"Találom" az utam

Régen írtam... régen olvastam... itt :)

Végre kisütött a Nap, már a második nap a héten, hogy pislákolnak a tavasz első Napsugarai, annyira boldoggá tesz ez a tény, holott, igazán nincs okom a boldogságra. Vagy mégis? Sokszor töprengek ezen. Boldogság, hiszen mindenem megvan!!! S mégis az egyik fele az életemnek még üres, igaz már nyitva az ajtó az új lehetőségek előtt, de még üres a szívemnek a csücske, vagy egésze.

De boldog vagyok mégis. Sütött a Nap, anyukám szeret és én is szeretem őt, ettől csodálatosabb dolog kevés van úgy gondolom, főleg, hogy apukám már nincs velünk. Igen, testvérem is van, akivel nem is olyan rossz a kapcsolatom. S barátaim is vannak, igaz ők már a saját életüket élik, de nem felejtettek el, s számítok nekik. Sőt munkám is van, ráadásul olyan amit még szeretek is csinálni. Nem fizet olyan jól viszont az összes kreativitásomra szükségem van a feladatok véghezviteléhez. Hát nem lehetek elégedetlen és mégis azt érzem.

Elkezdtem sportolni, úgy gondolom ezzel a lépéssel több időt-energiát fordítok magamra és az egészségemre, így már társaságba is járok.

S mégis boldognak érzem magam, az adósságaim az egekben (frank-csapda) mégis, nem érzem a veszélyt. Jó nem is élek veszélyesen nem csinálok őrültségeket, csak létezem, ez a legjobb kifejezés. Létezem. Örülök a létnek, ami nagy előrelépés. Boldog vagyok, holott a hitelcsapda fenyeget. S mégis bennem van a remény, hogy vonzani fogom, sőt vonzani akarom a jó dolgokat az életben. Már nem akarok nélkülözni, nem jómódban de jól akarok élni. Önbeteljesítő jóslatot akarok beteljesíteni, tavaly azt mondta egy jós, hogy boldogan fogok élni a párommal és gyermekemmel és könnyebb lesz az életem, sőt ami fontos BOLDOG leszek. Hát ezt akarom a teljes harmóniát, megtalálni az utam, mert ha kerülővel is de célba érek.

Kicsit elcsüggedve, fáradtan írok, mert meginogtam, holott, azt mondják és már hiszem: szép vagyok, okos vagyok, értelmes vagyok, kedves vagyok és mosolygós. Értékes vagyok. Csak nézzek a tükörbe és higgyek, akkor megkapom a jutalmam. De vannak még tündérmesék? Szeretném hinni, hogy igen, s szeretnék megszabadulni a kételyeimtől. Útra léptem és megtalálom.

Címkék:

Hozzászólások



ne hidd

Ne hidd, nem tudom ki értékes vagy értéktelen, csak embereket látok magam körül. Szerintem sok értékes ember van, sőt! Azt pedig biztosan tudom, hogy értékes EMBER vagy. Köszönöm, hogy ismeretlenként is értékesnek tartasz, nagyon sokat fejlődtem, mert nagyon sok önértékelési problémám volt/van még most is. Az állandó megfelelés csapdájában élek/éltem, mert megfelelni könnyebb sajnos... ez persze saját tapasztalat. Szomorúan váltam szürke semmivé az évek alatt, csak az az igazság magamat láttam szürkének, s csak üres bókoknak gondoltam a környezetem kedveskedését. Még most is zavarba jövök ha megdicsérnek - urambocsá' bókolnak, lehet ez már nem fog változni. De hidd el értékes vagy és remélem én is az vagyok és mind megkapjuk a jutalmunkat :).



Köszönöm

:)
Szép mosolygós napot :) kívánok Nektek, s kívánom, hogy érjük el céljaink, kapjuk meg a jutalmunkat. Mert bár néha elcsüggedek, s a mókuskerék csak forog, hiszek benne, hogy átlendülök s végül a Napos oldalon fogok lépkedni.



:))))))

Nagy segitség a te blogod is:)
Nagyon szépen tudod magad kifejezni!!!!!!:)

Nagyon jól esnek ezek a szép szavaid:)
Segitenek a lelkemet rendbetenni!!!!!!♥:)

Csak sokat jelent a te blogod is:)



:)

Tőlem biztos sokkal értékesebb vagy:) hidd el