egy hosszú nyelű kanál volt, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal, de mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták az ételt a szájukhoz emelni.

A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva. Isten ekkor azt mondta:
- Amit most láttál az a Pokol volt. Majd mindketten a második ajtóhoz léptek. Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában. Itt is itt volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval, amitől ismét elkezdett csorogni a szent ember nyála, az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben, ám ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek: - Én ezt nem értem!
- Ó, pedig ez egyszerű; válaszolja Isten; ez igazából csak képesség; kérdése: Ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondolnak.

A Pokol gyakran itt van a Földön.



Interjú Istennel.

- Tehát interjút szeretnél Tőlem?
- Ha van rá időd - mondtam.
Isten mosolygott.
- Az én időm örökkévalóság. Milyen kérdések vannak a tarsolyodban?
- Mi az, ami legjobban meglep az emberiséggel kapcsolatban?
Isten így felelt:
- Az, hogy beleunnak a gyerekkorba. Siettetik, hogy felnőjenek, és
azután újra gyerekek szeretnének lenni. - Az, hogy elvesztegetik az
egészségüket a pénzkereset érdekében, és azután az összes pénzüket
az egészségük helyreállítására költik. - Az, hogy miközben aggódva
gondolnak a jövőre, elfelejtik a jelent, s így sem a jelenben, sem a
jövőben nem élnek. - Az, hogy úgy élnek, mintha sohasem halnának
meg, és úgy halnak mintha sohasem éltek volna. Isten megfogta a
kezemet, s egy ideig csendben maradtunk.
Azután így kérdeztem:
- Te, mint szülő, mit tartasz fontosnak: mit kell a gyerekeidnek
életük során megtanulniuk? Isten mosolyogva válaszolt:
- Tanulják meg azt, hogy nem kényszeríthetik ki senkinek a
szeretetét. Amit megtehetnek, az az, hogy engedik magukat szeretni.
- Tanulják meg azt, hogy ne méregessék magukat folyton másokhoz. -
Azt is tanulják meg, hogy a gazdag ember nem az, akinek a legtöbbje
van, hanem az, akinek a legkevesebbre van igénye. - Azt is tanulják
meg, hogy pillanatok alatt mély sebeket ejthetünk szeretteinken, de
sok évig tart begyógyítani őket. - Tanuljanak meg elnézőnek,
türelmesnek lenni.
- Tanulják meg, hogy vannak, akik igazán szeretik őket, csak
egyszerűen nem tudják kifejezni, vagy kimutatni érzelmeiket. -
Tanulják meg, hogy nem mindig elég, ha mások megbocsátanak nekik.
Saját maguknak is meg kell bocsátaniuk.



"... Ajándék lónak ne nézd a fogát...." Mit rejt a csomag?

AZ ajándék K Ö N Y V.... mely egy Biblia

Egy végzős egyetemista fiú már hónapok óta kinézett magának egy sportkocsit az egyik autószalonban. Tudta, apjának nem okozna gondot, hogy megvegye neki, ezért volt olyan bátor, és ezt kérte magának ajándékba annak örömére, hogy befejezi az egyetemet.

A fiú véletlenül megtalálta az apja íróasztalán a kocsi megrendelőlapját. Nagyon megörült, hogy meg fogja kapni a kocsit, és izgatottan várta a diplomaosztó napját.
Amikor végre eljött a nagy nap, és megkapta a diplomát, édesapja behívta az irodájába, és ezt mondta:
- Fiam! Büszke vagyok rád, és nagyon szeretlek! Örülök, hogy ilyen jól helyt álltál az egyetemen, és most elkezdheted a nagybetűs életet. Hadd nyújtsam át sok szeretettel ezt az ajándékot - és erre egy szép díszdobozt vett elő.
A fiú izgatottan kezdte el kinyitni a dobozt, és döbbenten látta, hogy egy Biblia volt benne, melybe arannyal bele volt gravírozva a neve. Nagyon mérges lett és ezt üvöltötte:
- Apám! Van egy csomó pénzed és erre csak egy Bibliát vagy képes ajándékba adni !? - végül mérgében elrohant, és otthagyta a Bibliát a kis díszdobozban.
Évekkel később a fiú nagyon sikeres lett az üzleti életben. Volt egy jó állása, csodálatos családja és mindenki egészséges volt. Egyik nap eszébe jutott az édesapja, hogy meg kellene látogatnia, mivel már idős volt. A diplomaosztó napja óta nem látta. Miközben ezen gondolkodott, telefonon hívták és közölték vele a szomorú hírt, hogy az édesapja meghalt. Nagyon megdöbbent!

Elkezdte intézni a temetés körüli teendőket. Elment az apja házába, mivel szüksége volt néhány hivatalos papírra. Amint belépett a házba szomorúság és megbánás fogta el. Apja iratai között keresgélve megtalálta azt a Bibliát, amit kapott tőle. Érintetlenül ott volt az asztalán, ahogy azt ő ott hagyta.
Könnyes szemmel nyitotta ki, és az első oldalon a Máté 7:11 szerepelt apja kézírásával: ,,Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jókat a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérik tőle?"
És ahogy olvasta ezt az igét, a Biblia hátuljából kicsúszott egy slusszkulcs. Annak a sportkocsinak a kulcsa, amit apjától kért. A bilétáján a szalon neve, ahol átveheti, és egy megjegyzés:"FIZETVE". Image removed by sender.

Milyen sok alkalommal utasítjuk vissza az élet ajándékait, csak azért, mert nem abban a csomagolásban kapjuk, mint amiben elképzeltük!

És hidd el, nem a hangszer vagy a muzsika számít, hanem a dallam, ami belőled jön... ha az megvan..... akkor már a lelkünk, szellemünk kommunikál egymással.
Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj fel sorsod fölé, mert az élet kegyetlensége csupán megfelelő alkalmat keresi a számodra is, hogy megmutathasd ki is vagy te valójában:)



Jézusra várni... Emberségünk.

Jézusra várni

Egy cipész mester egyszer azt álmodta, hogy a következő napon Jézus fog a háza előtt elhaladni.
Boldogan ébredt föl, és el sem aludt újra. Bizonyos volt, hogy álma teljesül, és megláthatja az Urat. Korán fölkelt tehát, és rendet teremtett műhelyében. Magára öltötte ünnepi ruháját, és így várt az Úr jövetelére. Hogy jobban kilásson az utcára, az ablak elé helyezte a széket, és miközben dolgozott, minden járókelőt alaposan szemügyre vett. Jöttek-mentek az emberek, de az Úr Jézus csak nem akart megjelenni. Most éppen egy szegény asszony ment el az ablak előtt gyermekével. A szegénység és a nélkülözés szinte az arcukba volt írva. A cipészmester megsajnálta őket. Behívta az asszonyt és a gyermeket. A szegény asszonyt könnyekig meghatotta a cipészmester jósága. Elmesélte nyomorúságukat és a kilátástalan jövőt. Elhatározta épp ezért, hogy gyermekeivel együtt beleöli magát a folyóba. Akkor legalább vége lesz minden nyomorúságnak.
- Ne tedd ezt, jóasszony - vigasztalta a cipészmester. – Jézusunk nem hagy el téged sem, csak bízzál benne! Minél nagyobb a baj, annál közelebb van hozzánk! Most pedig üljetek le és egyetek.

Így segített rajtuk a jószívű cipészmester.
Alighogy a szegény asszony elment, egy hólapátoló ember ment el az ablaka előtt. Látszott rajta, hogy nagyon fázik. A cipészmester megsajnálta és behívta műhelyébe. Meleg teával kínálta.

Hamarosan egy koldus vetődött arra, és a cipészmester őt is behívta. Csak Jézus nem jött.
Közben beesteledett, és a cipészmester még mindig ott állt ablak előtt Jézusra várt. Éjfélre járt már az idő, de az Úr Jézus nem jelentkezett. Ekkor csalódottan elfordult az ablaktól, és elhatározta, hogy lefekszik.
Előbb azonban szokásához híven elővette a Szentírást, és találomra kinyitotta.

Tekintete megakadt ezen a mondaton: “Amit testvéreim közül eggyel tesztek, velem tettétek…”
Ebben a pillanatban melegség és világosság járta át a cipészmester lelkét.
Egyszerre megértette, hogy a mai napon háromszor is találkozott Krisztussal, és háromszor is köszöntötte lakásában.

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé, mert az élet kegyetlensége csupán megfelelő alkalmat jelenti a számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes zamatodat"! A döntés a Te kezedben van! IGENT mondtam magamra. :)



Evelion!Erre csak azt tudom mondani:DETTO

***



Így is igaz...:))))

....ahogy te írod csillagfény!

De az a nagyobb trauma, amikor valakiben hiszel és bízol...úgy érzed már ismered...és koppansz....ilyenkor csak megrázom a fejem, hogy mi van??? Mert el sem hiszem....most akkor melyik az igazi énje???? És azt hogy tényleg melyik, ki dönti el??? Amúgy lehet ez a taktika...na, ezek tőlem nagyon távol állnak!!!! Igyekszem olyan embereket magamhoz vonzani, akik őszinték, mint én:)))

"Sok ember azért nem lesz soha sikeres, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, ők éppen a hátsó kertben négylevelű lóherét keresnek:)))" /Walter Chrysler/
Evelyn:)



Kedves Evelion!Szerintem néha pedig pont olyanok, amilyennek

mutatják magukat, csak mi valamiért nem hisszük el, szépítjük a történetet vagy éppen "gyanakodunk", hogy nem az igazi arcukat mutatják.
És pesze olyan is előfordul, hogy az ember megváltozik./Ma tényleg az, akinek mutatja magát és fordítva./



:)))

Édes vagy, ezt a történetet nagyon imádom:)))

Néha azt kell észrevennem, hogy nem csak a dolgok...sajnos az emberek közt is van ilyen...nem azok, akiknek mutatják magukat...

"Sok ember azért nem lesz soha sikeres, mert amikor a lehetőség kopogtat az ajtajukon, ők éppen a hátsó kertben négylevelű lóherét keresnek:)))" /Walter Chrysler/
Evelyn:)



Nem mindig azok, de néha mégis pont olyanok.

***



Kedves Ragyogás

a történéseket legtöbbször túllépvén, visszafelé nézve érthetjük meg...
köszönöm, hogy olvashattam...

"A jó, a szép, és a remény mindenben benne van, benne él. A felkelő nap sugarában, a kimondott szó erejében, egy édes kacagásban, akár egyetlen pillanatban."



Köszönöm

én is :)
A szeretet mindent áthat.....
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm!
Mosolyogj Magyarország :)



Kedves Ragyogás!

Igen,igen... "A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak."
Köszönöm, hogy olvashattam.
csepp



*Valóban semmi nem az, aminek látszik.

Én sokszor érzek melegséget a szívemben./Gyakran érint meg egy-egy angyal./Szép ez a történet Ragyogás!!!



Ágicánknak szeretettel! És mindenkinek, akinek szíve sajog

A szeretet angyala köztünk van.

Egy szép napon az Úr hivatta Angyalát:

- Repülj le a földre, ott sokan várnak Rád.
Nézd meg mire vágynak, mi nekik a kincs.
Remélem nem olyan, mi a mennyekben sincs!

Olyan sokan imádkoznak, hogy tegyek csodát,
Menj és derítsd ki ennek az okát!
Tudd meg mi kell nekik, mi az, mire vágynak,
hogy boldogságot adhassunk az egész világnak.

Az angyal elrepült, és három nap odavolt.
Várták a csillagok, meg a hold, s az angyalok.
Harmadnap visszatért, fáradt volt, elgyötört.
És olyan szomorú, mint kinek szíve tört.

Az Úrhoz sietett, a szeme csupa könny:

- Az emberek elvesztek, mind csak közöny.
Hajtanak egész nap, gyűjtik a javakat,
De nem mondanak egymásnak szerető szavakat.
A szeretet, ami itt fenn a legnagyobb kincs,
ott lenn, az emberek szívében nincs.

Az Úr is szomorú lett, hisz ő már rég tudta,
A szeretet a boldogság egyetlen egy kulcsa.
Megbízta hát az ég összes angyalát,
Hozzanak szeretetet és boldog lesz a világ.

Azóta itt vannak köztünk az angyalok.
Vigyázzák lépteink, szemükben Fény ragyog.

Ha Te, egy kis melegséget érzel a szívedben,
Tudd, hogy egy angyal van a közeledben.
Ő lopta a szívedbe a napsugár melegét,
És lábad elé szórja a csillagok fényét...

HANIEL az isteni szeretet arkangyala.

IGENT mondtam magamra. :)