A TEREMTŐ KÉPZELET TERMÉSZETE ÉS MÁGIKUS EREJE, Bevezető4

3. A felettes Én, tulajdonképpen a minden személyben létező isteni (egyetemes) megváltási igényt is magában hordozó léttudat és ez, egyben a tökéletes személyi megvalósulási és kiegyenlítődési képzeteknek (a megváltó lehetőség-ideáknak) is a helye. Itt található az a megváltódási idea-modell, amiről Platón beszélt. Ugyanis minden ember számára létezik a felettes én-jében egy feladatmegvalósulási és kiegyenlítődési életmodell, amiről sejtelme van és amelyet még el szeretne érni fiatal korában, vagy élete első felében, de, mivel már az iskolai oktatás és nevelés hatására a bűnbeesés pragmatikus képzetei (öncélú eredmény-, élvezet- és biztonsághajszoló életnyerés) logikája szerint gondolkozó környezete befolyása alá kerül, a legtöbb ember az idő teltével, lemond erről az ideális törekvésről. "Létezik egy olyan út, amelyet neked kell bejárnod és amit senki más nem járhat be rajtad kívül." Ez a személyi sors-program, vagyis ez az ideális űr, mint megvalósítható és megvalósítandó lehetőség, mint potencialitás (megvalósulási lehetőség), amely, mint a negatív karmikus meghatározottságoknak az ellentéte van jelen a spirituális struktúránkban. A személyi horoszkópokban és az Ascendensnek, de elsősorban a Sárkányfejnek a ház- és jegyhelyzete utal ennek a megvalósítandó modellnek a jellegére, szellemi színezetére. Az Ascendens és a Sárkányfej konstellációja által jelölt, hiányzó tulajdonságokként van jelen a sors-programunkban, mint elvárható, megszerzendő tulajdonság. Vagyis ez a megváltási sors-modell „pozitív de még hiányzó-információ-hordozó lehetőségként”, valósággal tátong a személyünkben (ebből ered az ember szellemi hiány-érzete) és a horoszkóp bolygóinak az Ascendenssel és a Sárkányfejjel alkotott pozitív fényszögeinek az alapján olvasható ki, vagyis az illető személynek un. lehetséges pozitív tulajdonságaira utaló jelekből látható, hogy milyen jellegű lehet ez a személyi megváltási modell. Valójában a Sárkányfarok és a Lilith által jelzett negatív adottságokból és az Ascendens és a Sárkányfej által jelzett megváltási program magvalósulási lehetőségéből áll az embernek az igazi sorsa (keresztje, életfeladata), amelyet áthat az a spirituális intelligencia, az őshívás, amely ott szunyókál kibontakozási lehetőségre vágyva, a saját lelki és szellemi igényeiben és a lelkiismeretében.
Az emberiség nagy többsége nem ismeri fel az egyetemes ember rendeltetésével egybekapcsolt személyi hivatását és olyasmikért harcol, küszködik aminek a valóságos értéke siralmasan kevés a befektetett - és így elpazarolt - szellemi, lelki és fizikai energiákhoz képest, valamint ahhoz képest, hogy milyen eredményeket érhetne el, amennyiben az ő sorsprogramja szerinti életútját járná és a céljai elérése érdekében, használná a mágikus erejű teremtő képzeletét. Arról nem is beszélve, hogy mi is történne vele abban az esetben, ha mindazt a dolgot és az álértéket létre is hozhatná és mindazt a zagyvaságot el is érhetné konkrétan, aminek megszerzéséért, eléréséért és megvalósításáért oly hatalmas erőbevetéssel küzd! Biztosak lehetünk abban, hogy még nagyobb kielégületlenséget és kiábrándultságot érezne és az öngyilkosságra hajló depressziós személyek által tapasztalt nyomasztó bűntudatnál is intenzívebb kétségbeesést és szorongást érezne, vagy pánikrohamai lennének. Ilyen hiábavaló célok kergetése nyomán megjelenő és kietlenségi érzések okozzák a modern betegségeket: a depressziót, a melankólia-kórt, a bulimiát és az anorexiát, valamint a racionálisan meg nem indokolható rombolási (gyilkolási) és önrombolási (öngyilkossági) készttetéseket.

Az élet játszmája című mágia-tan szerzőjét azzal a kéréssel kereste meg egyik női ismerőse, hogy mondja ki számára azt a képzeleti teremtő-energiákat mozgósító varázsigét, amely hozzásegítené őt ahhoz, hogy házasságot kössön azzal a férfival, akibe abban az időszakban a hölgy éppen nagyon szerelmes volt. (Nevezzük e fiatalembert Jánosnak.). A Mester azt válaszolta, hogy ilyet ő nem tesz, mert ez nem lenne más, mint a Teremtés (Mágia) Törvényének a közönséges megerőszakolása, ellenben igényelheti mágikus úton az ismerőse számára azt, hogy közelebbről találkozhasson azzal a férfival, akivel az spirituális értékű összhangban, illetve kreatívan, dinamikus viszonyban és szellemi kiegyenlítettségben élhet. A hölgy tájékozatlanságából eredő kétségbeesettségét látva, a Mester mindehhez még hozzáfűzte azt is, hogy amennyiben János az a férfi, aki a nő számára adatott a sorsa (személyi programja) által, nem veszítheti el Jánost, hanem meg fogja kapni. Amennyiben viszont nem János a karmája szerint neki megfelelő („a számára rendelt”) párja, akkor viszont János helyett jelentkezzen nála hamarosan az a férfi, aki a Gondviselés által kijelöltetett számára az Egyetemes Törvények alapján (a rezonancia, a polaritás, a fejlődés, a karma és a kiegyenlítődés törvénye alapján).
Így is történt, és a mágikus imával nyomatékosított misztikus igénylés után, annak ellenére hogy a nő több ízben találkozott Jánossal, semmi olyan lelki mozzanat nem jött létre közöttük, amely a kapcsolatuknak mélyebb tartalmat adhatott volna. Telt-múlt az idő és egyik este a nő felhívta a misztikus mestert azzal a hírrel, hogy az utóbbi időben már nem találja Jánost olyan vonzónak. A Mester türelemre és kitartásra intette őt, megjegyezvén azt is, hogy spirituálisan talán még sem János az ő számára megfelelő férfi. És csakugyan, nemsokára a nő találkozott egy másik férfival, aki azonnal szerelmes lett belé azt állítván, hogy a hölgy egyenesen az ő női ideálját testesíti meg. Sőt, nagy meglepetésére, ez a férfi, olyasmiket mondott állandóan a Mester ismerősének, amiket az korábban Jánostól szeretett volna hallani. Természetesen a hölgy is szerelmes lett e férfibe nemsokára és a továbbiakban már egyáltalán nem izgatta János személye. Ebben az esetben, azzal a jelenséggel találkozunk, amikor egy tévképzetekkel összevegyült, negatív ösztöni vágyakozás nyomában létrejött igény kicserélődött egy, az isteni törvények alapján megfogalmazott (alkotott) igényléssel és ezáltal nem történt semmi zavar, nem jött létre semmiféle veszteség, vagy fölösleges (ostoba) áldozat.
Jézus megmondta: "Keressétek mindenek előtt(!) Istennek Országát, és az Isten igazságát - Vagyis: ismerjétek meg és tartsátok be a szellemi világ törvényeit! - és mindazt, amit kerestek, meg fogjátok kapni ráadásul." Ez az Istennek Országa, amiről Jézus beszél, a harmonikus megvalósítások és kiegyenlítődések, illetve a teremtett létezést és az életet létrehozó teremtőerőknek és isteni (mennyei) Ideáknak a síkja (dimenziója), amellyel kapcsolatban van a hetedik (kheterikus) auratestűnk. Az itt található személyi ősideák biztosítják a formai és energetikai terv-alapot, a tudatfeletti Énünkben létező személyi program megváltódási és önmegváltói sorsprogram anyagi kapcsolódási lehetőségeit és kedvező körülményeit. Ennek a mágikus idea-erőtérnek (A személyes mennyei országunk kormányának) az aktiválása viszont nem megy egyik napról a másikra. Csak amennyiben teljesen felvállaljuk a személyi horoszkópunkból kiolvasható gyakorlati életfeladatainkat, amennyiben nem hárítjuk másokra és a mások szeszélyes jóindulatára a kilátástalan problémáink és élethelyzeteink megoldását, amennyiben nem érzelgősködünk és nem gyűlölködünk, nem irigykedünk, és nem neheztelünk, vagy haragszunk másokra, és amennyiben nem áltatjuk sem önmagunkat, sem nem akarunk manipulálni másokat, csak akkor materializálódnak, a megfelelő és fegyelmezett képzetalkotásaink hatására, a pozitív életkörülmények. Akkor láthatjuk meg az Isten országát, amikor megértjük az isteni igazság: a megváltás ránk vonatkozó szükségeit. („Boldogok a tiszta szívűek, mert megláthatják Istent.” - Boldogok az igazság szelleme szerint kiegyenlítődni vágyó, a mindent mindig a rendeltetés alaplogikája szerint megérteni - feldolgozni és elengedni, megbocsátani képes, megtisztított és fegyelmezett képzeletű emberek, mert meglátják sorsukban az Isteni igazság szellemét és felfedezik személyükben az isteni kiegyenlítődési és teremtői képességet (az Isteni boldogságot). „Azt mondom néktek, ha nem lesztek olyanok mint a gyermekek, nem juttok be a mennyek országába.” Jézus itt nem infantilis naivitásra, hanem igazság-kutató, hívő gyermeki kíváncsiságra és jóindulatra, jóakaratra gondolt.
Jézus arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hangosan és határozottan kimondott szavainknak igen nagy szerepük van a sorsunk alakulásában. "A te szavaid által igazodsz meg és a te szavaid által leszel elítélve." Az emberiség nagy része egyebet sem tesz mint, hogy a negatív képzeletével és hitetlenkedő szavaival beidézi saját magának a rengeteg betegséget, a sok szerencsétlenséget és a nyomorúságot, mert téves, zavaros és kárt idéző kifejezéseket használ és káromló indulatszavakkal cifrázza beszédét folyamatosan, csak azért hogy valami érdekes izgalmas és hatásos dolgot mondjon. Ha jól odafigyelünk erre is, számtalan példát találunk, nem csak a közvetlen környezetünkben, hanem az un. művészi alkotásokban is. Kiváltképpen az un. hatásos, a tragikus és szerencsétlen állapotokat és helyzeteket kiváló művészi érzékletességgel ecsetelő és ábrázoló irodalmi, képzőművészi és filmipari remekművek bővelkednek a betegségeket, végzetes baleseteket és szörnyű tragédiákat mentálisan beidézni képes negatív szuggesztiókban. Nagy önfegyelemre van szükségünk ahhoz, hogy ne kerüljünk ezeknek, a neveltetésünk során a tudattalanunkba vésődött, jól hangzó és izgalmas képi benyomásokat keltő negatív szuggesztióknak a hatása alá és ahhoz, hogy egy pillanatig se hagyjuk befolyásolni ezek által, a művészinek nevezett alkotások által, a gondolkozásunkat és a képzeletünket! De maradjunk a köznapi példák szintjén: Egy vagyonos asszony, akinek terhére kezdett válni vagyonának kezelése, azt kezdte mondogatni, hogy nagyon kimerült és beteg annyi dolog számontartásától, és végre gondoktól mentesen, egyetlen ládában szeretne élni. Egy idő múlva tényleg annyira elszegényedett, hogy egy kis kamrácskában élt és itt minden személyes holmija elfért egy ládában. És mindezek után még ő panaszkodott a sorsával szemben, azt hajtogatva, hogy milyen szerencsétlen ő, mert "Odajutottam, hogy egy ládában éljek.", miközben eszébe nem jutott volna, hogy ő volt az, aki a teremtő képzeletét aktiváló, felelőtlen jóslataival beidézte magának a nyomort, a szerencsétlenséget és a szegénységet. Azt, a helyzetet tehát, amelyet azoknak a képzeteknek a révén idézett be, amelyek az általa használt szavakhoz kötődtek. Így nyomorában annak „ihatta a levét” amit a szavai által befolyásolt képzelete megvalósított, amit az ő, tudatlanságból kimondott, hatásvadászó szavainak a következtében az ő életében és sorsában beteljesülhetett.
A tudatalatti képzelői képességünk, egy olyan cél- és minőség nélküli mágikus (teremtő) őserő amely egy - az egyben végrehajtja az imagináció (képzelet) által belevésett vágyakat, a szülőktől és az ősöktől örökölt karmikus és az abszolút kiegyenlítődési sors-programokkal összhangban. Ez, a tudattalan képzeletünk mély rétegeiben rejlő semleges teremtőerő, nem rendelkezik sem kritikai, sem humorérzékkel és ezért sokszor van úgy, hogy az érdekesség-keltés kedvéért, vagy a viccből kimondott szavaink végzetszerűen valóra válnak (materializálódnak) és anyagi szűkősséget és nyomorúságos élethelyzeteket idéznek elő, amennyiben e szavak az örökölt szellemi programjaink között a megfelelő információkat tartalmazó negatív elemekhez kapcsolódnak. A kimondott szó-képek mágikus erejükkel aktiválhatják a tudattalan képzeletvilágunkba vésett negatív, vagy pozitív programokat és az ilyen negatív, vagy pozitív energiákat tartalmazó, örökölt spirituális programokat, illetve a karmikus, vagy az abszolút képzelőerőnket.
Egy másik példa: ugyancsak egy gazdag asszony, aki rengeteg pénzzel rendelkezett, azzal viccelődött gyakran, hogy ő készül beköltözni a szegények menhelyére. Néhány év elteltével csakugyan elszegényedett, mivel e rossz vicceivel valósággal bepácolta tudatalattiját a szegénység, a hiány és a korlátozások gondolat-képével, képzeteivel.
Az én, Skorpió jegyében született, tehát erős negatív mentális megvalósító képességgel (idéző erővel) rendelkező édesanyámnak is állandóan a lehetséges veszteségek és balul kiütő lehetőségek jutottak eszébe leghamarabb minden új dologgal kapcsolatban és így élete is a sorozatos veszteségek és a kudarcok és a nehéz sorshelyzetek halmazává vált, mindannak ellenére, hogy erről megpróbáltam leszoktatni, állandóan rámutatva, hogy melyik és milyen fajta gondolatával, félelmével idézte be azt a baját és azt a nehézségét (betegséget), amelytől éppen szenvedett, és ami miatt panaszkodott. Mivel én is a Skorpió jegyében születtem, erős önkéntelen mágikus befolyást gyakorolt a tudattalan érzésvilágomra gyermekkoromban és életem első, számomra döntően fontos szakaszában, vagyis akkor, amikor még nem rendelkeztem semmiféle metafizikai ismerettel és megfelelő szellemi tudatossággal, nekem is rengeteg betegséget és fölösleges sors-problémát okozott édesanyám a patetikus szavai által is erősített, több éven át fenntartott és ismételgetett negatív képzelgéseivel. Például egyre azt hajtogatta gyermekkoromban, amikor egy - egy gyengébb jegyet vittem haza az iskolából, vagy amikor valami „rosszat tettem”, hogy "Látom a sötét jövődet". És csakugyan, egész fiatal korom csupa nyomasztó, sötét problémák között telt el, mivelhogy, az ily módon a rosszat elkerülni akaró édesanyám aktiválta a tőle és az ő édesanyjától a generációkat össze kötő spirituális memória révén az átörökölt negatív képzelőerőmet. Ezáltal, csupa jóindulatból, rengeteg nehézséget, sikertelenséget, bajt és szenvedést idézett be az én életembe is, csupa anyai szeretetből és féltő aggodalomból... De érettebb felnőtt koromban is rengeteg tervemet bontotta szét és tette tönkre hitetlenkedésével, kishitű aggodalmával, mindaddig, amíg teljesen külön nem költöztem tőle és még csak a közös étkezések alkalmát is elkerültem, hogy ne legyen lehetőségem őt tájékoztatni folyó ügyeimről. Sőt, az életbevágóan fontos döntéseimet és terveimet mindaddig eltitkoltam előle, amíg meg nem valósultak. Később viszont ugyanezt kellett tapasztalnom az ugyancsak kishitű életfilozófiák szerint nevelt feleségem önkéntelen romboló és sorsrontó képzeleti tevékenységével kapcsolatosan, akitől már nem költözhettem el, és nem volt amit tennem mást, mint hosszas racionális rávezetések segítségével, és amikor ez nem használt – És nagyon sokszor és igen sokáig, ez nem igazán használt! - keserves veszekedések árán, meg kíséreltem felébreszteni és visszaigazítani a képzeletvilágát a horoszkópjából kiolvasható, pozitív sorsprogramjához.
Szerencsére a Mágia, vagyis a Teremtés Törvénye, a Polaritás törvényének megfelelően és annak hatására, mind a két irányban hat. Ezért bármely hátrányos, negatív helyzetet, a tudattalan kitartó pozitív befolyásolásával át lehet változtatni bőség-hozó, egészséget és nyugalmas élethelyzetet idéző sorsállapottá. Ezért én is addig törekedtem arra, hogy a teremtő képzeletem aktiválása által átalakítsam a saját életemet és a családom életét is, egy anyagi gondoktól, illetve anyagi nehézségektől, feszültségektől betegségektől, balesetektől és személyi ellenségeskedésektől terhelt életből, egy normális, derűvel, szeretettel, jó kedéllyel, egészséggel, hittel, bizalommal, pozitív megvalósításokkal (áldással) telt és éber tudatossággal folytatott értelmes és kreatív életté, amíg az részben sikerült is, és amikor egyértelművé vált elsősorban a saját maga számára az, hogy a feleségem nem képes ugyanakkora mértékben pozitív képzetekkel feltölteni a saját tudatát és ez által a tudattalan képzeletvilágát, amely ily módon szembekerült az én, megváltódási – boldogsági logika szerint működő, pozitív életszemléletemmel, olyan helyzetet teremtett és olyan ambíciókat kezdett táplálni, amelyek által egyszerűen arra kényszerült, hogy elhagyja a családot. Ő ugyanis a folytonos elégedetlenkedéseivel és türelmetlenkedéseivel inkább negatív képzeteket alkotott és még rám is haragudott mikor önkéntelenül, mikor tudatosan azért, mert nem gazdagodtunk elég gyorsan, ahhoz képest, hogy ő milyen ritmusban szerette volna azt, és így, egy spirituális ördögi kört alkotott: rossz kedvében negatívan képzelődött spirituálisan, ami miatt az én képzelet-világom áldás-hozó megvalósítási törekvéseit is akadályozta, illetve vissza húzta, ami miatt csak rész-eredményeket tudtam – tudtunk elérni és viszont, amiatt, a lassú pozitív körülmény változás miatt negatív képzeteket táplált magában, mind a saját sorsával, mind az én személyemmel kapcsolatosan. Mihelyt távozott a családunkból, a velem maradt három nagyobb gyermekkel, nem hogy nem ismertük többé az anyagi szűkösséget, hanem egyre gazdagabbá váltunk. Ráadásul a betegség is sokkal ritkábban ütötte fel a fejét közöttünk, mint amíg velünk volt a „családanya”.
Egy asszony jelentkezett a fentebb említett, a New-Yorkban élő Mesternél kétségbe esetten, hogy már csak egy igen kevés pénze maradt és nem tudja, mi lesz vele a jövőben? Amaz meg így válaszolt: "Az Isten megáldja és megsokszorozza neked azt az összeget, ahogy Jézus is megsokszorozta a kenyeret és a halakat. Mert ő kinyilvánította, hogy minden embernek születésétől fogva meg adatott a képessége az áldás megidézésére, a gyógyulásra, és a bőség létrehozására." Mindez csupán önfegyelem kérdése. ("Ne csodálkozzatok, mert nálam is nagyobb csodákat fogtok létrehozni az Én nevemben.") Erre a hölgy megkérdezte a Mestert, hogy mit kell tegyen? "Használd képzeletedet és az ötleteidet! Van-e valami ötleted, vágyad arra, hogy tégy valami olyasmit, ami teljesen ellentmond annak, amit a józan eszed sugall ebben a szorult helyzetedben?” - Az intuíció azt jelenti, hogy "belülről vezérelt" és a szellemi felszabadulás útján ez a legbiztosabb vezetője azoknak az embernek, akiknek az Uránuszuk jól fényszögelt, vagy legalább a Neptunuszuk pozitív fényszöget alkot a Jupiterrel, vagy a Merkúrral a horoszkópban. Ez a Tudatfeletti vezető, a határtalan Teremtő (mágikus) intelligencia székhelye, amit az Uránusz és a Neptunusz képvisel a személyi horoszkópban. - A nő azt válaszolta, hogy ez egészen furcsa, mert neki mintha ahhoz lenne kedve, hogy haza utazzon a szüleihez, annak ellenére, hogy ennek, az ő mostani helyzetében, semmi értelmét nem látja. Az ő családja egy távoli, szegényes, kisvárosban élt és a racionális tudata inkább arra késztette, hogy maradjon New-Yorkban valamiféle megélhetési lehetőséget keresni. A Mester azt válaszolta erre, hogy utazzon haza és ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen inspirációt és ha teheti, ismételgesse magában a következő mondatot: "Határtalan Isteni Szellem, nyiss utat nekem az Áldás, a Szeretet, az Egészség és a Nyugalom Forrásához. Én egy ellenállhatatlan mágnes-lény vagyok mindazon anyagi eszközök, anyagi javak, pozitív élethelyzetek és mindazon szellemi szabadságot jelentő tárgyi ismeret és személyi ismeretségek számára, amelyek a megváltódási sorsprogramom beteljesítésének a szellemében engem megilletnek." A szorult anyagi helyzetbe került asszony, mihelyt hazaérkezett, azonnal hozzáfogott a varázsmondat ismételgetéséhez. Nemsokára látogatóba hívta az egyik ismerőse, ahol találkozott a család régi barátjával, akinek közvetítésével, a csodával határos módon egy igen jelentős pénzösszeghez jutott a Mestertől tanult mondat reményteljes és ismételt kimondása következtében.
Az ember útjában állandóan ott áll a bőség, de ez nem nyilvánulhat meg csak a kinyilvánított vágy, a kimondott szó és az állandóan gyakorolt (átélt) hit hatására. Jézus világosan rámutatott, hogy az ember kell megtegye az első lépést: "Kérjetek és adatik nektek, Keressetek és találni fogtok, Kopogtassatok és megnyittatik nektek!" és: „Munkálkodjatok, mert a ti Atyátok is munkálkodik.” (Munkáltassátok a teremtő képzeleteteket, mivel az Isteni képzelet is állandóan teremti a világegyetemet.) A baj csak az, hogy az ember a szellemi megismerési folyamatokat, a szellemi, kép és képzet alkotói munkálkodást összetévesztette és felcserélte a robotolással, majd a tudományos és a technikai - gazdasági tevékenykedéssel, amivel félig már tönkre tette a földi természetet. Az Egyetemes Teremtői Értelem, vagyis a bennünk levő és rajtunk keresztül (is) megnyilvánuló, személyes mágikus teremtői képesség készen áll mindig arra, hogy a személy határozottan kifejtett, képileg és hangos szóval is megjelenített vágyait beteljesítse, attól függetlenül, hogy ezek a vágyak mennyire nagyok, kicsik, logikusak, vagy irracionálisak, harmonikusak, vagy diszharmonikusak. Minden vágy tulajdonképpen egy energia-impulzus, amely még nincs általunk tudatosítva. A legtöbb alkalommal csodálkozunk és meg vagyunk döbbenve, amikor egy-egy nagyobb vágyunk csodaszerűen megvalósul majdnem azonnal. Az ember és az ő legmagasabb ideális vágyai között nem áll más, mint az ő tompa ésszerűsége, az erőszakos ambíciója, türelmetlensége, félelme, kishitűsége és kételkedése. Vagyis a hitetlensége. Amikor az ember félelem és szorongás nélkül, haragos és ellenséges gondolatoktól és érzésektől mentesen, vagyis türelmesen (bizalommal és fegyelmezetten, de lazán) működteti a hitét és azáltal képzeleg, bármilyen vágya, teljesül. A félelem, a türelmetlenség miatti agresszivitás és a belőle eredő bizalmatlanság az egyetlen ellensége az embernek. Ezért a félelmet, a teremtéssel szembeni bizalmatlanságot és a türelmetlenséget valósággal ki kell irtanunk a tudatunkból és tudattalanunkból tudatos munkálkodás és szellemi erőfeszítések árán. Ehhez azonban fel kell fedeznünk, be kell látnunk és meg kell neveznünk a félelmeink igazi okait: a kudarctól és az anyagi veszteségtől való félelmet, az anyagi szűkösségtől és a betegségtől való félelmet, az erőfeszítésektől, a munkától és a szenvedéstől való félelmet, az öncélú élvezetekről való lemaradástól való félelmet. Be kell ismernünk és a tudattalanunk pozitív befolyásolása által, helyre kell állítanunk az isteni kiegyenlítődésben (az isteni igazságban) és az arányosságban megingott bizalmunkat. Még a félelemtől való félelmünket is be kell ismernünk magunknak, ahhoz, hogy pozitív képzeteink segítségével megszabaduljunk a szorongató és megvalósítás-bomlasztó gondolatainktól: a negatív sors-képzeteinktől.
Jézus így szólt a tanítványaihoz: "Mitől féltek, ti kicsinyhitűek?!" Ezért át kell alakítanunk a félelmeinket spirituális ismeretté, vagyis át kell alakítanunk hit-képzeletté kicsinyes, negatív szuggesztiókkal már gyermek korunkban, a neveltetésünk és a tanítatásunk során megfertőzött élet-képzeletünket. Ugyanis a félelem is egy mágikus idéző erővel bíró, negatív előjelű hit, és a félelem által létrehozott éles képzetek a megfordított hitünk által létrehozott sorsprogramok elemi alapjai, vagyis a rosszban, a gonoszban, a tragédiában és a szerencsétlenségben való hitünk sorsrontó energiái, a pozitív megvalósításokban való hittel ellentétben. Az élet egyik értelme az is, hogy megtanuljuk tisztán látni a harmonikus kibontakozás és a kiegyenlítődés felé vezető lehetőségeket, és ennek a látásnak az alapján átalakítsuk az összes negatív mentális képzetünket pozitív képzetekké. Ezt viszont a tudattalannak a pozitív képzetekkel való, tudatos feltöltésével érhetjük el.
A metafizikus mestereknek sikerül teljesen kitörülni személyes tudattalanjából a félelmet a következő mantrát ismételve teljes meggyőződéssel: "Az, az életkörülmény és sorsesemény, miért te, az éberséged birtokában, igaz lelkiismereteddel és józan belátásoddal megharagudhatnál a Teremtőre, soha nem fog megtörténni." Ezekkel a szavakkal valósággal felszántották és bevetették a tudattalanjuk mentális részét ("passzív eszüket") és tökéletesen hisznek abban, hogy csak és csakis a harmóniát előidéző pozitív dolgok (események) hatolhatnak be az életükbe és ezért mindaz, amivel ők kapcsolatba kerülhetnek, csakis az Isteni Rend és Harmónia törvénye szellemében tud megnyilvánulni. Ők teljes lényükkel hiszik és tapasztalják ugyanis, hogy a tudatalatti ész az ember akaratának az alárendelt hűséges szolgálója. De azt is tudják, hogy óvatosan kell bánni a teremtő tudattalan szubsztanciával azért, hogy amikor befolyásoljuk, csakis pontos és határozott parancsokat küldjünk hozzá.

Az embernek mindig van egy figyelmes hallgatója (sőt: "lehallgatója"!) a saját tudattalanjában, illetve a saját személyében. Ez az éberen és szolgálatkészen figyelő szellem nem más mint az ő lényében (is) lakozó, és az őt fenntartó és éltető mágikus teremtői és megváltói hatalom, az abszolút lét. Minden tudatos és tudattalan vágya és gondolata, minden szava bevésődik oda, hogy később megjelenjen a külvilágban döbbenetes részletességgel és pontossággal. Az ember viszont nem képes felismerni ezeket az önkéntelenül és öntudatlanul létrehozott alkotásait, pontosan az önmagáról alkotott hamis képe miatt, mivel a legtöbbször letagadja (lehazudja) még saját maga előtt is az ellenséges lét-alapállásában és rejtett agresszivitásában (félelmeiben és másokkal szembeni ambícióiban) gyökerező rengeteg negatív képzetet és romboló mentális szuggesztiót tartalmazó, ellenséges és rosszhiszemű (hitetlen, kishitű) képzelgéseit, gondolatait, szavait és vágyait.
A tudattalan eszünk olyan mint egy nagyon finom és érzékeny magnetofonszalag, amelyre viszont, nem csak a jól előkészített és helyesen kiejtett szavaink, mondataink rögzítődnek! Minden egyes fél hang, minden hanglejtés, hanghordozás, megbicsaklás, habozás és bizonytalankodás a szalagra kerül! Ugyanúgy mintha az utcán hangfelvételt készítene egy énekes és közben prüsszögne, köhögne és krákogna, vagy vizet inna, sőt: a járókelőkkel is vitatkozna és veszekedne, hogy őt ne zavarják az éneklésben, és így, nem csak a harmonikus éneklés rögzítődne a szalagra, hanem a krákogás, a torokköszörülés, a prüsszögés, és a köhögés, sőt: a veszekedések és az utca háttérzaja is. Ha a hasonlatnál maradunk, és elképzeljük, hogy ezek, a harmonikus ének mellé rögzült hangok (hang-információk) ugyanúgy telve mágikus teremtő erővel, és ennek megfelelően ugyanúgy kifejtik a hatásukat, könnyen el tudjuk képzelni, hogy miért olyan a sorsunk, amilyen. Ezért kell tudatos alapossággal felülvizsgálni és meghaladni minden hibás (a teremtés és a megváltás logikájával ellenkező) mentalitásunkat, és a tudattalanunkban létező összes olyan régi hibás felvételeinket (képi és fogalmi-információkat), amelyek bevésődtek a tudattalan eszünkbe és képzeletünkbe a korábban átélt korrupt és zavaros képzelgéseink folytán és a felelőtlenül ismételgetett negatív szuggesztiókat tartalmazó szavaink hatására. És amelyeknek a megvalósulása - materializálódása - a jelenben (is), mindig folyamatban van. De ez még nem elég! Mert ugyanakkor be is kell helyettesítenünk a korábbi negatív "felvételeket" új, pontos és pozitív felvételekkel. Ezért jót tesz például, ha hangosan, teljes meggyőződéssel mondjuk a következőket:
"MOST BEZÚZOM, LEBONTOM ÉS KIVETEM TUDATTALANOMBÓL, A HANGOSAN KIMONDOTT SZAVAM ÁLTAL AZ ÖSSZES KORÁBBI, NEGATIV PROGRAMJAIMAT. EZEKNEK FEL KELL BOMLANIUK ÉS AZ ŐKET ALKOTÓ KÉPZELETI ÉS GONDOLATI ELEMEKNEK VISSZA KELL HULLANIUK A NEMLÉT HOMOKHALMAZÁBA, MIVEL A LILITH ÉS A SÁRKÁNYFAROK ÁLTAL JELZETT ÖSZTÖNI KÉSZTETÉSEIM HATÁSÁRA JÖTTEK ELÉ A TÉVESEN HANGOLT, ELLENSÉGES ÉS ZAVAROS KÉPZELETEM ÁLTAL. Ezentúl CSAK Bőségről, áldásról, boldogságról és sikerekről szóló TÖKÉLETES életprogramokat KÉSZÍTEK A BENNEM LEVŐ KRISZTUS ÁLTAL. OLYAN FELVÉTELEKET, AMELYEK 1) A BŐSÉGET, 2) AZ EGÉSZSÉGET, 3) A SZERETETET, 4) AZ ERŐT ÉS 5) A TÖKÉLETES sorsbeteljesítési és megváltódási LEHETŐSÉG körülményeit IDÉZIK MEG ÉS HOZZÁK LÉTRE AZ ÉLETEMBEN.” - Ez az élet teljességének a négy ALAPELEMÉBŐL LÉTREJÖVŐ KVINTA ESSZENCIÁJA. Ez az élet alapja, ami az Atya és az Anya, valamint az ők kiegyenlítődéséből származó Fiú isteni hármas egysége logikáját folytatva, teremti újjá folytonosan a világot és a természetet. Vagyis ez az életünk "örök tiszta forrása". A megváltás a nagy mű, az a misztikus NAGY ARKÁNUM, amelynek tökéletes elkészítési lehetőségét Jézus felmutatta és megtanította. Ebben az értelemben egészen más jelentést kap az a tanítványi kinyilatkoztatás, amikor Jézus keresztre feszített testét elhagyta a lelke, hogy "ELVÉGEZTETETT". Vagyis, hogy a megváltás nagy művének, a személyes és ez által az egyetemes megváltás spirituális alapjainak a lerakása megtörtént a földön.
És ez így van még akkor is, ha a magát kereszténynek valló, de alapjában hitetlen vallásos ember, még mindig annál az élvezetet okozó, patetikus drámai értelmezésnél tart, ami szerint Jézus valami olyasmit csinált, amihez nekünk, "földi halandóknak" személy szerint, vagyis felelősségtudatunk és szabad akaratunk szerint, semmi közünk nincsen. Az ember nem akarja elfogadni az Isten fiától, vagyis saját magától e természetes ajándékot és nem akar hinni már, csak az azonnal használható és kézzel tapintható, "tárgyi bizonyítékokban". Sajnos az ember nem ébredt fel még a korrupt (zavaros) képzelete által előidézett sok ezer éves kábulatából, a bűnbeesésnek nevezett anyagi spekuláció betegségéből, az ésszerű boldogság tévképzetéből és a boldogságot hozó eszeveszett tevékenységbe, a tudományba és a tökéletes társadalmi organizációba vetett hitéből. Ezért nem ismeri fel a Szó Mágikus Erejét, vagyis Az ige Hatalmát. Ez az ember mindig lemarad a saját idejéről. "A boldog élet és a nyomorúság is, egyaránt ott rejtőzik a te szavaid hatalmában." „A te szavaid által igazodhatsz meg és a te szavaid által lehetsz elveszejtve.”