Azt kapod, amit kérsz

Sokan - köztük én is - amatőr teremtők vagyunk. Kérünk, és amikor megkapjuk, nem vesszük észre, hogy ezt kértük.

Mire is gondolok?

Párkapcsolataim rendre problémásak, mindig van valami megoldandó. Ez minden kapcsolatnál így van. De sokáig csak csapongtam, és próbáltam úgy megoldani a problémákat, mintha nem tudnék arról, hogy márpedig én ezt kértem. És észre kell venni még egy dolgot, amit eddig nem olvastam sehol. Az egyszer kiküldött kérés megmarad. Nem úgy van, hogy ezt kiküldtem, megkaptam rá a választ, és kész, lezárult az ügy. Amit előző kapcsolataimra kértem, azok életben maradtak, így minél tovább megyek az időben, annál több kérésem válaszát kapom meg egy-egy új kapcsolatban.

Most épp egy ilyen összegző kapcsolatban vagyok, amit ha nem veszek tüzetesen szemügyre, biztos, hogy megint kudarcba fulladt volna. Azt kértem, hogy olyan párom legyen, aki táncol, és aki nem bánja, hogy táncolok. Hát, megkaptam :) Kaptam valakit, aki annyit táncol, hogy sokszor nincs energiája a kapcsolatunkra. Kaptam valakit, aki annyira komolyan veszi a táncot, hogy a kapcsolat elé helyezi azt.
Kértem? Igen. Megkaptam? Igen. Belegondoltam, mivel jár? Dehogyis :)

Mit lehet most kezdeni? Első lehetőség: visszacsinálni mindent, bedobni a törülközőt, "anyám, én nem ilyen lovat akartam" ... vagy felvenni a kesztyűt, befogadni, elfogadni, és használni saját épülésemre ezt a helyzetet. Utóbbit választottam, és tudom, hogy jól döntöttem.

Tudom, hogy akármi is lesz ennek az időszaknak a vége, már most több vagyok, mint amikor elkezdtem. És tudom azt is, hogy minden, ami az életemben jelen van, magam vonzottam be azért, hogy általa fejlődjek, gyarapodjak. Hát most ez jön. :)

Címkék:

Hozzászólások



Egyetlenegy szívből jövő kérésemet sem teljesítette

a híres Univerzum, mégis azt tanácsolják:

- maradjak a jelenben,
- legyek boldog,
- érezzem jól magam... stb.

Mégis mi a franctól érezzem jól magam? Legalább egyetlenegy kívánságom kérelmére, ha nem is többre, igazán rányomhatta volna a pecsétjét!



Kiskirálynő

Köszönöm szépen Neked is ,így ismeretlenül a bíztatást!
Tudom,hogy meg kell gyógyuljon a lelkem,hogy mennyi idő azt még nem tudom!Valaki könnyen túl lép,sajnos én nem ilyen természetű .
Igazad van értékelnem kell magam!Tudod hidd el Nekem amikor ezt a fiút megismertem ő maga EGY CSODA VOLT!Szerintem minden Nő erről álmodna,ha egy férfi így foglalkozna vele lelkileg!!!is,mint Ő velem tette!!Velem volt egy hatalmas bajban,vigyázott rám,óvott!!
De a szerelem vak,nem vettem észre,hogy idővel azért változik meg velem szemben a hangneme,törődése,mert már nem érez úgy irántam!!
Sokak szerint túl kimutattam az érzéseimet.De nem bánom ,mert ha magamba folytom az még rosszabb!
Valahogy azt gondoom,hogy a szerelem egy idő utűn elmúlik,de megmarad a kötődés és az erős szeretet!
De nála bizonyára szeretet sem maradt már meg,hanem inkább ahogy belegondolt,hogy a függetlenségét esetleg fel kell adni,megijedt!
Próbálta jelezni,azzal,hogy nem kell ez neki,kimutatta hogy olyan hangnemben beszélt velem,akit nem illik,vagy elhagyagolt...
És még a szakítás előtti napokban is meg-megölelgetett, a kezeimet csókolgatta..
Tisztában sincs azzal,hogy mennyit ártott azzal a lelkemnek,hogy bizonytalan volt és ennyi sokáig döntött,hogy kellek e neki vagy sem!
Bár így nem volt korrekt,hiszen az utolsó nap előtt is,azt mondta,hogy rendben beszéld le az órral a költözést,másnap meg ding!Ma pakoltam ki mindent,de a lelkem olyan mint az ólom...
Nem tehetek róla,SZERETEM!De rá kell jönnöm,pedig éltem át egyet s mást,mert semmi nem a kortól függ,hogy ember tervez Isten végez!!
Ápolónő vagyok,szeretem a munkámat,de családot akartam a szívem mélyén,tudta ezt ős is,de soha nem mondogattam neki...
Mégegyszer köszönöm a kedves szavaidat
KIRÁLYNŐ!!!



Kedves Origami

Köszönöm szépen Origami!!
Na már megint??
Nagyon kedves vagy,hogy ezt megmutattad nekem,de jelenleg a lelkemnek be kell gyógyulni.
Gondolom ezt megérted!!!
El kell fogadnom,hogy már nem érez semmit,csak én!!
Egyedül az fáj,hogy azért beszélt velem időként elég furcsa hangnemben,mert ő érezte és tudta,hogy nem én vagyok neki az Igazi!Csak vak voltam,azaz mésem,mert a szakítás előtt pár nappal,még volt olyan megnyílvánulása,hogy bújt,a kezeimet csókolgatta..
De így döntött ,és nagyon fáj,mert hidd el egy CSODA volt nekem,de egy idővel a természete megváltozott!
Pedig eleinte,egy nő sírna,ha ilyen férfit fogott volna ki.Szó szerint!!
De idővel lejjebb adott,és azt hittem ,h a kapcsolat elején van csak lángolás,ha fejezhetem ki magam így és később csak az erős szeretet!Bár Igazad van,ha szeretett volna őszintén és tisztelt volna 100%-ban,akkor nem hanyagol el,és nem döntésképtelen sokáig...
Köszönöm szépen Neked mégegyszer így ismeretlenül is.



Na, már megint! Szóval, kedves Allthebest,...



Nyugi, nyugi, allthebest, nem

Nyugi, nyugi, allthebest, nem vagy te ilyen elárvult!
Igazán belevaló csaj lehetsz, nemdebár?? Milyen vagy olyankor?
........
Na most nézd meg ezzel a szemmel azt, amit most írtál ide....És tedd rendbe magad. Nehogy már összezuhanj egy olyanért, aki arra nem képes, hogy értékeljen téged! Normális dolog ez? Olyan után vágyni, aki nem akar? Nem! Ez önmagad direkt szivatása és eléggé megalázó önmagaddal szemben. Amúgy volt olyan nekem is, bevallom, hogy vissza akartam szerezni volt pasimat. (de nem úgy, hogy megmondtam neki!) És akkor az jött be, hogy összeszedtem magam, bombanő voltam (külső megjelenés, belső határozottság, könnyedség, vidámság őelőtte!!)...na ekkor nagyon érdekes lettem neki, mert sztem azon gondolkodott rögtön: "ez meg hogy nem zuhant össze?? nem is szeret már?? na lássuk csak..." és akkor belelendült újra meghódítani.

Figyu, ha ezt kipróbálod: vagy bejön.....vagy bejön.:)
Mert: - ha visszajön hozzád oké (de akkor se járj mindig a kedvében mostmár!!:)
- ha nem jön vissza..akkor meg már tökmindegy, hisz jól érzed magad a bőrödben, mert te ezt is meg tudtad csinálni, hogy eléred ezt az állapotot , és akkor már rég lesz más is aki érdeklődik....csak arra figyelj, hogy nyitott legyél, és vedd is észre. :) bizony:) és ki tudja, lehet hogy akkor már téged nem is fog érdekelni csak az új.....:)



Kattog az agyam

Nem tudom,hogyan alkalmazzam a Titkot.Jelenleg feszít,szétvet a fájdalom,hiszen az a férfi,akit azt hittem,minden álmom megtaláltam elhagyott.Tudom,hogy túl kell élni,túl kell lépni,de ezt olyan könnyen mondja bárki...Másfél év lehet másnak nem hosszú idő,Nekem az volt és Tiszta szívből szerettem,szeretm őt.Egyik nap még beszélünk telefonon,hogy nyugodtan fixáljam le egy kedves barátommal,hogy pár nap múlva költözöm hozzá,másnap meg ding,merev vagyok,mikor közli,nem vagyunk egy hullámhosszon.Ez a férfi aki mindig védett,óvott, és aki a részem...Nem hagyom el magam,de annyira fáj itt belül a lelkem,hogy a munka is nehezen megy.
Kiderült,egy edej már nem szeret,nem úgy mint rég.Hogy vettem e ennek előjeleit?Tudjátok ha egy Nő igazán szeret valakit,talán csak azért nem vesz észre semmit,mert azt gondolja ,hogy ilyennek kell elfogadnia.
Talán azért jött hozzám egyre kevesebbet.Talán azért volt velem telefonon keresztül időként hetyke,és ha mondta neki,hogy hiányzol,persze kinek ne hiányozna a párja ha 6 napig nem látaja..,hogy ez van fogadd el,kösd le magad.Nem az a baj,hogy mondta,hanem ,hogy milyen hangnemben.
Ezért volt talán az,hogy ha megölelt,olyan,barátisa vol?.
Pár hónappal is úgy volt költözöm hozzá,de láttam,hogy bizonyalan önmagában,így akárhogy fájt,nem mentem,hogy ne érezze magát úgy,hogy rátelepszem.
Azt mondta fél,hogy nem tud boldoggá tenni.Annyit kérdeztem ,nem tudsz,vagy nem akarsz?...
Azt felelte erre:Hogy úgy is mindig a Nő dönt!
Nem tudom mit rontottam el,de az az igazság,lehet tól sokat akrtam,de annyira hiányzott a szeretete,mert a munkám olyan,hogy ritkán tudtunk találkozniHa sűrűbben tudtunk volna,akkor is neki mindig fontosabb volt a túrázás,kirándulás...És már csak akkor sírtam el magamat neki,ha fájt,hogy nem törődik velem.De ami a legrosszabb,hogy talán sajnálatból volt velem és nem tudott sokáig őszinte lenni,hogy miért nem igényli a társaságom.
De eleimte a tenyerén hordozott,oda volt értem,és talán az emlékbe kapaszkodom,de hogy lehetett velem ilyen?
Hónapokig rágódni azon,hogy mit tegyen,miközbe látta,hogy én tisztán szeretem...
És etért volt velem soikáig arrogáns,hetyke,ezért volt mindig valami kifogása,hogy miért nem tudunk találkozni,hogy rossz idő van.De tűrtem,mert nem akartam hisztizni,mert féltem,hogy elveszítem.
Kétszer mondta vissza az odaköltözést,a másodikat előtte egy héttel,amikor a tulaj tudta,hogy megyek az albiból....Mindig próbáltam megbeszélni vele,hogy mi legyen,de hallgatott,de szó szerint.És ami rosszabb,hogy amikor rájött h már x ideje nem szeret,azt mondta,hogy te jobbat érdemelsz ő ezt már nem tudja befogadni.Persze,mert neki ez már nem kell.A szívem szó szerint egy halott,egy üres semmi...Minden álmom kettétört.Pár hónapja elment tőlem egy kisbaba,pedig amikor tudta jön a baba örült neki...
De nem volt egyenes,és úgy érzem megalázott...Hagyta ,hogy tervezzek,hogy intézkedjek...
Tegnap jött hozta azt a pár darab holmim,ami nála volt,és tdjátok,ami a legborzasztóbb,olyan volt mint aki felszabadult,mosolygós,míg én olyan mint egy zombi.
Igen!Neki nem volt érzelme már felám ezért tudott ilyen önfeledt lenni.Egyik nap még tervez velem,másik nap,meg nem vagyunk egy hullámhosszon.Miért nem tudta mondani,hogy ő nem akar,neki így jó,és akkor eldöntöm,hogy kell e így nekem vagy sem.
ISTENTŐL AZT KÉRTEM,HAGY SZERTHESSEK VALAKIT,MERT MÁR NEM TUDOM MAGAMBA FOLYTANI,MEGADTA.DE NEM MONDHATOM AZT,HOGY NEM KAPTAM TŐLE EGY IDEIG VISZONZÁST,DE AMIT ADOTT,KÉSŐBB,VISSZAIS VETTE.PRÓBÁLOK ARRA GONDOLNI,HOGY MOSTANÁBAN,HOGY BESZÉLT VELEM,DE AKKOR EM TUDOK RÁ HARAGUDNI,MERT NEKEM Ő AZ AZ EMBER,AKIT ELEINTE MEGISMERTEM....
NAGYON SZENVEDEK!Nem tudok még más férfira gondolni,de azt sem tudom,hogyan kell bevonzani majd azt,aki mellett,Igazi Nő vagyok,szeret,tisztel,HŰSÉGES!!,ODA VAN ÉRTEM,ÉS CSALÁDCENTRIKUS.
lEHET RÁ ALAPOZNI!!



Szerintem egyébként sincs

Szerintem egyébként sincs olyan, hogy "rosszul kértem" ... Akármit kértem, azért kértem, mert a továbblépéshez szükségem van rá. Akár mert segít, akár mert tanulok / fejlődök általa.



Ugyan már...azért szerintem

Ugyan már...azért szerintem az is boldoggá tett amit kértetek...ahogy engem is...az a lényeg, hogy soha ne ijedjünk meg semmitől és semmitől... :-) szerintem....



..

Nagyon nehéz belátni, hogy azt kaptad, amit kértél! :-))
Igen, ideje jól meggondolni, mit is kérek!



Nos ezzel egyetértek...én is

Nos ezzel egyetértek...én is kértem valamit, megkaptam....de nem gondoltam végig mit kértem...mit akartam....:-) de így szép az élet....