Hogy lehet elhallgattatni???

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem,hogy azt a gonosz kis hangot,ami megakadályoz engem a boldogságban,hogy lehet végleg elhalgattatni?
Sokszor írtam már ide,hogy ilyen meg olyan mélyponton van a kapcsolatom és rengeteget segítettetek.
Azóta is együtt vagyunk, minden a legnagyobb rendben,de rájöttem,hogy nagyban akadályozom magam abban hogy felszabadultan boldog legyek Vele.Illetve boldog vagyok,de állandóan keresem a hibákat,hogy most miért így köszönt nekem,miért nem úgy,miért nem mondta hogy Kicsim...meg ilyen hülyeségekbe kötök bele állandóan,és órákig rágódok rajta.És mindezt az a gonosz kis hang sulykolja belém ami talán az ego lehet.Ha együtt töltünk egy csodás hétvégét Vele és hétfőn bemegyek dolgozni akkor munka közben is egyszercsak jönnek ezek a gondolatok,hogy vajon most ott van-e ahol mondja,meg elkezdem keresni az apró hibákat a hétvégében,amiknek semmi jelentőségük és mégis egyre nagyobbak lesznek,felnagyítom őket és egyre mélyebbre kerülök ahelyett hogy a fellegekben járnék a boldogságtól.PEDIG SEMMI OKOM NINCS ERRE...De mégis ott van az a hang és csak "sugdos a fülembe"rossz dolgokat.Ez olyan Gollam-effektus:)
Elképzeltem már ezt a dolgot úgy,mintha egy másik csúnya énem lenne és ha éreztem hogy jönnek a rossz gondolatok akkor rászólok hogy tűnjön innen,hagyjon békén,és elképzelem ahogy bebújik egy sarokba és onnan néz engem és várja a pillanatot hogy ismét kételyekkel,félelmekkel gyötörjön.
De én szeretném végleg elhallgattatni.
Hogyan lehetséges ez?Hogyan érhetem el hogy ne kússzanak be ezek a rossz gondolatok az elmémbe?
Hogyan lehet megtörni az ego-t?
Van erre valamiféle gyakorlat?
Nem őrültem meg de legjobban így tudom leírni ezt az állapotot.:)

Címkék:

Hozzászólások



Sziasztok! Én azt gondolom,

Sziasztok!

Én azt gondolom, hogy nem elhallgattatni kell, hanem odafigyelni rá, hogy milyen üzenetet hordoz számodra.



Szia Beliveinme!

A félelmet nem tudod legyőzni, mert ha harcolsz ellene, azzal erősíted. Ráadásul aki fél, az igazából nem a felnőtt éned, hanem a benned élő gyermek. Aki elszenvedte azt, hogy nem kapott elég bátorítást, elismerést, támogató szeretetet. A meditációk megtanulása valóban hosszadalmas folyamat, a legtöbb embernél. Nekem is kb. három évet vett igénybe, hogy a mostani szintre el tudtam jutni, de most bármilyen félelmet fel tudok dolgozni, be tudok fogadni. Ez egy meditáció, vagy több, a téma nehézségét illetően. De az angol nyelvvizsgámért is keményen tanultam három évig, és mennyire megérte!

Meg kell találnod a belső erőd forrását, a sikerélmények ahonnan fakadnak, az önmagad szeretetét. És ami a nehezebb falat, el kell fogadni azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, viszont tökéletesen szerethetőek!



Szia

cuca nagy igazságot irt! A csúnya kis éned akit a sarokba számüztél az valójában te vagy és aki száműzte az a személyiséged kulturálisan programozott része akit a környezeted formált olyanná amilyen. Főleg szüleid, édesapád. szóval már nem azzal van gond h nem tudod elviselni apud társaságát! te már oda jutottál h salyát madag sem tudod elviselni (ami nem is olyan nagy gond mert kénytelen leszel változtatni :) ). Egyébként azért mert olyannál váltál mint apud! benned él az ő nevelésének eredménye, és nem vagy igazán önmagad. nem üldözheted a kis ördögöt a sarokba mert akkor az annál hangosabban fog kiabálni, és ha még messzebbre üldözöd akkor egyszer kettészakadsz, és akkor már a pszihomókusok sem tudnak segiteni :D. szeresd meg lelked minden lakóját, vedd a kis ördögöt magad mellé és együtt társként menjetek át az életen mert ő csak jót akar neked azt akarja h légy az aki vagy nem játszhatsz szerepeket állandóan ráadásul úgy h a forgatókönyvet mások irják. álits egymás mellé aput és a kisördögöt hadd h ők együtműködjenek mert ők ketten vagy te! a kis ördögöt nem tudod megváltoztatni de a személyiséged igen ami nem tetszik engedd el és éld az életed úgy ahogyan jól érzed magad belső harcok nélkül. ne félj változtatni mert önmagad dobod el... remélem tudtam segiteni :)



Kedves cuca!

Hónapok óta keresem a választ hogy a félelmeit úgy általában hogyan tudja legyőzni az ember.Sok-sok dolgot olvastam hosszú oldalakat,de mégis a te két soros válaszod fog segíteni úgy érzem. =)Lehet hogy ezzel a problémámmal kapcsolatban is.
DE ha átadom magam ezeknek a rossz gondolatoknak,beleélem magam,akkor nem fog ez előbb utóbb valóra válni???
Mert ezért nem mertem még kipróbálni ezt a módszert,mindig csak küzdök a félelmeim ellen és ez nagyon ki tud fárasztani holott nem érek el vele semmit.



Engedd el

Szia! Ha egyik javaslat sem segít,próbáld szabadjára engedni a kis gonoszt.Hagyd hadd sugdosson,sőt akard,hogy minél gonoszabb legyen,és egyszer eltűnik.
A félelmet is így tudod legyőzni.
Üdv.



...

Szió! Nekem van pszichomókusom, és árban is megfelelő. Klassz dolgokat mondott nekem. Hasznos volt járni hozzá. Persze van amelyik nagyszájú, és csak arra megy rá, hogy többet húzzon ki a zsebedből.



Köszönöm a válaszokat,van

Köszönöm a válaszokat,van miből válogatnom :D De megteszek minden tőlem telhetőt,mert már ott tartottam hogy felkeresek egy pszichológust,amire nem nagyon akarok tízezreket kiadni hogy őszinte legyek.



Kedves Believeinme!

Szerintem azzal már eleve jó úton vagy, hogy észreveszed. A problémád nem egyedi különben, a világban sokakon uralkodik a racionális elme. Nincs semmilyen Gollam-effektus.
Én azt javaslom, amikor felfigyelsz arra, hogy épp ezt csinálod, mondd magadban, hogy törlés, mintha csak kihúznád a negatív gondolatot. Ha könnyen vizualizálsz, akár el is képzelheted, hogy áthúztad egy vastag fekete filctollal a gondolatot és azonnal keresd meg a pozitív párját, azt, amire szerinted, helyette figyelned kéne. Ez jó egyfelől arra, hogy megszüntesd a negatív mintáidat, másfelől pedig elfoglalod az elmédet a pozitív gondolatok keresésével.
Tudod lehet, hogy itt ajánlani fogják, hogy szállj magadba, meg meditálj, meg ilyesmi és minden benned indul, ami persze igaz is, csak, amíg ennyire eldől a mérleg nyelve a ráció irányába, addig főként azt tudod tenni, hogy elkezded terelgetni. A pozitív gondolatok megfigyelésem szerint hozzák egyszerűen magukkal a pozitív érzéseket, amiknek szépen lassan elkezdheted átadni magad.
Az, amit leírtam, bár egyszerűen hangzik, gyakorlatból tudom, hogy nem könnyű, mégis, ha kitartó vagy és kitartóan arra fókuszálsz, hogy pozitív állításokat és gondolatokat szeretnél, lassanként ez meg fog változni és teljesen át fog erre állni az agyad.
De persze ez csak egy javaslat, megfogadod vagy sem, egyedül rajtad áll. Én minden esetre kívánom, hogy sikerüljön! :)
A legjobbakat kívánom Neked!



Szia! :)

Hallgasd meg. Tisztában vagy önmagaddal, nem képes befolyásolni. Hallgasd meg szeretettel és mosolyogj. :) Légy határozott és céltudatos, maradj az általad kijelölt úton. :)
Sok szép téli napot kívánok! :)



...



...

Erősíteni lehet a gyökércsakrát - pergő zenékkel. Ősi dobok. Rnb, mély basszusok.

http://www.youtube.com/watch?v=9m555jHRMEo&feature=related



pozitív megerősítések

Lollipopnak igaza van, a meditació meg várhat, ha még a lecsendesedés is nehézséget okoz, én is készitettem a sajat problémáimra egy zenés anyagot, ezt csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy a sajátját csinálja meg. 21 napig jó hallgatni megszakitás nélkül, vagy még tovább is, ha nagy változásokra van szükség.

http://www.youtube.com/watch?v=VU0WihCW1sE



...

Ilyenkor természetes a visszaesés is, ezt is figyelembe kell venni.
Minden nap keress rá alkalmat, hogy megjutalmazd magad. "Ezt nagyszerűen csináltam." "Ez jó." "Jól választottam."
"Kész öröm, hogy tisztaság van." "Csinos nő vagyok."
"Mindegy mit mondanak nekem, én jól érzem magam." "Elég az amit saját erőmből megteszek."
Feltehetőleg nagy elvárásokkal terhelhettek meg téged, vagy rád terhelik a felelősséget, de csak magadért vagy felelős, a saját kedvedért, Apádért nem! Azért te ne vállalj felelősséget. Azt neki magának kell megtennie.
Ha megint panaszkodik, állj fel szó nélkül, és távozz a helységből. Nem tudod megváltoztatni őt, de a saját szokásaidat igen. Ugyhogy apádra kis idő múltán az vár, hogy szembe kell néznie magával.. :D
Amint hozzászoksz a saját megerősítéseidhez, rá fogsz jönni, hogy a szeretethez öltözöl, és az jól áll neked.
Mint egy csinos ruha egy nőnek.



Kedves lollipop!

Te mindig olyan jó dolgokat írsz erre az oldalra,figyellek ám ;) :)
Esetleg tudnál segíteni,milyen megerősítéseket alkalmazhatnék erre a problémámra.Mert én is ebben látom a megoldást,de ha pl mondogatom azt hogy Szeretem magam az csak pár napig lelkesít fel,utánna hagyom az egészet a fenébe.Pedig az a pár nap csodás úgy érzem mindenre képes vagyok.Aztán alább hagy a lelkesedésem és megint a béka feneke alatt vagyok.



...

Rászoktattak, hogy a kapni nem szabad. Nem igaz!
Enegem is ugyanígy szoktattak, de megváltoztattam idővel, és nekem öröm kapni.
Élvezem, és nincs miatta lelkiismeret furdalásom. Figyeld meg ezt az érzést, mikor kapsz. Ha eltűnik, onnantól örrömmel tudsz elfogadni.
Nekem nem a meditálás segíttett, mert én is éreztem, hogy hosszadalmas munka ráhangolódni, és időt teremteni hozzá. Gyakoroltam az önmegerősítseket... :D Naponta!



...

Szia beliveinme!

Ezek belsőhangok, belső gondolatok.
Az utóbbi időben elhatároztam, hogy nem engedem, hogy hassanak rám, és elrabolják a hangulatomat.
Ha bárhonnan ilyet észlelek, azonnal átáramoltatom magam jóérzésekkel.
Régebben én is ilyen apróságokon rágódtam, mert nem voltam belül elégedett magammal.
Mostanában mindent megteszek ezért, hogy ne a másikat válasszam célpontul ehhez, hanem nézzek magamba, hogy én elégedett vagyok e.
Belső elégedetlenséged van, ezért szeretnéd a környezetedtől a szeretet minél tökéletesebb kifejezésmódját kikövetelni. De ahhoz, nem kell tökéletesnek lennünk, hogy mások elfogadjanak minket. Vizsgáld meg magadban a tökéletességre törekvést. Elég, ha megteszed a tőled telhetőt, ha valami nem sikerül, akkor ne hibáztasd magad, hanem tanulj belőle. Így sokkal gyorsabban lehet fejlődni, mit állandóan bírálni, és magunkat súlytani.
Szokj át az önmegerősítő gondolatokra. Ez első körben óriási megpróbáltatásnak tűnik, meg haugságnak.
De ha innen nézzük akkor az önlekicsinylő állítások sem másak. Jó időbe került, hogy begyakoroljuk, elsajátítsuk, hogy az egónk ezeken a morzsákon tengődjön.
Az elégedetlenség miatt nőként nem lesz harmonikus középpontod. Törekedj ennek a belső középpontnak a megtalálására, és megerősítésére. Ha egyszer ráérzel, milyen teljesnek lenni, onnantól azt is megérzed, hogy így vagy teljes, és nem lesz szükséged másra hozzá. Csupán adni akarsz amikor van miből, követelés nélkül.
Amint elfogadod magad, ez egy nagyon könnyű és egyszerű áramoltatás lesz belül.
Először érdemes apróságokkal kezdeni, azokkal a területekkel, ahol nem vagy elégedett.
Minden nap hozzá szoksz ehhez a gyakorlathoz, hogy figyeled magad, és meg is jutalmazod magad, ha jót csinálsz.
Ha hibázol, akkor ne büntes magad, hanem határozd el, hogy egy bizonyos határidőt adsz magadnak, és változtatsz magadon. Ez sokkal építőbb a változásban.
Nekem sikerült olyan jártasságra szert tenni, hogy akár egyik napról a másikra tudok változtatni.
Ez azért jelentős, mert ezt még az épp aktuális vonzással kapcsolatban is jól jön.
Viszont nem vagyok kaméleon, tehát van jellemem, és vannak határaim.
Tehát belülről tudom elindítani, és átérezni a változást. Ha nem fektetek bele energiát, és nem hiszek benne, akkor nem hatásos, és nem a középpontomból indult ki.
Az ítélkezéssel kapcsolatban, érdemes megfigyelni, hogy esetleg régen éreztél sajnálatot, ha hibáztál.
Lehet, egy jó sírás sokat segítene, hogy átérezd, hogy te sem vagy tökéletes, de így el tudod magad fogadni.
Nem alapjaiban kell megváltoznod, csak a hozzáállásodban, és rá fogsz jönni, hogy az új hozzáállásod, óriásit fog segíteni neked.
Jó sokat pofáztam.. :D



Mindkét szülőm ilyen.Anyum

Mindkét szülőm ilyen.Anyum gyerekkora óta úgy érzi hogy ő csak a rosszat érdemli,apám meg elvből mindenben csak a rosszat látja meg,mindig minden szituációban csak a bajt keresi.Sokszor érzem azt hogy apám visszahúz,mert vele élek,és minden nap a panaszkodását hallgatom.Pedig nagyon-nagyon szeretnék szabadulni ebből az állapotból, így hát szinte mindig kerülöm a társaságát,de így nehéz együtt élni valakivel,hogy kerülöm.Próbáltam már erről vele beszélni,de ilyenkor azt mondja hogy zárjuk le a témát,és kimegy a szobából.Azon is gondolkoztam hogy azért van ez bennem,mert amikor kicsi voltam és elmentünk vendégségbe(még a saját nagymamáméknál is ez volt!!!!)akkor ha kínáltak valamivel,sütivel vagy valamivel akkor apám mondta helyettem hogy:Nem,nem kér a gyerek.Így hát belém nevelték hogy ne fogadjam el amit kínálnak mert az nem az enyém.
Nem tudok mellette kibontakozni,mert figyeli minden lépésemet és kérdezősködik,kötekszik ha úgy érzi nem neki van igaza.
Igen nagyon örülnék ha leírnád.
Bár a meditációval bajban vagyok,mert akkor sem tud kikapcsolni az agyam,akkor is ott a "kisördög" ami nem hagy nyugodni egy pillanatra sem.De azért megpróbálom.



Melyik

szülőd volt ilyen kákán is csomót kereső? Ha azt a mintát kaptad valalmelyik szülőtől, hogy neked nem jár a jó, hanem tenned kell érte, akkor gyanakvóan fogadod. Nekem apám volt ilyen maximalista, tudatositanom kellett hogy már nem neki, hanem magamnak kell megfeleljek. Ha magammal rendben vagyok, akkor a külvilágban is a szép dolgokat veszem észre.

Meditációban a konkrét életeseményt meg lehet keresni, amire ez a belső, negativ hang épül, erre a legjobb a megoldás folyosó, ha érdekel, leirom a menetét.