Mit tegyek?

Ma már huszonkettő.

S rettentően feszül lelkemben. Egy érzés, mely leírhatatlan.
Elfogadom, mit tehetnék mást.
Talán mégiscsak el kellene mondanom?

Vártam, hogy az Idő, a bölcs, elhallgattatja szívem csilingelő szóáradatát. Vártam, hogy az Isten, a bölcs, megoldja szívem fájdalmát. Vártam, hogy az Ördög, a bölcs, megunja szívem zaklatását.
Gyönyörű rózsakertem van már, de mit érek vele? Nem érezhetem az illatát, nem láthatom selymes szirmait, nem hallgathatom a szivárvány színeiben pompázó zenekar énekét.

Mit tegyek, amikor nem tehetek semmit? Szeretem.
Holnap, igen holnap! Kitépem szívem a helyéről, oly messzire hajítom, hogy soha többé ne találkozzak vele.
Holnap?
Jaj, ha megtalálná és visszahozná, mily boldog lennék... Ilyen szándékkal, nem dobhatom el.

Mit tegyek?
Ugyanaz lenne a vége?

Bolond vagyok.

“Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet,
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad.
Hallgattam eddig, szólni féltem.
És higgye el, hogy szégyenem
Nem tudta volna meg sosem,
Amíg titokban azt reméltem,
Hogy lesz falunkban alkalom,
S hetenként egyszer láthatom;
Csak hogy halljam szavát, bevallom,
Szóljak magához, s azután
Mind egyre gondoljak csupán,
Éjjel-nappal, míg újra hallom.
Mondják, untatja kis falunk,
A társaságokat kerüli,
Mi csillogtatni nem tudunk,
De úgy tudtunk jöttén örülni.
Mért jött el? Békességesen
Rejtőzve mély vidéki csendbe,
Tán meg sem ismerem sosem,
S a kínt sem, mely betört szívembe;
Tudatlan lelkem láza rendre
Enyhülne tán s leszállana,
S akit szívem kíván, kivárva,
Lennék örök hűségű párja
S családnak élő, jó anya.

Másé!... A földön senki sincsen,
Kinek lekötném szívemet.
Ezt így rendelte fenn az Isten...
Tied szívem, téged szeret!
Ó, tudtam én, el fogsz te jönni,
Zálog volt erre életem;
Az égieknek kell köszönni,
Hogy sírig őrzőm vagy nekem...
Rég álomhős vagy éjjelemben,
Látatlan is kedveltelek,
Bűvöltek a csodás szemek,
Rég zeng hangod zenéje bennem...
Nem álom volt; színezgető!
Beléptél, s ájulásba hullva,
Majd meglobbanva és kigyúlva
Szívem rád ismert: ő az, ő!
Nem a te hangod szólt-e újra,
Ha egy-egy csendes, bús napon
Ínséges szívekhez simulva
Vagy imádságban leborulva
Altattam égő bánatom?
Nem te vagy itt árnyék-alakban,
S nézel reám e pillanatban
Az áttetsző homályon át?
Nem te hajolsz párnámra éjjel,
Suttogsz: szerelemmel, reménnyel
Enyhíted lelkem bánatát?
Ki vagy? Őrangyal vagy te, féltőm?
Vagy ártóm és gonosz kísértőm?
Döntsd el hamar, hogy lássak itt.
Lelkem talán csak vágya csalja,
Tapasztalatlanság vakít,
S az égi kéz másként akarja...
Hát jó. Sorsom gyanútlanul
Gyónásommal kezedbe tettem,
Előtted könnyem hullva hull,
Könyörgök: védj, őrködj felettem...
Gondold el, mily magam vagyok,
Nincs egy megértő lelki társam,
Így élek néma tompulásban,
Én itt csak elpusztulhatok.
Várlak: emeld fel árva lelkem,
Nézz biztatón, ne adj te mást –
Vagy tépd szét ezt az álmodást
Kemény szóval. Megérdemeltem.

Végzem! Átfutni nem merem,
Megöl a félelem s a szégyen,
De jelleme kezes nekem,
Bízom: a sorsom van kezében... “

Címkék:

Hozzászólások



:)

Felhívom Pipacsot, hogy ezeket a sorokat ismét vesse papírra, gyöngybetűkkel, ahogyan illik, aztán adja postára!

“Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet,
De ha sorsom panaszszavának
Szívében egy csepp hely marad,
Nem fordul el, visszhangot ad."

De jól tudom, hogy nem teszi meg, nem ölti magára ismét Tatjána egykori "jelmezét", mert nála még a léhűtő Anyegin sem lehet akárki!



Mi is szeretünk, Kószáló!

Címzett: Kezdet.
Majd jelentkezz! Szia-mia!



.

Sietnem kell, csak beköszönök és itt hagyom az ölelésem!
A sok szépet köszönöm!
További szép estét, szeretlek benneteket!
:)



Ez nagyon igaz!

"Ha már a szépet és jót imádtam benne, akkor tisztelem benne azt is, hogy mindezzel együtt járnak a tulajdonságainak a "testvérei" is a negatív, vagy csak éppen nekünk nem tetsző, akár sötétebb tulajdonságai is.
Ha pedig azokat nem tudjuk vele együtt elfogadni, nem is szeretjük a másikat igazán".



Hú, ez csodaszép!



Tutira ilyen jóképű

de ha nem, az sem baj, csak vállalja fel önmagát!
http://images2.fanpop.com/images/photos/4100000/Angel-Man-bits-and-piece...



"Az angyal én vagyok"!

Ezt szeretném tőle hallani és egy nevet. Minden más lényegtelen...
http://www.wallpaperawesome.com/wallpapers-awesome/wallpapers-fantasy-fa...

Szerinted van neki arca, teste, neve?



Az angyalkás pasihoz szeretnék tartozni!

Nem pasik közül óhajtok válogatni, hiszen ahhoz kicsi vagyok és kevés, hanem az angyali energiákhoz tartozót keresem. Az angyalkám a mindenem, Ő már bizonyított, de az energiáit még nem sikerült személyhez társítanom. Az angyalkás pasihoz szeretnék tartozni! Ez a vágyam. Intenzív energiák kapcsolnak bennünket össze, mégsem vállal fel.



Szia! :)

Most boltba szaladok, de utána válaszolok! Ölellek!



„A” vagy „B” jókat röhög .. ?

Talán számold ki: https://youtu.be/JNzyMo0VFXA

Na jó csak vicceltem Pipacska. :)
Szerintem válaszd az A-t. Előrébb van mint a B.

De kérdezd meg őket, melyiket nem zavarja, ha csak egy választási lehetőségként tekintesz rá?
Engem biztosan zavarna.

Még szerencse, hogy nem rólam van szó :D

Na jó, nem ugratlak, mert megint megsértődsz. :) Nem mindig vagy vevő a viccelődésre.

Hallgass a szívedre Pipacska... majd az megsúgja...



Nincs mit szégyellned... :)

"Mit tegyek, amikor nem tehetek semmit? Szeretem.
Holnap, igen holnap! Kitépem szívem a helyéről, oly messzire hajítom, hogy soha többé ne találkozzak vele.
Holnap?
Jaj, ha megtalálná és visszahozná, mily boldog lennék... Ilyen szándékkal, nem dobhatom el.
Mit tegyek?
Ugyanaz lenne a vége?"
“Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet,"

Kedves Kezdet és Pipacska!

Ha tiszta szívünkből, önzetlenül szeretünk valakit, nem tudjuk csak úgy kitépni a szívünkből.
Ha Valaki egyszer oda befészkeli magát... akkor Ő örökké ott marad.
A szerelem, ha igaz... átalakul egy mély, tiszta szeretetté, ami képtelenné tesz arra, hogy a másiknak még gondolatban is ártsak, rosszat kívánjak. Történjen bármi.
Én legalábbis ilyen vagyok. Ha már a szépet és jót imádtam benne, akkor tisztelem benne azt is, hogy mindezzel együtt járnak a tulajdonságainak a "testvérei" is a negatív, vagy csak éppen nekünk nem tetsző, akár sötétebb tulajdonságai is.
Ha pedig azokat nem tudjuk vele együtt elfogadni, nem is szeretjük a másikat igazán. Egy kapcsolat nem nevelde.
Hiszen mi sem vagyunk hibátlanok.
A baj akkor van, ha ez a szeretet nem egyforma intenzitással működik két ember között és az egyik jobban szeret... másképpen(?) szeret...
Hányszor próbáltam már hátrább lépni én is, de valahogy mindig úgy éreztem, szüksége van rám...
Persze lehet, hogy csak áltattam magam vele... úgy akartam érezni..
Ez nem azt jelenti, nem állok félre, ha menni akar. Csak tudjak róla...!!
Mert ha kicsit is számítok neki, nem engedi, hogy bolondot csináljak magamból.

Tudjátok, hányszor szégyelltem, éreztem én is nyomorultul magam, még tükörbe sem volt kedvem nézni .
Olyankor Anyegin és Váci Mihálynak ez a verse járt az eszemben: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=lenke1964&pid=102706&blog_cim=V%C1CI%2...

Nagyon sokszor "bújok" a költészetbe és a zenébe, ha menedéket keresek a lelkemnek... ott tudok teljesen kikapcsolni és erőt gyűjteni.
Azután, mikor sikerült kicsit összeszednem magam, sokszor többek között ez a vers adott erőt:
http://kalandvagyoutazo.blogspot.hu/2014/02/ori-istvan-neha-tul-sok-az-e...

"A szerelem/szeretet ereje a tisztaság ereje. Azt a szót, hogy szeretet/szerelem sokféleképpen használjuk, de a varázsló számára megszentelt szó, mert Ő úgy értelmezi, hogy a szerelem az, ami felold minden tisztátalanságot, és csak a tisztát és a valódit hagyja ott. Amíg félelem él szívünkben, nem tudunk igazán szeretni. Amíg harag él bennünk, amíg önző az énünk, nem tudunk igazán szeretni.
Akkor hát, hogy tudunk igazán szeretni?
A szeretet felkutatja a tisztátalanságot, hogy kiégesse belőlünk. Szeretetlen ember nincs, csak olyan, aki nem érzi a szeretet erejét. A szeretet-láthatatlanul és mindig jelenlevőként-érzésnél, érzelemnél több, több mint gyönyörűség. A varázslók levegőnek tekintik a szeretetet, amit beszívunk, ez kering a sejtjeinkben. Egyetemes forrásból kiindulva a szeretet átjár mindent. Ez a végső hatalom, mert erő alkalmazása nélkül térít meg mindent. A szeretettel összehasonlítva a hatalom bármely formája erejét vesztett, gyenge. "
(Deepak Chopra)

Drága Kezdet! Ne szégyelld az érzéseidet!... és ez Pipacska Rád is vonatkozik.... na és rám is :)
Legyen ez a mai mondandóm zárszava... hiszen ettől szebben én nem tudnám megfogalmazni :)

„Ne higgyük, hogy elegendő,
ha mi magunk átérezzük, és elgondoljuk
mindazokat a szép és gyöngéd dolgokat
amely társunk iránt eltölt bennünket.
feltétlenül tudtára kell adnunk
valamilyen formában neki is,
különben nyugtalanná, bizonytalanná válik,
érzelmileg fázni kezd mellettünk.”
(Szepes Mária)

"Bölcs az, aki megbocsát: Ilyen a világ!
Ennyi az ember, s ennyi vagyok
magam is. Nem több és nem kevesebb.
Néha megostromlom a lehetetlent,
Sziszifuszként hegyre hordom terheimet,
azután visszahullok talajt vesztve megint.
De magamnak is megbocsátok,
ami nehezebb, mint átugrani
saját, földre vetült árnyékunkat."
Szepes Mária

***** Kedves Pipacska és Kezdet! További szép napot kívánok Nektek sok szeretettel, Öleléssel :)*



Az Univerzum jelei zavarosak és megtévesztőek

Keresem az angyali energiákhoz tartozó pasit, de az Univerzum jelei zavarosak és megtévesztőek.
Amikor azt mondom: „A” … röhögve „B”-t mutat.
Amikor azt mondom: „B” … tök hülyének néz.
Mondd meg nekem: miért nem vesz engem senki komolyan!?
„A” vagy „B” jókat röhög a markába, de még az is előfordulhat, hogy együtt kacagnak.

Játék ez a javából, hiszen már évek óta tart ... és én nem tudom, hogy kihez tartozom.



*

És Leirét is öleli a hajdani Tatjana.



Elszégyelled magad mindig amikor ezt a bejegyzésedet látod?

Felesleges. Ha olvasnád az én hajdani leveleimet, akkor rögtön megkönnyebbülnél. :) Ölellek! Később leszek...



:)

A 2222 re felfigyeltem rögtön. Nekem a 22-es csapdája. :)
Elszégyelem magam mindig amikor ezt a bejegyzésem látom, de jó emlékezni...s megtartom.

Csodás napot kedves barátaim! Ölellek benneteket!
:)



Én ezt már 2222-szer leírtam

Én ezt már 2222-szer leírtam: “Én írok levelet magának", de egy idő után már nagyon beleunt a lovagom Puskinba. :)

Egy picikét most nosztalgiáztam, de már nem tartom valószínűnek, hogy a fenti szavakat valaha is leírom.



Néha csúnya gondolatok jutnak eszembe

Néha olyan csúnya gondolatok jutnak az eszembe, hogy magam is megrémülök tőlük.

Remélem, hogy akinek ezeket a sorokat hajdanában tényleg leírtam, nem volt pszichopata!

“Én írok levelet magának -
Kell több? Nem mond ez eleget?
Méltán tarthatja hát jogának,
Hogy most megvessen engemet".

Cáfolat:
Ó, Anyegin semmiképpen sem lehetett pszichopata, hiszen a tűrőképessége emberfeletti volt ... és arról sem feledkezhetem meg, hogy a "hasonló a hasonlót vonzza". :)



Könnycseppekkel átitatott, érzelmes levelek miatt...

félholtra rugdosni valakit, hm, eléggé durva, de hát én ringattam magam abban a naiv hitben, hogy kis hercegnőként megszelídítettem a "rókát".



A postagalambot lelőtték valahol

mert nem kaptam levelet. :)

Megtehetném, hogy Tatjána jelmezébe bújva, egy felkavaró szerelmi vallomással új "történelmet" írok, de nincs kinek címeznem a levelet.

Ha Ádámnak címezném, talán rájönne, hiszen a soraim már bizonyára nem kavarnák fel, hogy kár volt engem a földbe döngölni, félholtra verni, mert az Idő úgyis megoldotta volna azt, amit Ő pofon nélkül megoldhatatlannak képzelt hajdanában.

A másik címzett-jelöltem pedig csak a képzeletemben létezik, hiszen még soha, egyetlen biztató mosolyt sem küldött, de miért is küldött volna, amikor egyetlen élő szót sem váltottunk egymással soha.



Érzem, hogy Anyegin ma levelet ír nekem :)

és el is küldi a címemre, :) nemcsak a fiókjába teszi. :)

S ha nem az a régi Anyegin ír, akkor a másik, az "unokatestvére", :) aki szintén a nemes Jevgenyij család tagja.
Ó, már nagyon várom, hogy a szívem fölé szoríthassam! :)



Kellemes állapotnak vélem

"Hipnotizálva vagyok?"

Bármi előfordulhat, kedves Kezdet, veled is, velem is, másokkal is!
A csuda tudja, hogy miért, de én kellemes állapotnak vélem, ... mármint azt, ha hipnózisban van az ember.

Szia-mia!



:D

Jesszusom! Hipnotizálva vagyok?

:)



:)

Teázás után, miután kivitettem a szalonból a porceláncsészéket, szelíden megkérdeztem mamácskát, aki a jó szokásához híven a fotelben bóbiskolt, egy fehér horgolt takaróval az ölében: "mama, hol találom a mai postát?"

Ő sokat mondóan rám nézett a nagy, álmos szemeivel, s a szemüvegét visszatolta az orrnyergére:
- Reménykedsz, ugye? Még mindig levelet vársz Jevgenyij Anyegintől?
- Tévedsz, drága mama, nem tőle várok levelet, hanem attól, aki az őszi széllel üzent nekem először, s szerintem a nagy orosz gyógyítók közé tartozik! :)
- A postát a kerti lugasunk asztalán felejtettem, Tatjánám, de egyetlen borítékon sem láttam a neved! Tudod, drága kislányom, aki csak az őszi széllel üzenget, az nagy szemfényvesztő lehet, nem pedig egy olyan tisztes, jól nevelt úriember, aki a bokáját összeverve, kezemet megcsókolva, annak rendje-módja szerint engedélyt kérne a neked való udvarlásra. :) Nehogy nekem egy Grigorij Jefimovics Raszputyin típusú férfival ápolj barátságot, mert ama hír járja, hogy azok még hipnotizálni is tudnak! :))

Bocsi, kedves Kezdet, csak bohóckodtam nálad egy picit!



Én írok levelet magácskának, kedves .... *

Egy ilyen kezdetű levélre várok, amely nekem van címezve, ... mert én már nem szaladok egyetlen nadrág után sem, ... sem most, sem a következő életeimben.

Ugyanis az eredeti Tatjána keserűségét ezerszeresen átéltem.



Kedves Kezdet!

"Amit terveztem, nem sikerült betartanom..." - írtad.

De kár! Nem volt hozzá elég bátorságod?
Pedig nem úgy ismerlek, mint akinek hamar az inába száll!

Örülök, hogy megkerültél, mert hiányoztál nagyon!

Szia!



Szia, kedves Pipacska! :)

Ma, a tegnap holnapja. Nem múlik el soha.

Akció?:) Á, nem, csak kiírtam magamból. Amit terveztem, nem sikerült betartanom...

De majd holnap! :D

Jobban vagyok.

Ölelésem neked, nektek!



A szívem a magáé

Tatjána levele más szöveggel:
http://www.youtube.com/watch?v=avI5HKZIfoA



Kedves Kezdet!

Hová tűntél? Sikeres volt az akció, amit terveztél?
Az a "holnap" már elmúlt, s nem adtál hírt sem magadról, sem az eseményekről!

Várlak vissza!



Kupak vagy egy kúp :)

... lehetne a logónk.

KUP-klub szlogenjén viszont még gondolkodnom kell! De mondjátok, ha nektek már van ötletetek!



:-)

KaPuk!

Puk(k)!

Ukk-muk-fukk!

Üllői úti Fák(k) ... ez egy együttes...

:-)