A mostban élni

Sziasztok!

Eddig mindig a múltban éltem és a jövővel foglalkoztam, egyszerűen nem tudtam a mostban a pillanatnak élni.
Nem ment. El határoztam hogy az új évtől ezt fogom gyakorolni.
Elég nehéz,strapás dolog. Csak nekem? Vagy nektek is?
Amikor még van nescafém de már azzal foglalkozom hogy venni kéne,gyorsan el hessegetem a gondolatot,
és amikor megint a holnapra gondolok megint vissza terelem magamat a mába,és ez így megy nálam egész nap.
Mindig a holnap,mi lesz majd??? Fontos ez?
És jó a mostban élni.
Jó a pillanatot meg élni.
Olyan teljesség érzése.
Sok könyvet olvastam ebben a téma körben (A most hatalma pl)
De életben ez más kép van szerintem.
Csak nekem ilyen nehéz?
Vagy csak nekem most ezt kell megtapasztalnom, azért ilyen strapás?
Mindenkinek ajánlom!!!
Jó dolog a mostban élni,jó a pillanatot megélni.

Címkék:

Hozzászólások



Kedves Kristálypalota!

Köszönöm szépen a hozzá szólásodat:)
Jól esett!
Tényleg így van ahogy írtad.
Szép estét!



"csupán a jelen perced számít" (Huxley)

Amíg dolgoztam (merthogy immár nyugger vagyok...) az íróasztalomon volt egy kavics, a lapos felére ráírtam hibajavító tussal: MOST Hogy én tudjam, más ne lássa, és minden percben az orrom előtt legyen...Talán én is abban a könyvben olvastam, amit említesz...Ruskin neve ugrik be, talán ő írta? Igen, törekedni kell rá, a jelent megélni...A múlt tovaszállt, a jövő esetleges...De a jelen a tiéd! Talán Popper Péternél olvastam, aki megfigyelte a Dalai Lámát, ahogy elfogyasztott (valami ea szönetében) egy süteményt...Amíg evett, addig csak azt csinálta, és megélte az evést, a jelen percet...Képzelem, ahogy odafordult ehhez a tevékenységhez...Isteni szintre hozza a mindenpercest...Tanuljunk tőle...



Akkor most hogy is van ez nálad Édes Rózsa?

Strapás, vagy jó?