Édesanyám

Pár nap múlva lesz tíz éve. Új célt kellett találnod az életednek. Vele együtt Te is, mi is meghaltunk egy kicsit. Volt, amelyikünknek hónapokba, de volt olyan is, akinek évekbe tellett feldolgozni, hogy nincs többé. Közülünk Te voltál a legerősebb.
Gyakran gyújtasz gyertyát az emlékére, sírdogálsz a sírjánál, mégis minden napban, minden pillanatban megtalálod az örömet.
- Büszke vagyok rátok, olyan jó gyerekek vagytok! - mondod gyakran.
Akárhogyan is alakult az életünk, akárhányszor is kellett újra és újra talpra állnunk, a segítséged nélkül valószínűleg sosem ment volna. Unokára vigyázol, titokban kitakarítasz úgy, hogy ne tűnjön fel, dupla, tripla és nagyobb adagokat főzöl, hogy együtt ebédeljünk, aggódva figyelsz, mert azonnal megérzed, ha valami nincs rendben. És meghallgatsz, ha végül kibukik a panasz belőlünk, amivel nem akartunk terhelni.
Sosem kértél semmit, most mégis azt mondtad:
- Csak pár tő begóniát, kisfiam.
Én könnyes szemmel adtam át, Te elérzékenyülve öleltél meg.
- Olyan jó gyerekek vagytok!
Tiltakozom, de felesleges. Azt mondod, jobban ismersz, mint én magamat. Hogyan hálálhatnám meg ezeket a szavakat?
- Élj velünk nagyon sokáig, boldogan, Édesanyám!

Szalai József: Levél Anyámhoz

Bocsájts meg Anyám, ha bántottalak Téged,
Most hogy nem jól szolgál régi egészséged.
Hisz értünk sokat fáradtál hajdan és most,
Tőled láttunk szépet, bölcset s okost.

Tudom milyen nehezen neveltél fel minket,
Éberen vigyáztad gyermekéveinket.
Remek anya voltál ez szentül így igaz,
Ki ellentétjét vallja az bitang és gaz.

Bár nem voltam mindig hozzád kedves és jó,
Sokszor elszállt felettem az édes anyai szó.
Tudtam egyszer úgyis mindezt én megbánom,
Lelkem égő kínját másnak nem kívánom.

Kedves Édesanyám oly hálás vagyok Neked,
Hogy megszültél, neveltél, s itt lehetek Veled.
Áldjon érte Istenünk, tőle csak ezt kérem,
S hogy mindig velünk, csak velünk, mert így lesz remélem.

Címkék: