A Haza Hangolása Szertartás

Tegnap csatlakoztam A Haza Hangolása Szertartás rendezvényhez, sokat gondolkoztam, hogy elmenjek- e, de végül a szívemre hallgattam, és elmentem.
Életem végéig bánnám, ha nem lettem volna ott tegnap Dobogókőn.
Úgy érzem, ez egy fordulópont volt az én életemben, egy újabb lépcsőfok a szellemi fejlődésemhez, az érzelmi feljebbjutásomhoz. Amit már nagyon szeretnék, mert ami csak az elmúlt pár évben történt velem, vagy a környezetemben, nagyon nem tetszett már, és egyáltalán nem éreztem jól magam, sem a saját bőrömben, sem az általam összekutyult világban. Változás kellett, valami tartalmasabb, valami értelmesebb, valami mélyebb. Annyira sivár módon viselkedtünk, viselkedtem, hogy már azok az emberek is hanyatlani kezdtek mellettem, akik egész jó indíttatásokkal rendelkeztek.
Még egy nagyon hosszú út áll előttünk, előttem, de végre elindultam. Remélem nektek is eljön az a pont az életetekben, amikor teljesen képesek lesztek kibújni a hosszú évek alatt berögzült megszokásokból, fóbiákból, ragaszkodásokból.
A saját utatokat, saját módszerek alapján változtathatjátok meg. Mindenkinek más segít. De segít, csak egy elhatározás kell hozzá, vagy egy nagyon-nagyon mély gödör. És a gondolati elhatározás után, azonnal megérkezik a segítség, valamilyen formában, de megjön. Kinek spirituális úton, kinek fizikai úton, de a lényeg, hogy megtörténik. Onnan pedig minden nap egyre világosabb lesz, hol is a helyed a világban, ki is vagy, és igazából mi is tesz boldoggá. /akik egyébként is így működnek, vagy számukra ez baromságot jelent, hozzájuk ez nem szól, nekik még nem jött el a megfelelő idő/
Szóval a tanulásomat az is segítette, /most így utólag már tudom/ hogy egyedül mentem el erre a találkozóra.
Kezdeti magányos kóválygásomat a dobogókői parkolóban, gyorsan felváltotta az odatartozás, a tartozni valahová érzése. Számomra idegen emberek gyülekeztek a környezetemben, de egyben mind egyformák voltak, mind megegyeztek, hogy köszönés képpen, hosszan és mélyen megölelték egymást. Először nagyon furcsa volt ez az ismétlődő jelenet, de ahogy telt az idő, és én csak továbbra is egyedül ácsorogtam, kezdett elmúlni a csodálkozásom, kezdett felébredni a vágy bennem, hogy részese lehessek az érzésnek. Az érzésnek, mely színtiszta szeretetből áll.
Már tudom, miért is éreztem úgy, hogy el kell ide jönnöm, az, ami tegnap ott történt, válasz a kérdéseimre, most hiszem el igazán, sok ember, sok szeretettel akármire, bármire képes lehet. Most már tudom, a világot, a világom, a ti világotokat, a mi világunkat ezek az emberek fogják megmenteni. Ők azok, akik sugároznak, akik körülölelnek minket, a szeretettel, az együttérzéssel. Minden vágyam, hogy én is felnőjek a feladathoz, és egyszer igazán tiszta, kiegyensúlyozott, békét sugárzó, szeretett teljes, érző ember váljék belőlem.
A tegnapi 8-9 órán át tartó szeretet tréningen sok új, és „régi” ismerőssel futottam össze, voltak köztük olyanok, akik erősen emlékeztettek engem az angyalokra, az önzetlen segítőkészségükből, az érintésükből fakadóan, olyanok is voltak, mint a jó tündérek, akik bájukkal, életvidámságukkal, kedvességükkel varázsoltak el, és a varázslók, sámánok, tanítókról, nem is beszélve.
Egy nagyon magas pozitív rezgésű, negatív kisugárzástól teljesen mentes környezetet varázsolt ez a 100-150ember. Nagyon hálás vagyok nekik, a teljes feltöltődésért, az élményért, a rengetek pozitív energiáért, az ott született ismeretségekért, a segítségért, és a rengeteg szeretetért!
Ott voltam veletek, én is részese voltam egy pici csodának, amit mi csináltunk, emberek. Nem tettem én se mást, megéltem a most érzését, táncoltam, mantráztam, tanultam, tapasztaltam, érzékeltem, láttam, szagoltam, de legfőképp befogadtam.
…és most emésztem a dolgokat, és mosolygok, valahogy nem bírom abbahagyni….
2012.05.07.
http://www.tengri.hu/hun/index.php
/ Sólyomfi-Nagy Zoltán a szervező honlapja, azt hiszem/

Hozzászólások



Üdvözlet

Nagyon szépen köszönöm, jó volt újra látni, hallani, érezni.



A Szertartásról készült videó