Képzelet...álom...

Elképzelem, hogy egy felhőn csücsülök és a mélybe zuhanok...mosolyogva...azt hiszem ennél nincs is szebb halál...
mi értelme az életnek...ha mások mindig belerondítanak....? Ha hagyom, hogy belerondítsanak? Azt hittem, hogy nem lehet ennél mélyebbre süllyedni...de lehet....süllyed a hajóm...néha már direkte én süllyesztem, hátha közelebb már a vég....és vége a szenvedésnek...a rossznak...lehet mindenkinek írnom kellene egy levelet karácsonyra....kit miért szeretek és kit miért utálok....kit akarok az életembe és kit nem? Szeretném kiűzni a lelkemből azt az érzést, hogy bárkinek is tartozom bármivel...hogy tartozom az édesanyámnak azzal, hogy nyugodt legyen az élete felőlem, hisz évekig nem érdekelte...tartozom-e a nővéremnek azzal, hogy érdekeljen, hogy mit gondol, hisz lassan 5 éve ki van nyalva a feneke...és csak most jövök rá, hogy ez a szeretet egyoldalú...amikor egy vállra lenne szükségem, mert szomorú vagyok, az övén sírnék, de nem lehet...mert olyan mint anya...csak a rosszat tudja mondani....persze amikor ő hibázott, nem egyszer...akkor én nem kioktattam, hanem vigasztaltam, tanácsot adtam neki, erőt és néha pénzt is....ha arra volt szüksége.....most nekem lenne sok mindenre szükségem...és mit kapok? Elrondítom mindenki karácsonyát....mert pillanatnyilag nem idilli kapcsolatban élek...mert esetleg egyedül maradok, mert esetleg megváltozik az életem....
A szeretetem lassan gyűlöletté válik...annyiszor ott voltam mellette...mindig amikor szüksége volt....
Már csak egy dolog tud vigasztalni a sok szép emlék amikor azt hittem, hogy ő is ugyanúgy szeret mint Én őt!!!!
Akkor mindig ezt olvasgatom....

http://greti-baba.blog.hu/

Címkék: