Változás

Az élet változik...

Elértem ismét egy hatalmas változás széléhez. Azt érzem, hogy állok a szakadék szélén és lenézek a mélybe. Igyekszem nem szomorú lenni. El kell fogadjam, hogy az élet változik, minden ember másra vágyik.
Csalódott vagyok, de el fog múlni. :-) Megbántott az-a férfi akit nagyon szeretek, akiben bíztam, de kár volt. Kicsit azt érzem, hogy nincs szíve. Szükségem lett volna az ölelésére a szomorú hír után, de őt annyira nem bántotta az a veszteség ami ért minket. Úgy tűnik csak nekem volt veszteség.
Haragszom rá, de elengedem magamtól a haragot amilyen gyorsan csak tudom.
Elfogadom, hogy baba nem lesz. :-( Elfogadom, hogy ő könnyen elengedte ezt és egy ölelést sem érdemeltem.
Most pedig végre egyedül kell legyek....
Életem ezt a részét lezártam, lezárom a másikat is.
Vége lesz....
Balázst elengedem...csalódtam benne, biztos ő is bennem, mert nem léptem akkor ki a jelenlegi kapcsolatomból amikor ő helyesnek gondolta. Ezt is megértem. Viszont, így már nekem nem kell, hogy egy ölelést nem érdemlek meg amikor fájdalom ér.
Lacit pedig lezárom a napokban.
Új élet....
Kell egy kis erő....de összejön! :-)

Hétvégén esküvő, Forma1 nagy díj, Gold szektorból és Bryan Adams koncert....keresd az apró örömöket. :-)
Kár, hogy hiányzik, de ez is elmúlik majd...

Hozzászólások



Úgy tűnik van aki nem változik :)

Úgy tűnik van aki nem változik :)

A kérdés csak az, hogy miért teszi valaki mindig ugyanazt, újra és újra, azokkal az emberekkel akiket elvileg szeret. Talán mert nem szereti, vagy mert igazán csak magát szereti :)

Túl nagy a kérdés :) és lenne mit mesélnem, hogy ő is rájöjjön végre a válaszra :)

De innen is köszönöm amit 2 év alatt tanultam tőle és abból a sok butaságból amit magam is elkövettem. S mára megtaláltam a boldogságom, az igaz párom, és lassan megszületik a trónörökösnő is :) Köszönöm :)

A másik két pasinak is van még mit tanulniuk, ha ennyire butuskák (hisz a szerelem vak, de ennyire (Lnél 8-9 éve), de még nem értették meg a lényeget :) Ahogy én is mindent megtanultam, de előtte szerettem, hibáztam, könnyeztem, fájdalmat éreztem, majd megvilágosodtam, letisztultam, s a végén már őszintén mosolyogtam.

S miért is engedte el oly könnyen az egyik férfi a gyermeket.... talán mert már maga sem hiszi el az egészet...

Te meg kedves "Andor Edit" :) ne csodálkozz, hogy az élet elvesz tőled olyan dolgokat, amikre mindennél jobban vágysz, hiszen még nem érdemelted meg őket. Túl sok fájdalmat okozol a körülötted lévőknek. Rá kell jönnöd, hogy csak mosolyogni nem elég :) mert a pszihopata gyilkos is szemedbe mosolyog, miközben a nagykést dugdossa a háta mögött :)

Lehet túl személyes lett ez a pár sor :) de véletlen vetődtem újra ide (kaptam egy levelet, hogy valaki hozzászolt ezer éves bejegyzésemhez), s bele olvastam sorokba, mosolyogva :)

Köszönet és hála mindenért. Az életért, a napsütésért, a társamért, a magzatunkért és a vörös dögömért :) minden más már csak ráadás.

Szép életet neked és mindenkinek aki erre téved!

A Titok kulcsa te magad vagy :) s, hogy melyik zárba illesz, az idő majd megsúgja :)



Andor Edit

Asszalamu aleykum!

Kedves Edit,

tobbszor is elolvastam, amit irtal, es ugyanaz a kerdes merult fel bennem, honnan tudod, melyikuk volt a baba apukaja?
Lehet, hogy vmit felreertettem?!