Tudatalattim hatalma

Szóval onnan folytatom, hogy leesett a nap.
Jól megijedtem.
Hihetetlen szörnyű levél várt rám abban a percben.
Újból elolvastam.
Úgy szíven vágott, hogy azt hittem menten meghalok egy belső ütéstől.
Tényleg ájuldoztam a széken, mint Neo a mátrixban, -esküszöm az jutott eszembe.
Á nem még élek...még élek. -kapok magamhoz.
Felhívtam a barátnőmet...
-Kérlek segíts, én ezt nem értem, teljesen elutasított és elzárkózott. Én úgy érzem ő lehetne nekem az igazi. Most mit csináljak?
-Hát írj neki, hogy fontos neked.
Megírtam...hogy szeretem, hogy nem tudom mi ez, hogy nem értem, hogy hiába mondja, hogy nem érez semmit..mert én érzek.
Menjek, vagy maradjak?
Valaki monnyon má valamit, mer megőrülök!
Mit vétettem az emberiség ellen?
Francba...,hogy hibáztam.
És miért vannak különös késztetéseim? Hirtelen pá után, miért verek át minden naív hiszékeny embert?
Már nem hiszek nekik, csak magamnak, azt amit érzek róluk.
Dühösek rám, és fáj nekik...
Miért történt ez velem?
Állok az ablak előtt, és elhatározom, hogy na most megtalálom a választ a tudatalattimban.
Lefekszem az ágyra.
Még mindig éktelen a belső szorongásom... hogy fogok így meditálni a kérdésre?!
Aztán nem meditálok, hagyom hogy csak úgy felvillanjanak bennem a gondolatok.
Könyvekből bukkannak fel mondatok, elidőzök rajtuk.
Végre megjön az első felismerés...ez fél.
Máris alább hagy a szorongás bennem...egyre nyugodtabb leszek.
Mitől fél?
Hű és megkapom a választ is rá.
Egyre jobb.
Forgatom a szót a számban:
-Hirtelen.
Hmmm..mikor legutóbb hazudtam, akkor hirtelen elhallgattam...hmmm...ez érdekes.
Viszont ha magamat megfigyelem, akkor mást is megfigyelhetek.
Figyeljük csak...
Né má...
Hát már tudom mi a baja.
Hazudott nekem.
Átvert.
Semmi gond, ez csak egy műbalhé.
Félelemből bármit megtesz az ember, ha az élete múlik rajta.
Mégis tudom, hogy őszinte emberrel állok kapcsolatban, mert valami megváltozott bennem.
Pontosan azt vonzottam be, amire oly régóta vágytam.
A saját szellemi tükörképemet! Hogy én mennyire örülök.
Most nem szólok, hallgatok, mint a sír.
Nyomomban van már a szerelem...
Jöjjön az akinek jönnie kell!

http://www.youtube.com/watch?v=beWIb9ZWHeY

Hozzászólások



Köszi a kérdést!

Rendben nem érez irántam semmit, ez viszont ne akadályozza önmaga ember mivoltában.



lollipop

Miért olyan hihetetlen számodra, hogy van ember aki nem érez irántad semmit?



Á...

hát hogy teljes legyen a kép, ebből olyan novellát rittyentek, hogy ihaj!
:D



:)

köszönöm hogy olvashattalak :)



:-)

hajrá!!