Egy fantasztikus történet...

Egy fantasztikus történet, amit a Facebookon találtam. Megosztanám veletek is! Mit gondoltok róla, hogy igyekezett boldoggá tenni magát és a szerelmét az utolsó napjaiban is???
A lány neve Katie Kirkpatrick, 21 éves. Mellette a férje, Nick, 23 éves.
1. kép: Ez a kép az esküvőjük előtt készült 2005 Január 11-én.
Katie végső stádiumban lévő rákos beteg, aki órákat tölt a kemoterápián.
2. kép: itt Nick már várja, hogy elkészüljön a menyasszonya...
Dacolva a fájdalommal és egyes szerveinek leállásával, morfium segítségével Katie a legapróbb részletekig részt vett esküvőjének megtervezésében.Ruháját többször át kellett alakítani a folyamatos súlyvesztése miatt...
4. kép: Katie a kerekesszékben hallgatja, amint férje barátai énekelnek neki…
5. kép: Az esküvő közepén Katie-nek pihennie kell, hogy újra levegőt kapjon. A fájdalom nem engedi, hogy hosszabb ideig állva maradjon.
Katie az esküvője után 5 nappal meghalt. Látni egy törékeny nőt, amint menyasszonyi ruhába öltözik, mosollyal az arcán, el kell, hogy gondolkodtasson téged... a boldogság mindig elérhető közelben van, mindegy, hogy mennyi ideig tart is…

Címkék:

Hozzászólások



Silányabb kiadás :)

Ez a rész érdekel:
" ... néha meg azt, hogy rejtőző predátor vagyok". Kérem a bővebb kifejtését!
Köszi!

Láttam egy filmet, amelyben a klón butább volt, mint az eredeti.
Lehet, a másolat silányabb minőségű lenne? :)
Bánná a fene, ... annak 10- 20 IQ - nak, - mínuszban,- oda sem néznék! :)



Klónfiút kérek! :)

"Minden tudományos előrelépés a klónozás területén egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy kis istenekké váljunk; és egy lépéssel távolabb visz Isten igazságától"

(Joseph Candel)

„Az emberi klónozás nem lehet összeegyeztethető az emberi életről alkotott bibliai szemlélettel”.

Világos.

„Gyakori kérdés, hogy ha mégis sor kerülne egy napon emberklónozásra, akkor a klónozott egyednek vajon lenne-e lelke.

Az 1Mózes 2,7-ben ez áll:
„Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé [vagy „élő lélekké” – Károli]”.
Ez a vers leírja, hogyan alkot meg Isten egy élő emberi lelket. A lélek ezek szerint nem olyasvalami, amivel rendelkezünk, hanem mi magunk vagyunk élő lelkek (1Korinthus 15:45). A kérdés csak az, hogy a klónozás vajon milyen élő lelket hozna létre? Biztos válasz nem adható erre a kérdésre, valószínű azonban, hogy ha sikeresen klónoznának egy emberi lényt, a klón épp annyira emberi lény lenne, mint bármely másik emberi lény, azaz benne is örökkévaló lélek lakozna”.

****
Kila, szuper az ötleted!
Nem merem leírni, milyen okos gondolatok születettek meg az én fejemben! :)

Egy biztos! Belőlem egy is elég! :)



Klónozás :)

Nick egy csodálatos férfi, olyan, amilyenre valamennyien vágyunk.
Az ilyen férfiakat klónoztatni kellene! :)

A klónozás annyi mindent megoldhatna! De ezt nincs szándékomban bővebben kifejteni. :)



.

Meghatódtam, és még mindig a hatása alatt állok.
Katie történetét a valóélet szülte, mégis olyan romantikus, mint hollywoodi film.
Igazából a halál menyasszonya volt, - nem a Nick- é,- és ezt ő is nagyon jól tudta.
Még sincs az arcán kétségbeesés, bánat, fájdalom, csak boldog, őszinte mosoly.
Nézzétek meg a fényképeket, nem engedte, hogy rávetüljön a halál árnyéka boldogságára!
Akart, és mert boldog lenni, példaértékű módon, és ebben még a halálos betegsége sem tudta megakadályozni.
Elszégyelltem magam, mert oly sokszor gyengülök el, saját, lehetséges boldogságomban kételkedve, és ezzel, tudom, nem vagyok egyedül.
Figyeljetek, kételkedők! Hoztam egy bölcs mondást: „Amíg az ember él, remél”.
Hinnünk kell abban, hogy a boldogság egy napon, - amikor éppen nem számítunk rá, - hozzánk is bekopogtat, … mert jár nekünk, ugyanúgy, mint másoknak.

Nick egy csodálatos férfi, olyan, amilyenre valamennyien vágyunk.
Miért? Gondoljatok bele!
Katie és Nick szerelme kiállta a legnehezebb próbát, amit az élet adhat, … és Nick, - még az én megítélésem szerint is, - jelesre vizsgázott.
Kitartott egy beteg, halványodó kedves mellett, … és ezt, ha őszinték akarunk lenni, nem minden férfi tette volna meg.

***
Van valaki, aki boldoggá teszi a mindennapjaimat, még akkor is, ha nem rendhagyó módon van jelen az életemben.
Amit írtam, rám múlt időben vonatkozik, mert bekopogott, néhány hónappal ezelőtt.
De ez már egy másik történet