Anyának lenni....

Édesanya mindenki, aki Nőből van. Ha ma még valaki nem az, egyszer az lesz. Mielőtt Anya voltam :

Soha nem botlottam meg játékokban és felejtettem el egy altatódal szavait...
Nem aggódtam azon, hogy:

a növényeim vajon mérgezőek e...
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon...
*Mielőtt Anya voltam,*
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le.
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt elmém, és gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

*Mielőtt Anya voltam,*
Korábban nem fogtam le egy ordító gyereket, hogy az orvosok meg tudják vizsgálni, vagy, hogy beadják neki az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sosem sírtam látványától.
És nem váltam tündöklően boldoggá senkinek egyszerű vigyorától.
Soha nem ültem késő éjszaka, hogy nézzek egy alvó babát.
*Mielőtt Anya voltam,*
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert nem akartam letenni.
Előtte soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik, és nem tudtam ezt a fájdalmat megállítani.
Soha nem gondoltam, hogy valami, vagy valaki, aki annyira pici, befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit is tudnék ennyire szeretni.

Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni, mielőtt Anya lettem volna, nem ismertem az érzést, milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.

Nem tudtam, milyen és mennyire különleges érzés lehet etetni egy éhes babát.
Nem ismertem a kötődést anya és gyermeke között. Csak azt éreztem, hogy szeretem édesanyámat.
Nem tudtam, hogy valaki, aki ennyire pici, ilyen fontossá válhat számomra és ennyire boldoggá tudna tenni.
Mielőtt Anya voltam, nem keltem fel soha az éjszaka közepén minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem ezt a melegséget, ezt az örömöt, ezt a szeretetet, a szívfájdalmamat, a rácsodálkozást vagy az édes kis sikerének élményét, és, hogy milyen jó, Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni, mielőtt Anya voltam.
Hogy meg tudnék az egész világgal küzdeni őérte.
Hogy egyetlen mosolyáért eladnám lelkemet az ördögnek, ha előtte sírna.
Hogy Oroszlánszívűvé tudtam válni, csak azért, mert ő van nekem.
" Míg nem lettem édesanya:
...nem tudtam magamról, hogy képes leszek felelősséget vállalni,
...nem tudtam / én sem hittem /magamról, hogy képes leszek tanulni tőle
És nem tudtam magamról, hogy a "szeretni" szó ennyire megváltozik bennem
Nem tudtam magamról, hogy az életemet másnak tudom szentelni.

De mióta édesanya vagyok már tudom mind ezeket. Nagyon jó érzés, hogy képes vagyok rá.
Nagyon jó érzés, hogy aggódhatok, óvhatok, beleláthatok, érezhetem, ölelhetem, csókolhatom, hallhatom, láthatom. Nagyon jó édesanyának lennem."
Sok mindent nem hittem volna magamról én sem. Csak amióta anyává váltam nyílt ki Énemnek ez a virágzó része:) Anikó

Kérlek, ha megérintett, add át ezt a pár sort annak, akiről úgy gondolod, hogy ő is egy Nagyszerű ANYA.

Hozzászólások



Vasárnap anyák napja!!!

Vasárnap Anyák napja!!!!



Kedves Jamy és Anyukák!

Jókat nevetgéltem amíg olvastalak. Nekem már majd nem felnőtt a lányom, de most annyira elevenen átéltem újra azokat az érzéseket amik akkor éltek bennem. Tetszett a vinnyogó szó nagyon. Valahogy ezt képzeljük mindannyian, bár Én nem féltem a szüléstől. Ez azért is fura, mert amúgy addig mindentől féltem. A 9 hónapot imádtam, de könnyen ki is hordtam. Sima ügy volt. A szüléstől végképp, talán mert tudtam, hogy az apukája is velem lesz. Azt ajánlom mindenkinek. Apás szülésnél nincs jobb!!!!!!!
Sajnos maga a szülés elég hosszúra nyúlt, de most már tudom, hogy csak is miattam. Mert folyton mondogattam, hogy nem akarom hogy kibújjon, annyira élveztem a pocakos korszakot.
Én is nagyon büszke vagyok magamra. Megcsináltam! Soha addig nem volt ekkora sikerélményem önmagammal szemben mint akkor. Tudjátok mi a szép benne? Az a kis vinnyogó aki már felnőtt ember, még mindig képes belém mászni. Még mindig képes megkérni rá, hogy olvassak neki. Még mindig képes rajtam lógni. Bár már nem vinnyog ha nem visszapofázik, de azt hiszem a szereteten ez nem változtat.
Jó látni mivé vált, merre tart és jó látni, hogy mik azok amik tőlem vannak neki. Akár az arca, grimaszai, gondolkodása, cselekedetei. Nagyon sok minden ott van amit adhattam neki. Ő viszont teljesen átformált engem. Bátor lettem, szívósabb lettem, kitartóbb lettem, szép nő lettem, felnőtt lettem.
Depresszióm sosem volt, ezt nem is értettem soha. Igaz nem tudhatom kinél miért alakul ki, nem ítélkezem. Viszont az biztos, hogy attól féltem bezár a lakásba 3 évig. Hát nem. Azóta van, hogy rengeteg dolgot láttam, azóta van, hogy a természetbe beleszerettem, azóta van, hogy az állatokat imádom. Sok program, túra, kirándulás, nyaralás, stb. A gyerek nem tart vissza semmiben. Menjetek velük világot látni és a világ kinyílik felétek.
Na, csak úgy jöttek a régi idők szép emlékei. Még annyi minden eszembe jutott, de már nem akarlak untatni benneteket.
Jó és kész!



Gyönyörű

Gyönyörű ez az írás,teljesen meghatódtam tőle,kisfiamat ringattam épp,mikor elolvastam,most 2 hónapos:)))))))))
Ráadásul pont tegnap kértem az Univerzumtól,hogy sírhassak feszkó levezetésként,hát most sírtam,de pozitív okok miatt.Az írás által visszagondoltam arra,milyen volt az életem Előtte....hát őszintén szólva,úgy érzem semmi érdemleges nem történt az elmúlt 28 évben,az életem igazából ott kezdődött,hogy Ő megszületett.Azelőtt semminek nem volt értelme.Még a Titok fórumot is általa vonzottam be.Olvastam egyszer egy Coelho könyvben,hogy volt egy nő,akinek a gyereke volt a vezérfonál az életében,mindenhez amit önmagából magvalósított,a kisfia adta az erőt.Én is így érzem.Ahhoz képest,hogy anno paráztam,milyen lesz a szülés,milyen lesz itthon,hogy leszek képes egy kis vinnyogó izével bánni-tuti elrontom,nehogy szülés utáni depim legyen....nekem szülés utáni antidepresszióm van,életemben nem éreztem még ennyi energiát magamban.A szülés 3 óra alatt lement és függetlenül attól,hogy olyan hangosan ordítottam,hogy rám szóltak,hogy legyek halkabb,bármikor újra bevállalnám,fantasztikus érzés tudni,hogy én ilyesmikre képes vagyok,hogy kijöjjön belőlem egy másik élőlény,nagyon megnövelte az önbizalmamat.Vinnyogó kis izét meg egyre jobban imádom:)))))))))))))))))



Köszönöm!

Én is édesanya vagyok,már lassan 5 éve :)Féltem a kórháztól mikor szülni mentem,mert mindenki csak rosszat mondott az egészről,hogy ott milyen borzasztó,alig várták h.hazajöjjenek,undokok a nővérek meg ilyesmik.Nem tudom ki hogy élte meg,de nekem életem legszebb 5 napja az volt amikor megszültem.Ott bent a kórházban semmihez sem fogható bodogság,öröm árasztott el,annyira hogy az 5 nap alatt szinte semmit nem aludtam,csak gyönyörködtem a lánykámban.
Amikor 4 éves lett,szerettünk volna neki kistestvért.Sikerült is,de én a terheség alatt sokszor gondolkodtam azon hogy majd tudok e még egy babát ugyan annyira szeretni,mint az elsőt.
Pont ma 10 hónapja hogy megszületett a kisfiam.Megnyugodtam amikor ugyanolyan boldogságot és örömöt éreztem amikor világrajött,mint az elsőnél.Annyi külömbséggel,hogy most sikerült aludnom valamennyit,már tapasztalt anyukaként nem néztem percenként hogy szuszog-e... :)
Minden fársztó éjjel és megpróbáltatás ellenére nagyon jó dolog anyának lenni,hiszen egy mosolyától azonnal elrepül a fáradtság.Most gondosan ügyelek,hogy ha az egyiket megdicsérem valamiért,akkor a másikat is azzonal meg kell!Megnyugodtam és úgy érzem szeretetből végtelen mennyiséggel rendelkezem :)



Köszönöm ezt az írást és a

Köszönöm ezt az írást és a hozzászólásokat is amivel kiegészítettétek ezt a csodát!
Zsófi



Drága Ragyogás

Köszönöm az irásod hálás vagyok érte,bár lassan felnő öt gyermekem,de soha igy nem fogalmaztam meg mit is jelent anyának lenni.Nap-nap után ringattam védtem,támaszuk vagyok a mai napig,de ugy gondolom ,hogy ez igy természetes,nagyon szeretem őket és ők is engem.
Mindig jelét adják ,hogy szeretnek és ettől csodálatosabb érzést nem ismerek.
S aki még nem anyuka kivánom,hogy az időnkénti lemondásokkal tarkitott hétkönapokat villanyozza
fel egy kisbabával mert ez semmivel nem pótolható.Amiért érdemes élni......



Kedves Ragyogás!

Beleteheted az enyémet is. Nagyon kedves tőled a gesztus, na meg a szép megszólítás.

Biztos még eszembe fognak jutni gondolatok, mert az anyaság az egyik legjelentősebb része életemnek.

Áldás rád!



Igen. Valóban gyönyörűszép gondolatok, mivel a párosuló érzések

érzéseink is szépekké válnak. És mintha csak belelátott volna a vándorvesémbe, aki ilyen szépen összeszedte. ...
Ha szeretnétek és van a tarsolyotokban még hozzáfűzni való.... tegyétek ide. És belerakjuk a felsorolásba.

Mit szólsz Rozsafa, te édes kicsi lány? Beletehetem a tiédet is?



Gyönyörűszép:-)

Köszönöm!:-)

szeretettel:
ébredés



Kedves Ragyogás!

Aki még nem anya, de van édesanyja annak is szívet melengető, aki már édesanya annak meg pláne.
De ha megengeded tovább folytatom.
Míg nem lettem édesanya:
Nem tudtam magamról, hogy képes leszek felelősséget vállalni
Nem tudtam magamról, hogy képes leszek tanulni tőle
Nem tudtam magamról, hogy a "szeretni" szó megváltozik bennem
Nem tudtam magamról, hogy az életemet másnak tudom szentelni

De mióta édesanya vagyok már tudom mind ezeket. Nagyon jó érzés, hogy képes vagyok rá.
Nagyon jó érzés, hogy aggódhatok, óvhatok, beleláthatok, érezhetem, ölelhetem, csókolhatom, hallhatom, láthatom. Nagyon jó édesanyának lennem.

Köszönöm írásodat!



Ma, amikor megnyitottam levelezőmet, ott várt rám ez az írás.

Teljesen összetört állapotban tele a széttörtséget okozó jelekkel, nyilakkal.....

Összekalibráltam... mert átsejlett mögötte ez: amiért a blogot megnyitottam: A szeretet. Az édesanyai szeretet.
Május első vasárnapja, az édesanyáké. És megérdemli minden édesanya e szép szavakat.