Topogok

Ragadtatok már be liftbe?
Nah ez pont olyan
Se föl,se le,se előre,se hátra
Ott vagy a bizonytalanságban
Na a bizonytalanság pont ilyen,nem tudod hogy mi lesz,mire számíthatsz a következő pillanatban.

~Csak állsz,topogsz egy helyben és vársz,hátha valaki ki szabadít a "liftből" az életedből.

~Pedig tudod hogy csakis egyedül TE magad segíthetsz magadon.
~De mi van akkor amikor már te magad se tudod a választ

~~Életvonat

Az élet egy vonat,
A sorsom a vasútvonal.
Néhol Én döntök, melyik sínre lépek,
De mindig a vasúton leszek,
Róla le nem térhetek, mert nekem
Kovácsolták, hogy végigzakatoljam
Egyedül vagy mással, de tovább kell mennem,
A vonat nem vár meg se téged, sem engem.

Kustra Ferenc:Csak nekem nincs szerencsém?

Mire vársz?
A szú perceg bennem és ketyegi múló időt,
Ez fáj, belül sikoltok, előadod a gyűlölőt?
Szeretném már hallani, hogy nekem dalban mondd el,
Nem hiába vártalak egy életen át, és te bizony létezel.

Mire vársz?
Míg bennem a halál kutyája vonítani fog?
Míg énbennem a kutyafog aratni fog?
Mi ez benned, szerénység vagy utálat?
Gondolatban megidézlek, ez utánzat...

Ismerek olyanokat, kiknél minden este vacsoravendég vagy!
Már figyeltem hamis a mosolyod, velem szemben álnok vagy.
Nem adom fel, én folyvást kereslek,
Még akkor is, ha kitörnek a kerekek...

Küzdők a múlt tegnapokkal, bízok, holnapi nap... kinyílik.
Reményemben mindig legelöl leszel... te kísértesz a sírig?
Álmaimban folyvást velem vagy, és zord utamon ösvény nyílik...

Mire vársz még!
Támadj le, gázolj le, tégy a magadévá!
Ne a lélekharang, én tegyelek magamévá..........
.......Ühüm..............

Bizonytalanság, vagy mégse?

Az ajkaimba harapok,
törött vércsepp padlóra hull,
szótlanságot megtagadok,
de magamhoz hű maradok,
föld-sikolyban fájdalom gyúl.

Tántorít az elme éle,
de bátran táncolok hegyén.
Tán lassan inognom kéne?
Csak ha dobbanásom vége
jelez, szívemnek mezején.

Könnyeitek összegyűjtöm,
s majdan a mérlegre teszem.
Apró gyöngysorokba fűzöm,
kirakati bábra tűzöm,
a vevőjét megkeresem.

Vigye, mi egykor fájt nektek,
arcotok örömben ússzon.
Mosolyogjon gyöngy-szemetek,
teljes csak akkor lehetek...
könnyetek el kell, hogy fusson.

Címkék:

Hozzászólások



Bizonytalanság

Ismerem az érzést..........



Szmörcsi!

Köszi:)



szép

vers...
tecc.