A siker útján

Rég nem írtam már ide… de jó indokom van rá….:) Az elmúlt egy év hatalmas változáshoz segített hozzá, melyet szeretnék most veletek is megosztani, bár az áhított alak elérése felé vezető út felénél tartok csak. Az elmúlt egy év kitartásra, türelemre nevelt, amiből rengeteg hasznom származott az életem egyéb területein is.
2013. márciusában döntöttem el teljesen, hogy lefogyok. Akkor 108 kilót mutatott a mérleg, bár sokan, amikor mesélem, hogy mennyi volt a súlyom el sem hiszik, mert nem néztek volna annyinak… De én éreztem a súlyt… nyomta a hasamat, a mellkasomat, a lábaimat, nehézkesen telepedett rá az egész testemre… tudtam, hogy nő vagyok, de nem éreztem, mert elnyomta a háj, ami hatalmába kerített a hosszú évek alatt… De döntöttem.

Elég volt! Nem akartam diétázni, vagy fogyókúrába kezdeni, ezért csupán egy dolgot tettem. Szemléletet váltottam. Megtanítottam magamat arra, hogy szeressem az egészséges dolgokat és ne éljek függőségben a szénhidrátoktól. Hogyan csináltam? Kialakítottam magamban egy jutalmazó mechanizmust, meditációval és állandó odafigyeléssel önmagamra. Ahányszor megkívántam egy hatalmas adag zsírban tocsogó szénhidrát adagot, máris feltettem a kérdést: Melyik neked a fontosabb az, hogy könnyeden, boldogan, súlyfelesleg nélkül élj, vagy az, hogy erre a pillanatra kapj egy kis boldogságmorzsát?- Ilyenkor elképzeltem magamat vékonyabban, boldogabban, egészségesebben és mosolyogtam. Tudtam, hogy melyik a helyes út… Persze van mikor az ember megállíthatatlan vágyat érez, de ha kellően tudatosak vagyunk, akkor néha az is belefér.
A másik fontos dolog, amit megtanultam a türelem. Olyan ember vagyok alapvetően, aki mindent azonnal szeretne és ha nem megy hamar leapad a lelkesedésem, de most másképp volt. Mert voltam elég tudatos, hogy változtassak ezen. Az első 3 hétben 5 kiló ment le. Hetente mértem magamat. Majd megállt, de nem adtam fel. Addigra el is jutottam oda, hogy szeressem azokat az ételeket, amiket fogyaszthatok, jobban, mint egészségtelenebb verzióikat, csak megfelelően kellett indokolnom magamnak a dolgokat: Könnyedebbnek, derűsebbnek érzem magam egy tál saláta elfogyasztása után, melyet bő fehérjével fogyasztok el, mint egy kiadós, ám nehezítő tésztaétel után… de ez csak egy példa… rengeteg indokom van szeretni ezeket a dolgokat. Néha szabad „bűnözni”… csak ésszel! ;) Egy kis csoki, egy szeret kenyér (teljes kiőrlésű), vagy 50g tészta belefér…
Így fogytam 10 kilót… de senki nem vette észre, csak a mérleg, de tudtam, hogy ő a segítőtársam, hallgatnom kell rá és folytatnom kell. 93 kiló voltam, mikor egy csapásra kezdték észlelni a változást a körülöttem lévők is. Maga volt a mennyország! Fantasztikus érzés volt, ami még jobban motivált arra, hogy megváltsam a világom. Kitartóan, következetesen. Szeretve magam, még akkor is, ha volt olyan hét, hogy semmi nem ment le.
Így közel egy év alatt összesen 20 kilót fogytam. Most 88 kilósan tudom, hogy még lesz tovább, mert már van tapasztalatom és nem félek. Sőt, a karácsonyi „nagy zabálás” sem ártott meg… kicsit sem.. egy kilót sem híztam vissza, persze utána visszaálltam a rendes adagokra, az egészséges étkezésre.
Napi 3-4 liter vizet iszom, hetente egyszer tornázom, ahova lehet sétálva megyek, sokat mosolygok és fogadom a bókokat. Ismét nő vagyok és ahogy múlik az idő egyre szebb és boldogabb leszek. Mert így döntöttem. MINDIG VAN VÁLASZTÁSOD!!!

U.i.:
Mi a „normális adag” étel?
Zöldségből, gyümölcsből bármennyi! Húsból, sajtból, egyéb fehérje forrásból 20deka körüli mennyiség, teljes kiőrlésű kenyérből 2 szelet, teljes kiőrlésű tésztából 80g, csokiból 1 sor.

Egyéb praktikák:
Cukor helyett stevia, egy fogás helyett kettő (leves+ főétel). Eleinte kevésnek éreztem, de ez idővel változott.

Sok sikert mindenkinek!

Hozzászólások



Gratulálok

KEdves Daphne!

Gratulálok a csodálatos átalakulásodhoz és szemléletváltáshoz. Hasonló cipőben járok én is :) és olyan jól érzem magam. Én is félúton. De már látom a végleges boldog alakom :) Csak így tovább :D