Miért nem megy nekem a pozitív gondolkodás?

Biztos számtalan oka van. Még olyan is lehet, amit nem is ismerek. Már régóta szeretnék egy ilyen post-ot írni, mivel minden ezoterikus könyv/oldal azzal van tele, hogyha megváltoztatom a gondolataimat, a hozzáállásomat, minden sikerülhet, amit csak akarok. Ezért gondoltam, hogy ideje lenne egy kicsit lenyúlni, és tanácsot kérni a gyakorlott pozitív gondolkodóktól. Rettentő kíváncsi vagyok nektek mi a véleményetek minderről?

Szóval az úgy kezdődött, hogy 11 éves koromban már úgy kezdtem felfogni a dolgokat, meg ugye felsős lettem, és ezért a tanulmányi jegyeim kicsit visszaestek. Félni kezdtem. És folyton arra gondoltam, hogy rossz jegyet fogok kapni valamelyik tantárgyból. Erősen és sokat gondoltam erre, mondogattam magamban, sőt el is képzeltem. De még azt is csináltam, hogy kis papírkákat gyártottam ilyesféle negatív feliratokkal, és ezeket állandóan magamnál hordtam, aztán elhagytam őket. Azonban az történt, hogy amiktől féltem sorra elkerültek, nem következtek be, nem feleltem aznap, engem is meglepett, hogy milyen jól sikerült a dogám (ellenben sok olyan rossz dolog történt, amire nem is számítottam., nyilván nem gondolhattam mindenre.) Mindebből azt a következtetést szűrtem le, hogy a negatív gondolkodás jól működő, hasznos dolog. És később is gyakran alkalmaztam ezt az iskolai, és más kudarcok elkerülésére. És ez még nem minden. Volt régen a rádióban egy műsor a Kata posta, amit nagyon szerettem. Ebben egyszer pont ez volt a téma, és a fiatalok, akik az életükről meséltek egyöntetűen állították, hogy őnekik is bevállik ez a negatív gondolkodás. Egyikük úgy is fogalmazott, hogy amikor félünk valamitől, el kell menni a falig, és a lehető legrosszabbra kell felkészülni, akkor tuti, hogy elkerül minket. Beszélgettem erről a kolléganőmmel is, akinek szintén hasonló tapasztalatai voltak.

Kb. 7 évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy válságba kerültem, és teljesen másmilyen életet szeretnék élni, mint amilyet élek, és amilyet élnem kell. Akkor kezdtem először olvasni a pozitív gondolkodásról, mert egyre inkább úgy láttam, hogy ez a negatív gondolkodás, ami segített pl. az iskolai jegyekben, mint alapvető hozzáállás a világhoz, nem segít az élet egyéb területein, az álmaim, a céljaim megvalósításában. Mindennek a hatására sokat változtam, és sok minden megvalósult abból amit szerettem volna, pl. utazások, koncertek, apróságok bevonzása, találkozás régi barátokkal, de az alapvető problémáim semmit sem változtak, és az igazi álmaimhoz, a valódi életemhez egy tapodtat sem jutottam közelebb.

Ráadásul sokszor estem pofára ezzel a pozitív gondolkodással. Gondolom, ilyen tapasztalatai másoknak is vannak. Sokszor hittem, és lelkesedtem, és kiderült, hogy az egész, amiben hittem egy nagy hazugság volt, és nem is létezett. Vagy pl. legutóbb nagyon lelkes voltam, hogy elmehetek egy kirándulásra, mert már úgy volt, hogy nem mehetek. És nagyon lelkesen, vidáman mentem. Tanulságos volt, az igaz, de ugyanakkor szőrnyűségek történtek velem, pl. olyan meleg volt a szobában, ahol aludtam, és a szobatársnőm is horkolt, hogy nem aludtam egy szemhunyásnyit sem egész éjjel, hajnalban meg beragadtam a vécébe. Mindezt csak azért írom le, mert úgy tapasztalom, hogy sokszor fordítva vannak a dolgok, ha optimistán állunk hozzá valamihez, és számoljuk a napokat, akkor jön a pofára esés, ha viszont valamihez negatívan állunk hozzá, akkor kiderülhet, hogy az a legjobb az életünkben, ami történhet velünk. És ezért van, az hogy valahányszor át akarom alakítani a gondolataimat, mindig visszaesek, a régi beidegződések, és tapasztalatok miatt, és marad ugyanaz az élet, amit már végképp nem bírok.

Remélem tud nekem valaki értelmes tanácsot adni. Előre is köszönöm!

Hozzászólások



most olvastam csak a kezdő

most olvastam csak a kezdő írást, érdekes dologról írsz. ha a legrosszabbra is számítasz, akkor végül is nem fogsz csalódni, mert csak jobb lehet, ahogy leírtad. csak az irányítás - célok megvalósítása - így nehéz. mindig azt mondom hogy az éremnek két oldala van, és a Titok film csak az egyikről beszél. a pozitív gondolkodás önmagában egy módszer, ami jó arra, hogy a rezgéseket átformáljuk. a kulcs azonban nem az hogy "elfussunk" a problémák elől, hanem épp a megoldás, hiszen ezzel leszünk többek. de a megoldás csakis a realitásból indulhat ki. és a cselekvésből. olvasgass, sok jó cikk van a témában az oldalon, pl.:

http://www.thesecret.hu/vagyj-ra-engedd-el-de-ugyanakkor-tegyel-erte_sec...
http://www.thesecret.hu/engedd-el-gyakorlatban_ritocska



A pozitív gondolkodás nehéz?

Az én tapasztalatom mindezzel kapcsolatban, hogy semmi sem nehéz. Feltéve, ha nem görcsösen akarod. Hagyd a dolgokat a saját tempójukban haladni. Élvezd a történéseket, s lassan megdöbbenve tapasztalod, hogy változni kezdesz. Amikor először kerültem kapcsolatba ezzel az egésszel, azt hittem néhány hét alatt "Krisztusi tudatra" ébredek. Aztán jött az irdatlan nagy pofára esés. Ekkor úgy döntöttem, hogy keresek magamnak tanítót. Persze sehol senki. Na akkor most én jól bevonzok magamnak egyet. Persze nulla siker. Ekkor leálltam, s csak figyeltem. Magamra, mindenre. Amikor először volt sikerélményem, a felhők felett kellett volna szállnom. Semmi extrát nem éreztem. Pozitív gondolkodás, meg az ablakban volt még. Azután lassanként ráeszméltem, hogy semmi egyebet nem teszek, csak a múlt démonjaival küzdök. Lassan elkezdtem leépíteni őket (ez javában tart most is), s egyre több minden változott. Eltűntek a régi "barátok"? , előléptetés, anyagi fejlődés, s a pozitív gondolkodásnak se híre se hamva. Hónapok múlva tűnt fel először, hogy jó irányban haladok. Több tanácsot is kaptam pl. innen, s ezeket a saját számíze szerint megformálva, hasznosítottam. Az egyik tanács, hogy nem kell senki mester ahhoz, hogy elindulj a saját utadon. Hallgass önmagadra, a megérzéseidre, az érzéseidre, s ha a szíved követed, jó felé haladsz. Nem kell sem egyház, sem Buddha sem semmi más ahhoz, hogy felfedezd önmagad. Csak az kell, hogy célod legyen, de ne akard. Az akarásban benne van a kételkedés. Az elfogadás tiszta érzés. Engedd el a múltat, az csak a haragod táplálja. A jövő az aggódás, és a félelem melegágya. Élj a mában, s koncentrálj az adott pillanatra. Hidd el sikered lesz.
Nekem beválik :)

sok szeretettel .......



"az a baj velem"

A pozitív gondolkodás ott kezdődik amikor kreatívan /tessék bátran kisérletezni ezzel/ átfogalmazod az önközléseidet.
Ki gátolhatja meg a lelkesedésedet? Senki, csak te magad.
A lelkesedés a motíváció hajtó ereje. Ha motivált vagy akkor vágyad támad valamire, s ha már van vágyad, keresed, hogyan elégítsd ki, hogyan valósítsd meg. Aztán kitűzöl egy célt, és végig viszed. A folyamat közbe energia szabadul fel, amely újabb hajtóerőt kölcsönöz, és lelkesedést.
Volt egy szakma amiért kitartóan lelkesedtem, és van róla papírom, bár sokáig nem foglalkoztam vele, most még is jól jön, mert úgy döntöttem ebből élek. Menetközben számtalanszor tördelték a lelkesedésemet, végül mégis azt csinálom, amit én szeretnék. :))) Azéris!



A pozitív gondolkodás könnyű

A pozitív gondolkodás könnyű ha annak hiszed, ha nehéznek akkor nehéz. Ahogy mondták páran hogy az van amit hiszel :) Nem tudom miért gondolod nehéznek. Ha van ami motivál eléggé, van önfegyelmed akkor könnyen megy.
Amit biztos megkapsz vele az hogy jobban fogod érezni magad, és ugye mi lehet ennél fontosabb.



Köszönet

Köszönöm mindenkinek a hozzámszólásait!:-) A sok tanácsot és biztatást!:-) Úgy látom ez a pozitív gondolkodás nem valami könnyű dolog. Lehet, nekem nem is fog menni soha. De most valahogy egyáltalán nem bánom! Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok hsz.-t kapok. Örülök, hogy írtam! És az a baj velem, hogy ilyenkor mindig nagyon könnyen fellelkesedem! Vagy lehet, hogy ez egyáltalán nem baj?:-)) Most úgy érzem, hogy nekem újra írnom kell, pedig már teljesen feladtam ... És ettől nagyon pozitív vagyok:-))



Köszönöm!:-))

Köszönöm a nagyon szép verset és a biztatást!:-)) Bár nekem a nyugati világ vallása nem nagyon jött be, (a keleti sem teljesen), de tényleg szívből köszönöm! Csodaszép vers!

Ha több időm lesz, ismerkedem a linkkel is, amit szintén köszönök!



Hidd el, amiben hiszel, mindig az van.

És Hitünk is izmosításra vár, mint testünk más izmai. Ha dolgoztatjuk, működik, ha parlagon hagyjuk heverni, nem működik. Ilyen egyszerű. És vedd figyelembe sokrétűségét hitednek. Mert mindaz, amit a világból érzékelsz, a hitszűrödön, beléd nevelt hit rendszereden átal jut be tudatodba, vagy tudatalattidba.
Ezért nem mindegy miben hiszel, pl. Ehhez, le kell magunkat hagyni küzdeni, én szó szerint ezt csináltam, csak ne feledd ez az én utam, és ami nekem jó, nem biztos, hogy üdvözítő lesz neked is. Szó szerint, én belsőleg, ízekre szedtem önmagamat marcangolva, kerestem a kiinduló pontot, darabokra szedve bensőm mély gyökérzetét, és egyedül nem ment, kerestem, kértem segítséget. Lehet egyedül te sem fogsz boldogulni, kérj és várj is el segítséget.... Aminek akár ára lehet, és nem is kevés.

Ünnep közeleg, a Fény ünnepéé, mely által a világ szebb, békésebb, boldogabb élőhellyé válhat, a mi, az én, a te megéléseink által:) Mert az van amit mi érzünk. És a tiszta, a szép, a szebb világ érzése azzá is teszi azt. Mindannyink mentális kisugárzása, amit a világról, másokról gondolunk, az ami maga a világ. Ehhez egy versem,

Karácsonyi csillag

Karácsony
Fénylő csillaga,
Szikrázva ragyog reánk
Az Úr küldte le nékünk,
Első szülött fiát.
Ragyogj kicsi csillag!
Szórj ránk szeretetet!
Fényesítsd belülről,
kihűlő szívünket.
Legyen áldott véled,
A szent Karácsony Éj!
Mert a kisded személyében,
Megszületett a Remény.

Rákoskeresztúr, 2oo3. o1. o3. Jakab Anikó

Hiszed e sorokat, vagy sem,nekem ugyan mindegy. Neked azonban nem.
Én elküldöm Neked, mert szeretettel gondoltam rád.
Kívánom továbbá, hogy szeretetben és jómódban élhesd életed!

Hiszek ebben, és abban is,hogy tettem ma te érted, ha csak egy keveset is.

Szeretettel: Anikó

www.hvs.hu/1255 Ami az én bensőmet színesíti, amiben hinni tudok.



"Magyarul, én abból érzem

"Magyarul, én abból érzem leginkább, hogy valaki szeret, ha kedves, biztató, dícsérő szavakat kapok. Egy dícséret bearanyozza a napomat. Viszont egy bántó, vagy bántónak vélt szó tönkreteszi a hetemet. És meg se tudom különböztetni a valósat a vélttől.
Próbálkozom pozitívan gondolkozni. Nehéz."

Amit írsz, olvasd úgy mintha más írta volna. Kifelé figyelsz. Ha a dicséretből merítesz erőt, és a bántásból elveszíted, akkor külső erők irányítanak. Ha pozitívan akarsz gondolkodni, először is befelé kell figyelni. Ki vagy? Mire vagy képes? Elárulom, mindenre, amiben tudsz hinni. Ezt a hitet pedig csak belül lehet erősíteni. Ha te tudod hogy ki vagy, akkor a dicséret erősít (bár igazából már nem lesz rá szükséged) a bántás pedig lepereg, mintha nem is neked szólna. Ha valaki bánt, főleg ha egy ismeretlen az, akkor az mindig a másik emberről szól. Ennyi a "titok"...



Nekem

se megy még a pozitív gondolkodás. Megy, majd visszaesés, megy, majd visszaesés...
Hogy is szól a mondás? Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport? Valahogy így vagyok.
De lagalább a múlt héten rájöttem gyakori visszaeséseim okára. A szeretetnyelvről volt szó egyik csoporton, egy kis tesztet kitöltöttünk, és kijött, hogy az én elsődleges szeretetnyelvem a dícsérő szavak. Magyarul, én abból érzem leginkább, hogy valaki szeret, ha kedves, biztató, dícsérő szavakat kapok. Egy dícséret bearanyozza a napomat. Viszont egy bántó, vagy bántónak vélt szó tönkreteszi a hetemet. És meg se tudom különböztetni a valósat a vélttől.
Próbálkozom pozitívan gondolkozni. Nehéz. Én is mindig azt tapasztaltam, hogyha felkészülök a legrosszabra, A, B, C terveket tartok a tarsolyomban, akkor nincs pofáraesés. Akkor csak örülök, ha mégse úgy történt... Régi megszokás ez, nehéz eldobni. Nagyon védtelen vagyok nélküle. De el kell dobnom, mert végre én is normális, boldog életet akarok.



...

A pozitív gondolkodással ne a csodát várjuk.
Minden csoda, még a legalantasabb is azért van, hogy átéljük azokat az érzéseket, amiket eddig elnyomtunk.
Minden tapasznyalás egy lecó.
Akármi is történik!
Kifogtam egy horkolóst a legjobb utazáson, aztán fogtam magam és kiköltöztem a konyhába, mert tudtam, hogy én kelek a legkorábban reggel. Milyen szép volt a holdfény a szicíliai tengerparton.
Sikerült a hajamnál fogva beleakadni egy wc lehúzóba...egyszerűen annyira abszurd volt a helyzet, ahogy rángattam a hajam, hogy mái napig a röhögőgörcs jön rám, ha rágondolok.
Olyan utitársak mellé ültem, akik nagyon kritikusak voltak velem, majd szét téptek.
Csak legutóbb jöttem rá, hogy bennem volt ellenállás ezzel kapcsolatban.
Már elmulasztottam azzal, hogy nem a másikra figyeltem, hanem a saját idegességemre, amit hagytam lecsillapulni.
Mennyi csodás lecó vesz körbe az épülésünkre. Nem de bár?
És itt van az újabb lecke...már ki is bőgtem magam, és sikerült megvigasztalni a gyerekkori énem buksiját.
Ha tudatosan leépítjük az ellenállást magunkban egyre elfogadóbbá válunk.



Ha belejössz akkor nagyon

Ha belejössz akkor nagyon egyszerű tud ez lenni, csak mint minden mást ezt is gyakorolni kell. Önfegyelem persze alap dolog, az nagyon kell hozzá, kezdetben legalábbis!
Legjobb ha figyelsz az érzéseidre. Az érzéseidből mindent tudhatsz. Jobban érzed magad? Akkor ez egy pozitív gondolat volt. Rosszabbul? Akkor ez negatív volt.. Így már csak koncentrálni kell rá, a jó érzést okozó gondolatokra :)
Ami először persze nehéz lesz, mivel a szokás nagy úr, de megoldható.
A belső világodban te vagy az úr, olyannyira hogy az önkorlátozó gondolataiddal még részben meg is foszthatod magad ettől (mint az teljhatalmú király aki lemond a hatalmáról, nem nagyon fordult elő ilyen, te se tedd :)).
Amúgy ne zavarjon ha nem megy a pozitív gondolkodás, főleg ha most kezded először. Ma nekem pl. volt pillanat amikor legszívesebben csapkolódtam volna mert idegesített hogy nekem se megy. :) De aztán figyelgettem a jó és jobb érzésekre, így már jobban ment, egyszerűen arra kell koncentrálni ami jó(vagy jobb) érzéssel tölt el, nem feltétlen kell szavakat használni, de nekem szavakkal mindig jobban megy.
Szóval azért nem megy mert nem figyelted az érzéseidet, és nem tudtad hogy arra gondolsz amire nem akarsz, még akkor is ha te a pozitívra akartál, de érzéseid megmondják...
Sok sikert!



Ha azért akarsz pozitív

Ha azért akarsz pozitív gondolkodó lenni, hogy építsd az egódat, akkor soha nem leszel, mert mindig lesz valami ami még hiányozni fog hozzá.
Ha azért akarsz pozitív gondolkodó lenni, hogy a szeretetet építsd magadban, akkor tökéletes úton agy.

Egyébként nem a pozitív gondolkodás van előbb és aztán a siker.
Előbb az önbizalom van, az elfogadással és aztán jön a pozitív gondolkodás.

A pozitív gondolkodást sokan arra akarják használni, hogy ha az lesz, akkor sikerül minden.
Sajnos ez nem így működik.
Legelőször magadat tekints pozitívnak és akkor a külvilág is pozitív lesz.

Most ez jutott az eszembe

Szeretettel.



Ó, most már látom, mért is

Ó, most már látom, mért is nem megy nekem a pozitív gondolkodás:-))



Egyébként kijutottál ki a

Egyébként kijutottál ki a Wc-ből???? Valószínű, mert leírtad. :-)) Ez is pozitív, nem?

Na jólvanna.

:-)



Kedves Fleur!

Figyu! Fogalmam sincs, hogy ez értelmes tanács-e, minden esetre szívből jön és tapasztalat.

Én egy mondást kaptam anno a tarsolyomba a legjobb barátnőmtől. Készülj fel a legrosszabbra, de várd a legjobbat!

Az első fele nem negatív. Egyszerűen nincsenek illúzióid, elvárásaid. Ha pedig nem felejtesz el tenni is, bizony az igazán érző gondolataid valóra válhatnak. :-))

A pozitív gondolkodás sok esetben nem igazi pozitív gondolkodás, erről sokat olvasgathatsz itt az oldalon.

Talán inkább az, hogy látod a rosszban is a jót, illetve nézheted a másik oldalát. Hogy maradjunk a példádnál, a meleg szoba relatív. Csak jobb, mintha sátorban a földön aludnál, talpig elázva.
A horkolás szintén relatív. Addig, míg nem kezdtem el köhögni veszettül, azt hittem annál nincs rosszabb.

:-)

Attól mert mondogatjuk, sikerül, sikerül, NEM fog sikerülni. Azt bizony belülről kell érezni. Volt már olyan, nem?, hogy a tanár pillantásából tudtad, ma te vagy a soros. :-)). Hát igen, azok a bizonyos "tudtam, hogy nem, tudtam, hogy igen" dolgok. Megérzések.

Egyébként van még egy egyszerű mondás a fejemben. Ha boldog vagy, csináld azt, amit eddig. Ha nem, csináld máshogy. Kipróbáltam. Gyűjtöttem az örömpillanatokat. Egész jól haladok.

Szia!