A Tarot Bolondjának kontemplációja

Kozma Szilárd Botond: - Kontempláció arról, hogy mi lehet a legmagasabb szinten beavatott személy dolga?

– Tudom, hogy a lelkemmel az Isteni Igazságnak a megváltó szellemében élek. A teremtés-vágy az abszolút létnek a méhében születik meg állandóan, vagyis a Szent szellem méhében, tehát a lét- folyamatokat szülő szellemi jelenségeket tartalmazó szent szellemnek a közepében. Ez, az isteni teremtő képzelet viszont, ami létrehozza a teremtő Istent, az abszolút Boldogság megújhodásáért és növekedéséért, a finom- tágulásért jön létre az abszolút létben. Nincs amitől félnem tehát, ha ennek megfelelően, az Igazság és a Felelősség, vagyis a megbocsátás, az elbocsátás, a teremtés és az elválás, vagyis a boldogság-tartás örök körforgásának a szellemében élek. A teremtés és a megváltás is, az Isten megváltó nyugalmát őrző Lilith által létrehozott viszályok fészkében bolyongó, lét-elemek értelmi feldolgozásáért és érzelmi javulásáért van, vagyis az élet, a Lilith által generált viszályoknak a megváltódási lehetőségéért van. Így tehát a földi megváltás az égi teremtés következménye miatt van. Minden anyagi és anyagtalan Boldogság feltételt és Boldogság kelléket tehát, az isteni Én, ez az abszolút ős- Boldogság hoz létre. Vagyis, a Boldog – Igazságnak a Teremtői öntudata hozza létre, mindazt ami a megváltáshoz kell. Előbb Én-bennem, majd én-velem, majd általam a gyermekeimben és a körülményeimben. Ezért nincs semmi más lehetőség a teremtésben, nem létezik semmi, és senki olyan erő, akarat, vagy lény, amitől, és akitől nekem félnem kellene, vagy akinek – aminek a rosszindulatú támadásától, vagy szűkösségi hibájától, esetleg sátáni parancsától, vagy a közömbös és szeszélyes játszmájától az isteni szükségre épen és egészségesen megszületett és arányosan fejlődő, a szaturnuszi ős-alapomból táplálkozó gyermekeimet féltenem kellene! Az én dolgom tehát, nem a mindig magukhoz térni képes, vagyis, a magjukhoz megtérni képes gyermekeim féltése. Hanem az én dolgom ugyanaz itt lent, mint az Én dolgom ott fent: az, hogy a félelem és a neheztelés helyett, a nyugalom és béke ragyogásának a fészkében, a ragyogó Boldogságnak és világosságnak és szeretetnek az öntudatát folytonosan átéljem. Ez által, a dolgom nem más, mint az, hogy az isteni – finom, sugallatszerű és sejtelem-szerű Boldogság-tudatom fészkében a határtalan és folytonos Boldogságot megszüljem. Hogy ezt a boldogságot a folytonos öngerjesztés módszerével megszüljem és megszilárdítsam és odaadóan átéljem, mindig és folyton, az öröklétben, ámen. És ez kizár minden szemrehányást, elégedetlenséget és neheztelést és félelmet. Ezért előlem, az elsőszülött szülő elől, ezáltal és emiatt minden sötétség mindig kitér és engem a félelem és a harag messze elkerül. Ezért vagyok, aki én vagyok. Mert a valóság minden öröm-teremtése az enyém! Ezen az átélési lehetőségekhez szükséges éberségemnek a folytonos (öngenerált) megteremtése és fenntartása a dolgom. Tehát az, hogy ez, amit itt elmondtam magamnak a magomról, mindig meglegyen az öröklétben.