Naivka meséje

Egyszer volt hol nem volt, élt éldegélt egy lány, naivka.
A mese kezdetén még csak kis betűkkel merte leírni a nevét. Akkoriban hajdanán még nem merte megtapasztalni önmagát. Oly naiv és butácska volt, hogy elhitt mindenféle mesét, mit ama férfiak mondtak neki.
Meg sem fordult a fejében, hogy csak szép önképeket, és illúziókat lát. Hát próbált a maga módján rájönni, hogy hogyan juthatna el, az ő nagy igazságához. De nem látta a fától a mesebeli erdőt. Sokat olvasott, és sok embert megkérdezett, hogy hogyan juthatna el a Szeretetországába.
Hát azok aztán adták neki a tanácsot, és mindenféle okosságot mondtak neki, így aztán nem igazán tudta eldönteni, hogy melyikben is higgyen.
Egy szép napon ráunt a sok-sok tanácsra, és elhatározta, hogy bármi történjék is, ő élvezni fogja az életet.
Összetalálkozott egy igen jó vágású férfival. Elbűvölő maga volt a tökély, magas, csinos, és délceg tartású, udvarias, jópofa. Hát el is mentek ketten találkozni egymással.
Naivka a kisbetűs nagyszerűen érezte magát, s mint ahogyan az lenni szokott, arra lelkesedett, hogy még találkoznak ők ketten, itt ezen a világon. Hű hát nagyon odáig volt Elbűvölőért.
Csak hát hiába volt minden üzenet, sms, levél, Elbűvölő egyre csak tologatta a találkozásokat, míg végül jól elutasította naivkát. Naivka a még mindig kisbetűs azt hitte biza nagyon híjján lehet valaminek, ha őt elutasították. De aztán valahogy mégse vette magára a történteket.
Hogy hogysnem történt aztán, hogy azt a tanácsot kapta, hogy küldjön egy igen furcsa félreérthető sms-t Elvölőnek, melyből véletlenül úgytünhet kiderül, hogy ő maga valójában Céda istennő evilági megnyilvánulása.
Hát el is küldte....
Aztán elfelejtette...
Egy szép napon felhívta őt Elbűvölő és igen érdeklődött naivka iránt, és futtában megemlítette a véletlennek tűnő sms-t. Hát naivka biza hebegett-habogott, hogy ő ugyan nem küldött ilyet, hanem az a Céda volt, a barátnője, akit már le is épített a múlthéten.
S jól elbeszélgetének ketten a telefonba, s megegyezének, hogy találkoznak megint.
Hejj aztán Elbűvölő csak úgy hívta naivkát vagy 5ször telefonon. Bezony.
Hogy ide-oda tologassa az időpontokat. Csak úgy repkedtek a megbeszélt órák, és egyre későbbre beszélték meg a találkozót. Hát már igen későre sikeredett az időpont, de naivka ebbe is belement.
Mert alig várta, hogy találkozhasson Elbűvölővel.
S kikötének egy evilági sörözőben, melynek Fregatt volt a neve.
És igen jól érezték magukat. S közben Elbűvölő sokat elárult magáról. Például azt is elmondta naivkának, hogy ő bizony nem hazudtolja meg önmagát, és nem szereti, ha hülyének nézik.
Naivka a kisbetűs biztosította róla, hogy ezzel ő is így van. Hát két világról tanácskoztak ott ők ketten, s igen egymásra hangolódtak. Csak úgy nyelték a sört közben. És egy egy spontán csók is felcsattant naivka részéről.
Aztán Elbűvölő felajánlotta naivkának, hogy hazakíséri, hogy ne féljen, és ne aggódjon a sötétben.
Közben meg megálltak, és jókat nevettek, csókolóztak.
Aztán odaértek naivka lakása elé. Hát igen igen próbálkozott Elbűvölő oda bejutni, s már a találkozó során is célzott eme dologra.
Naivka a kisbetüs, mielőtt elbúcsúzott volna Elbűvölőtől, belenézett a szemébe, és azt mondta neki, hogy ő bizony meg tudna bízni benne, és szeretné jobban megismerni, valamint azt a fontos dolgot is megsúgta neki, hogy szeretne közelebb kerülni hozzá, és szeretné, ha valaki szeretné, és kitartóan támogatná. Még leosztott Elbűvlőnek egy pár jókora csókot, aztán ezt is megunta, majd elmesélte bájosan neki, hogy merre találja az éjszakai járat buszmegállóját. Aztán kisvártatva sarkon fordult, és bement aludni.
S álmában csodát látott, látta megelevenedni önmagát, amint immáron nagybetűvel írja a nevét.
Így hogy: Naivka.
Ez aztán igen igen megtetszett neki.
S ezen mélyen elgondolkodott álmában.
Rájött hogy ő mindig is nagyszerű Naivka volt, és Céda istennővel karöltve, valójában jól lóvá tette Elbűvölőt.
Elfogadta, hogy benne is van egy Céda néha azért – és annak a célnak az érdekében, hogy megtapasztalhassa önmagát.
S hitetlenkedve kérdezte magától: -Vajon milyen világ ez ahol vagyok, hogy hazudni kell a szeretetért? Hazudni kell azért valakinek, hogy jól érezhessem vele magam, ahelyett hogy simán, és egyszerűen megkérném rá.
S immár Naivka végig gondolta saját szemszögéből az új történetet, melyben Céda istennő segédletével előkerítette a kiszemelt férfit, végig megbízott benne, mindent elfogadott amit az mondott, mindennek engedelmeskedett...csak egynek nem...
Céda istennő csábításának. Mert Naivka nem hazudtolja meg önmagát, és nem köt saját maga számára előnytelen kompromisszumot. Olyanokat azok kötnek akik egy kicsit naivkák.
Elhallgatnak olyan dolgokat, amikben suttyomban bíznak, hogy azok megvalósulának.
Naivka belátta a hibáit, és meglátta, hogy azok bizony másokban is fellelhetők.
És naivka végre megszerette önmagában Naivkát és Céda istennő erejét.
Megsimogatta, és megdicsérte magát, hogy nem hajlandó tévútra tévedni csak úgy holmi naivkaként.
S miért tette ezt? A saját kíváncsisága kedvéért.
Igen jól érezte magát, felhívták egy csomószor telefonon, fizették minden pohár sörét, és még grátiszban haza is kísérték késő este. És megtanulta, hogy igazán átverni csak a naivkákat lehet, még ha az Elbűvölő szerepében is tetszeleg.
És itt a mesének ezen a környékén eldöntötte, hogy többet nem hív fel semmilyen látszati Elbűvölő önképet a világból....mert nincs rá szüksége.
Mivel bőven elég szeretnie önmagát a benne élő Naivkával és Céda istennővel együtt.

Hozzászólások



Lolli! Csodás a "meséd",

Lolli!

Csodás a "meséd", most, hogy olvastam egyre jobb kedvem lett, vidámmá tette a napomat.
Nagyon ügyes vagy, azt hiszem tanulnunk kéne Tőled, hogy néhány pasit megzabolázzunk, illetve
helyre tegyünk.

Minden szépet és jót kívánok Neked.



Drága Merkabá! :D

Nagyon köszönöm!



:)) Lollikám :))

A szeretet amit önmagadban hordozol állandó és teljes önfeledt egységben és harmóniában van mindennel és mindenkivel , ha ................engeded :)))))) Naívka és elbűvölő meséjében az a szép , hogy játszanak , mindketten egy színdarab színészei , játszák az életet .............ha játéknak fogják föl :))) A játék végén , az őszinte szereplőnek nincs mit elszámolnia senkivel , az őszintétlen talán nem is érti miért őszintétlen ő valójában ?? Mivel egy színdarabban játszanak , ők már rég kiválasztották a szerepbeosztást és teszik azt jól vagy épp rosszul , vagy ahogyan akkor abban a pillanatban jónak találták ! A döntésen múlik , az adott pillanat döntéseiben , minden pillanat döntésében ! A színdarab szereplőinek nevét is ők választották , Naívka érzi hogy naívka , elbűvölő is érzi hogy elbűvölő , de miért is érzik ezt önmagukról ??? Ki az aki ezen nevet adott nekik ??? Ki az aki e mesét megírta ??? Ki az aki eljátszotta??? Ki az akinek gondolataiban is számos alkalommal lejátszódik??? Ki az aki szeretni akar mindenáron és néha görcsösen végre már ??? Ki az aki megosztotta számunkra az élet meséjét ???
Lolli kedves :))) Érzem , hogy meséidben lassan önmagad is megismered , megismered határaidat , a korlátokat , a magad köré épített falakat , a gátakat amelyeket hol könnyedén hol nehezen ugrassz át , és amikor már mindent de mindent elfogadtál , mindent és mindenkinek megbocsájtottál , minden haragot és bánatot elengedtél, mindíg és mindenhol jól érzed magad legyen az számodra akár kínos egy helyzet is , -......................akkor megérkezik az Elbűvölő szerepkör igazi színésze és ezt is csak majd Önmagadnak köszönheted , mert te is örömre születtél , a saját és a mi örömünkre :)))))))))) Áldott szép meséket neked , színeset mint a szivárvány , fényesebbet mint a nap , olyat amilyet megálmodtál magadnak :)))))))))Öllek Merkaba / Merkabá //



Szerintem ez egy tök jó mese

Szerintem ez egy tök jó mese Lollipopp.A pasi meg nekem úgy tűnik nem volt valami elbűvölő,inkább csak elbűvölőnek látszó.Nem is kell semmiféle látszati dolog.Mire jók azok?Hát egy idő után már semmire.



...hm....

...hm....