Keisla blogja

Az elveszett Istenanya nyomában

A szó, POGÁNY, sokféle jelentéssel rendelkezik, többen, sokféleképpen magyarázták már, és nyilván összes jelentése megállja a helyét egy bizonyos szemszögből. De vajon kinek jutna eszébe FoGaN szavunkkal rokonítani? Senkinek? Pedig okkal tenné, hiszen a magyar nyelv soha nem fejez ki egymástól eltérő fogalomkörbe, fogalomrendszerbe tartozó szavakat ugyanazzal a hangalakkal. Tovább »

Légy EMBER, vagy pusztulj!

Azt mondják, az ember a spiritualitásra, a maga kis belső világára egy bizonyos kor fölött talál rá. Persze vannak kivételek. Vannak nagyon is spirituális gyerekek, és vannak felnőttek, akik megöregedtek anélkül, hogy valaha is eszükbe jutott volna, talán a világ tényleg sokkal több annál, mint amit mi látunk, mint amit mi tudatosan érzékelünk. Tovább »

Mersz-e EMBER lenni?

- Ez az utolsó óra – mondta mosolygós szemmel az öreg, az előtte törökülésben kuporgó, átszellemült arccal figyelő nebulóknak. – Mivel szeretnétek eltölteni?
- Mondj egy mesét, Mester! – kérték a gyerkőcök, egymás szavába vágva.
Az öreg ragyogó szemmel körbetekintett. Visszamosolygott a tisztásra nevető Napra, majd lehunyta a szemét, s pár pillanatig a madarak andalító énekét hallgatta. Tovább »

Fájdalomtest

Akik olvassák Eckhart Tolle műveit, azok számára nem idegen a kifejezés; fájdalomtest. Tolle elég sokat beszél róla, de meglátásom szerint nem elég sokat, ugyanis gyakorlatilag a fájdalomtest itt a Földön mindenek oka, és főleg, mindenek ura.

Fájdalomtesttel minden ember rendelkezik. Van, aki kisebbet, van, aki nagyobbat cipel. Sokak szerint a szülés azért fájdalmas az anyák számára, mert nem csupán azt az aprócska, tündéri lényt szülik meg, hanem annak sokszor hatalmas fájdalomtestét is. Tovább »

Ne félj, Angyal!

Valahol legmélyen bennem
zokog egy kis angyal,
mert ölelné a világot ő
szélesre tárt karral,
de becsapták és ámították
évtizedek óta…
Gonosz, és rossz emberekről
szólt mindig a nóta.

Remegett, félt, rejtőzködött,
s néha most is teszi,
néha most is elkábul még
s szó nélkül elhiszi
mindazt, mi a levegőben
sugarakkal terjed,
beszél, sugdos, hazudozik Tovább »

Nevelünk, vagy idomítunk?

Amikor egy új emberke megszületik, édesanyja a karjaiba veszi, enni ad neki, ő pedig azt érzi; minden rendben, biztonságban vagyok, MOST JÓ. Közben akár egy rádió az adótornyot, úgy érzékeli édesanyja összes érzéseit, vagyis ha apuka is a közelben van, s a szülés után, kisgyermeket gondozva élete legkiszolgáltatottabb helyzetében lévő anyuka is azt érzi; itt a párom, itt a picim, minden rendben, most jó, akkor a gyermekben még erősebb lesz ez az érzés. Tovább »

Miért olyan fontos a múlt?

Miért olyan fontos múlt?
Miért olyan fontos a korona?
Miért olyan fontosak az Ősök?
Miért olyan fontos Isten?

Hát kérem, a válasz igen egyszerű. IS-TEN szavunk jelentése – bár ködösítenek körülötte rendesen -, „minden, ami látható, és minden, ami láthatatlan”, azaz MINDENSÉG. Ugye, milyen ismerős gondolat? Tovább »

Masírozunk egyenest a hülyeségbe, és büszkék vagyunk rá!

Egyre többet látom, olvasom, hogy az úgymond ezoterikus körök milyen felfogást igyekeznek az emberekben meggyökereztetni. Ne törődj semmivel, ne gondolkodj, az olyan jó, ne nézd a múltat, csak a jövőt…

A NAGY FENÉT! – mondom erre én. Felmegyek egyes közösségi oldalakra, és egyebet sem látok, mint hogy a nagy felvilágosult ezoterikus csoportok álló nap mással sem törődnek, mint az evészettel, mit együnk, mit ne együnk, és ez megy napi 24 órában, egész héten, egész hónapban, egész évben. Tovább »

Kedves Felebarátikérdés!:)

xxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx
xxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxx

Az indigókról, más szemmel

Minden energia. Lassan ebbe a kijelentésbe ütközünk nap mint nap, mindenhol. De vajon akik annyit mondogatják, belegondolnak-e, mit is jelent ez?
Nem egyebet, mint azt, hogy MINDEN ENERGIA.
Az összes érzés is energia.
És az energiának van egy olyan tulajdonsága, hogy nem vész el, sőt, behatás nélkül, csak úgy önmagától, mégcsak át sem alakul. Át kell alakítani – vagy megbékélni vele. Tovább »

Ugyanaz-nak:) (Családregény 2. rész)

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát Neked, folytatva az Általad megkezdett "családregényt".
Eredetileg Felismerések 3.-nak indult, de közben felismertem, hogy ez bizony más lett:)
Rád bízom, mit kezdesz vele:))) Tovább »

Felismerések 2.

Szóval az eredendő bűnt az Asszony követte el, méghozzá azáltal, hogy evett a jó és rossz tudása fájának gyümölcséből, és erre vette rá a párját is.
Itt máris van némi bibi a dologban. Tovább »

Címkék:

Felismerések 1.

Azt hiszem, az ismeretszerzés – ahogyan minden más is -, úgy működik, akár a lélegzetvétel. Ki kell eresztened, hogy újabb adaghoz juss. Ha magunkban tartjuk, nem csak elvész – talán velünk együtt -, de nem juthatunk újabb ismerethez, míg „túl nem adtunk” az előző adagon.

Jó nagyot „lélegeztem” az elmúlt pár napban. Tovább »

Kedves Origami!

Alcím: A MÁRTÍROKAT MEGÖLIK, UGYE?

Tegnap azt mondtam, szeretnék mondani Neked valamit. Végül úgy éreztem, nem elég ehhez egy hozzászólás, inkább naplóbejegyzést írok – és érdekel a véleményed.

Talán emlékszel, beszéltünk már arról, hogy ami a világban történik, az valójában mind a szellemi világban történik, s mivel a fizikai világ a szellemi világ leképeződése, minden, ami a szellemi világban – tehát az érzések, és gondolatok világában – megtörténik, óhatatlanul megtörténik a fizikai világban is. Tovább »

Nyújtsd a kezed!

Valahol, egy távoli világban...:)

A négy ember – három férfi és egy nő – elgondolkodva üldögéltek a szegényesen megterített asztal körül, melyen az amúgy is szűkös vacsorának mostanra csupán a maradványai árválkodtak. Mind a négyük arcán gondterhelt kifejezés ült, arcbőrükbe mély barázdákat vésett a nélkülözés, noha koruk alig haladhatta meg a harminc esztendőt. Tovább »