A12 ikertulajdonság 4.rész

A nagy mű munkásaként egyetlen emberhez sem kötődhetsz. Ismerd fel minden emberben az isteni, a földi és a pokoli vonásokat. Ne az egyént szeresd, hanem abenne lakozó isteni lényeget, tűrd el a földi, és kerüld el a pokoli megnyilvánulásokat.

Ha feladatod megköveteli, habozás nélkül kell otthagynod akár a legszeretettebb személyt is, mivel mindig szem előtt kell tartanod, hogy ami szeretetre méltó benne, az az Isten, nem az egyéniség. Az egyéniség csupán Isten egyik megnyilatkozási eszköze.

Ugyanazokat a megnyilatkozásokat másokban is megtalálhatod és szeretheted. Mindenkiben szeresd Istent, és akkor senkihez nem fogsz kötődni. A "kötődés hiánya" azonban soha nem változhat át az embertársaid iránti szeretet teljes hiányává. Azok iránt azonban, akikben felismered Isten kinyilatkoztatásait, életre-halálra szóló hűséggel tartozol. Mesteredet és a nagy műben résztvevő munkatársaidat azért szereted, mert felismerted bennük Istent. Rajtuk keresztül Istenhez vagy hű, mivel egyéniségüket Isten eszközeként szereted. A mestered és a munkatársaid iránti tisztelet és hűség így soha nem válik az egyéniség imádatává, valamiféle "személyi kultusszá".

A "figyelem középpontjába kerülés" soha nem ébresztheti fel benned a hiúság ördögét, soha nem fajulhat magamutogatássá, az isteni adottságaiddal való feltűnéskeltéssé. Ha emberek tömegei ünnepelnek lelkesen, állandóan tudatában kell lenned annak, hogy az embereket nem a - csupán üres buroknak tekinthető - személyed, hanem Isten ragadtatja el, aki a te földi porhüvelyed által nyilvánul meg.

Ha a "figyelem középpontjába kerülés" művészetének gyakorlása közben nem szolgáltatod ki magad a hiúság ördögének, akkor a legkevésbé sem fog zavarni, ha más feladatok ellátása érdekében újra a jelentéktelenség homályába húzódsz vissza. Ebben az esetben nem mutathatod ki képességeidet, hanem a feltűnés és a kiemelkedés vágya nélkül, észrevétlenül el kell vegyülnöd a tömegben. Ez a szerény "háttérbe húzódás" azonban soha nem vezethet képességeid alábecsüléséhez vagy az önmegsemmisítéshez, Emberi méltóságodat mindig szívedben kell hordoznod.

Semmi nem rendítheti meg meggyőződésedet, hogy a halál egyáltalán nem létezik. Amikor tested elhasználódik, Önvalód leveti magáról. Az Önvaló azonban az életfa egyik ág, maga az élet, és az élet múlhatatlan. Ha tudatodban az élettel azonosulsz, akkor a haláltól sem fogsz visszariadni. A halál megvetése azonban soha nem fajulhat az élet lekicsinylésévé, vagyis életmegvetéssé. Az életet mindenek fölött kell becsülnöd. Az élet maga Isten. Mindenben, ami csak él, az örök létezés nyilvánul meg. Soha nem teheted ki magad értelmetlenül életveszélynek. Becsüld a testedben lakozó életet is, éld életedet örömmel.

Utoljára marad a legnehezebb próbatétel: a "szeretet" és a "kegyetlen szeretet", vagyis a közöny próbája. Ez az utolsó tulajdonságpár itt a Földön elválaszthatatlan egységet képez. Bármikor nyilvánítod ki a pár bármelyik tagját, a másik akaratlanul is szintén kifejezésre jut. Személyes hozzáállásodat, személyes hajlamaidat és érzéseidet teljesen fel kell adnod: úgy kell tudnod szeretni, ahogy maga Isten szeret.Mindent kell szeretned, különbségtevés nélkül.

Mindennel az örök létezés egységének kötelékében kell szeretned. Ahogy a nap is minden különbségtevés nélkül ragyog a szépre és a csúnyára, a jóra és a gonoszra, az igazra és a hamisra - mindegyiket egyformán szereti - neked is úgy kell a szépet és a csúnyát, a jót és a gonoszat, az igazat és a hamisat teljes közömbösséggel, egyformán szeretni.

Meg kell értened, hogy a szép nem létezhetne a csúnya nélkül, a jó sem gonosz nélkül, az igaz sem a hamis nélkül. Fel kell ismerned, hogy a szép és a csúnya, a jó és a gonosz, az igaz és a hamis egyaránt a kimondhatatlan egymást kiegészítő tükörképei. Ezt a kimondhatatlant Istennek nevezzük. Az összes élőlényre ugyanazt a szeretetet sugárzod, akkor ebbe a szeretetbe már semmiképpen nem fog személyes vonzalom vegyülni. Mindent a nagy egész nézőpontjából fogsz szemlélni, és ha az általános szempont az egyéni szemponttal ütközésbe kerül, habozás nélkül az egész szempontját fogod képviselni, és az egyén érdekein kíméletlenül átlépsz. Ennek azonban mindig az egyetemes, isteni szeretetben kell gyökereznie, soha nem származhat személyes ellenszenvből. S

zemélytelenné vált szeretetedet azonban olyan esetekben is ki kell nyilvánítanod embertársaiddal szemben, amikor lelkük csak földi boldogságuk ellenében menthető meg, legyen szó akár hozzád legközelebb álló egyénekről. Inkább szenvedjen valaki anyagi vagy testi károkat, mintsem lelke elvesszen. Mindenképpen a lélek megsegítésére kell törekedned. Ahogy Isten sem avatkozik be az emberek ügyeibe, hanem teljes döntési szabadságot biztosít nekik, te sem foszthatod meg embertársaidat szabad akaratuktól, és soha nem kényszerítheted őket erőszakkal semmire. Segítőkészségednek a lelki épülésre és nem a földi vagy a testi előnyökre kell irányulnia. Ez az isteni közömbös szeretet azonban soha nem változhat át "szeretetnélküliséggé", soha nem szabad bárkitől is "ellenszenv" miatt megtagadnod a segítséget, ha a földi módszerekkel megmentheted.

Ezek a legnehezebb próbatételek, ugyanis személyes érzelmeidet kell feladnod és kikapcsolnod. Csak ha már teljes mértékben elsajátítottad a felsorolt tizenegy tulajdonságot, akkor ismerheted föl Isten hangját olyan tisztán, hogy bizonyossággal érezd, mit kel és mit nem szabad a legnehezebb esetekben igazi szeretetből megtenned! Azután azonban már nem hibázhatsz, mert maga leszel a megtestesült szeretet. A szeretet pedig csak szeretetből képes cselekedni.

Semmi mást nem kell tenned, csak Önvalódat kell kisugároznod, azzal kell azonosnak lenned, és egész mindenség a te melegségedből, fényedből és erődből meríthet. Akkor te magad is istenné válsz, a tudatod magával Istennel válik azonossá! A jó és a rossz tudásának fájából, vagyis a halálfa birodalmából, ahol minden szakadásként jelentkezik, az életfa, az isteni egység országába jutsz vissza. Újra az életfa gyümölcseiből eszel, és ezeket a gyümölcsöket a téged követőknek is felajánlod, hogy mindenki visszatérhessen a múlhatatlan, örök élet egységébe, az örök létezésbe - Istenbe.

Elisabeth Haich: Beavatás

http://emelkedjfel1.blogspot.hu/2013/09/aktualis-blokkoldas-idopontjai-m...

Címkék: