Eköteleződésünk jelentősége

A hétköznapok minden percében, az élet minden jelentségében mindig minden formában elkötelezzük magunkat, akár tudunk róla, akár nem.
Ha éppen eszem/dolgozom/pihenek, akkor a táplálék befogadásával/munkára koncentrálással/pihenésre hangolódással együtt áramlanak a gondolataim, érzéseim. Küldöm, fogadom és energiával áthatom a körülöttem levő teljes teret.

Bármennyire is szeretném, hogy ráfogjam arra, hogy másokon múlik, hogy én hogyan érzem magamat, ez sajnos – és már épp ideje:) - be kell látnom, hogy nem igaz.
Mert mások csak tettek valamit, amit az adott helyzetben tudtak, vagy jónak véltek, vagy csak épp ennyi telt ki tőlük, vagy épp valaminek a hatása alatt álltak, azért pont ezt tették.

Én viszont minden pillanatomban el kell, hogy döntsem, hogy hogyan viszonyulok az engem ért benyomásokra, ingerekre, észleletekre.
El kell köteleznem magam, hogy mennyire és hogyan hagyom azt, hogy hasson rám. Mit akarok, hogy mi legyen a végeredmény? Az ahogyan reagálok és viszonyulok, az valóban az általam kívánt végeredményhez fog elvezetni?

Egy konkrét példa szerint megbántott egy embertársam. Ha csak a megbántottságomra fókuszálok, akkor bezárkózom a saját magam által bekorlátozott világomba.
Ha képes vagyok egy komplexebb módon viszonyulni az adott helyzethez és tisztázni azt, hogy ugyan nagyon rosszul esett, fájt, amit tapasztaltam, és hálátlannak érzem a másik reakcióját és tudom, hogy nem ezt érdemeltem tőle, de közvetlenül, vagy közvetve belátom, hogy a tette nem a jelen helyzetről szól, hanem egészen másról, akkor képes leszek a megbántottságomat, haragomat elengedni, megbocsátani és eldönteni, hogy hogyan viszonyulok az adott emlékhez/személyhez, úgy hogy az bennem jó érzéseket ébresszen (mert jól szeretném érezni magam, feltehetően nem szenvedősen:).

Nem könnyű a spirituális utunkon csak szigorúan az itt és mostra reagálni, de mégis ez az egyetlen lehetőségünk, ha nem akarjuk önmagunkat bezárni egy elszigetelt világba.
Különféle tecnikáink vannak arra, hogy a múltra, vagy a jövőre fókuszálva reagáljunk és ne a jelen adta, jelenleg is rendelkezésre álló adottságainkkal és képességeinkkel – avagy ezek hiányosságával – vegyünk részt emberi kapcsolatainkban.
Azonban mégis ez az egyetlen jó lehetőség, hogy ezt tegyük.

Rá kell döbbennünk, vagy döbbentenünk magunkat arra, hogy itt és most van értelme és jelentősége annak, hogy pont most élünk ebben az eddig kevésre becsült, de annál nagyszerűbb országban, egy olyan földrész közepén, ahol minden bajunk ellenére is van vizünk, élelmünk, levegőnk, az időjárás viszontagságaitól védett otthonunk, s még az édes anyaföld is ritkán mozog alattunk.
Mi hiányzik nekünk ezek után? A belátás, az értékelése annak, hogy mindez körülvesz bennünket és a beismerése annak, hogy több belátásra, együttérzésre, összefogásra van szükség ezekben a különleges időkben, amelyet mi választottunk magunknak.

Elkezdtünk egy új évet, amelyben nem (lenne) szabad, hogy a pánik uralkodjon el rajtunk, mert ennél sokkal többre vagyunk képesek és hivatottak. A magyarság sokszor volt nehéz helyzetben, de mindeközben mégis, még mindig itt vagyunk Európa szívében, tehát - úgy is mondhatjuk, hogy - feladatunk van itt ha tetszik, ha nem.
S amint kicsiben igaz, hogy fontos az, hogy minek kötelezzük el magunkat, nagyban is igaz ugyanez. Fontos, hogyan értékeljük azt, hogy mi a mindennapi feladatunk, fontos, hogy hogyan vagyunk képesek ránézni, köszönni, beszélni az embertársainkkal, akikkel nap mint nap találkozunk, függetlenül attól, hogy mit gondolunk éppen akkor róluk, mit érzünk éppen akkor velük kapcsolatban.

Hozzászólások



:)

Bekesseg nektek!

:)



1/2 Barát,

Részemről az ittlétem célja, egyfajta szórakozás. Ezentúl, szellemi erőpróba, edzés. Felkészülés az Élet éles csatájára. Önmagam legyőzésére:) Ez, edzés, felkészülés nélkül nem megy.
Volt már több szimpatikus/kozmikus :) edzőpartnerem, akik segítettek. Most téged szemeltelek ki edzőpartneremnek.
Be kell látnom, nem vagyunk egy kategóriába :)))
Mit tehetek, ha nincs erősebb partner?

Szeretlek, Sajnálom, Bocsáss meg, Köszönöm :)



Enti

Bekesseg nektek!

Enti,

en ertem, miert mutatsz ilyen intenziv ellenallast, miert tiltakozol.
A stilus szokatlan, egyedi, kisse megteveszto, de remelem masok is ertik! :)
Csak mertekkel!

Minden jot! :)



.

Szerintem azért korcs a Nemzet, mert mindig akadtak olyan nők akik szimpatizáltak a hódítókkal :)

1/2 barátnak bocsánatot kellene kérnie, a muszlin barátai nevében (ha már itt van) azért, mert a török (muszlin) feldúlta az országunkat.

Ismételd: Sajnálom, bocsáss meg kérlek.



Jlia

Bekesseg nektek!

Kedves Jlia,

egesz jol megkozelitetted a dal szovegenek mondanivalojat. :) Nem veletlen linkeltem be epp penteki napon!
A dalokat direkt nem forditom le, nem fuzok megjegyzest, akit erdekel, meghallgatja, utanajar, akit nem erint meg, tovabblephet. Legyen szabad a szabad akaratunk.

Neked is gyonyoru hetveget! :)



Elhamdulilleh

Bekesseg nektek!

Kedves May,

orulok, hogy ujra itt vagy! :)

Szep napot! :)

U.i.:Elhamdulilleh = Hala Istennek/Allahnak



May

Ha nem baj,most jól megölelgettelek!
Szép hétvégét!



Nincs mit

felebarát! :)
Az a klipp tényleg gyönyörű!
Szép hétvégét!



mea culpa

Jó, önvizsgálatot tartottam...

Bocsánatot kérek.
Egy olyan sértettség szólt belőlem, ami korábbról jött és nem ide kapcsolódik.
Nagyon köszönöm, hogy ilyen szolidan és szépen rávezettetek.



Jlia

Bekesseg nektek!

Mindenki magabol indul ki, es csak magabol tud kiindulni!
Koszonom Jlia. :)

Enti,
te mar olyan sok "szepet" ramolvastal, nincs mit mondanom neked.

Szep napot mindenkinek! :)



Mikor lesz vége a

Mikor lesz vége a gyűlölködésnek? A kiválasztottságnak?
Mikor lesz egy az EGY?
Ez lenne az alap?
Mi és senki más?

"Minek a kivagyiság?
Mikor a lényeg az,hogy kinek látszol és kinek játszol?
Hiszen elmúlsz húsz és elmúlsz negyven...
s elmúlsz lassan,szépen és csendben...
I love you!...."
/Rapülők/



:(

Enti, szerinted milyennek kell lenni egy magyar honlapnak?
Hiszen a happy zenéknél más külföldi számok is vannak.
Egyébként köszi a linket!
Magamtól nem tudom mikor tévedtem volna oda, és az a videó csodaszép!
Bár más nép, más kultúra, számunkra idegen... de...
ez a klipp pont azt mutatja,ami mindannyiunkban közös:
hinni valamiben... szeretni... a fáradtságot... az aggódást... a szomorúságot...
a szeretetet... a szépséget... a reményt...
Még egyszer köszi!



Figyelj 1/2 barát! az ilyen

Figyelj 1/2 barát! az ilyen beillesztéseket én provokációnak veszem. Vedd tudomásul, hogy ez egy MAGYAR honlap!
Igaz, nem én vagyok az üzemeltetője, vagy moderátora. Ha én lennék, már rég kitiltottalak volna innen.
Írom ezt annak megkockáztatásával, hogy kitiltanak engem.

http://www.thesecret.hu/happy_zenek#comment-163426

Örömteli napot :)



Kedves May!

Tegnap utazás közben bevillant, mi van ha az a közös amit keresel a hozzászólók soraiban,
pont az,amit én is keresek,csak nem tudtuk jól megfogalmazni és félreértettelek?
Kicsit megzavart amit felebarátnak írtál...
Annyira különbözőek vagyunk. A leírt szavak pedig nem mindig úgy hatnak a fogadó oldalon,mint ahogy a küldő
szánta őket,pont a különbözőségeink miatt.
Szóval... bármilyenek is vagyunk... egy lehet ami összeköt minket... az pedig a közös cél.
Ez lehet az alap is,amire aztán építkezni lehet... még ha sok más dologban egyet sem értünk ...
így lehet összefogás... ami aztán hozza magával a megértést és az elfogadást...
Így érzem.
Köszönöm,hogy írásoddal elgondolkodtattál!
Julcsi



May

Bekesseg nektek!

Kedves May,

a nekem cimzett utolso hsz-od a te otleted?
Csak azert kerdem, mert el szoktam olvasni a hsz-aidat itt es mashol is, es ez kilog a sorbol.
Gondold at ujra, amit irtal, jogosak-e a kerdeseid, indulataid, felszolitasaid.
Ha szukseget erzed, valaszolok.

Szep napot! :)



ALAP

Kedves May!

Szerinted mi lenne az ALAP?



még valami..

"Azt szeretném kiolvasni az írásaitokból, ami közös és ami összeköt(het) bennünket, mert számomra csak ennek van jelentősége, ha a célt nem tévesztem szem elől." -írod May.
Megtalálni a közöst egymásban,az jó,mert így megtalálhatjuk a közös hangot is egymással.
A megismerés, megértés, elfogadás azonban a különbségekben rejlik.
Én így gondolom.
hátha más is... :)
Szép napot mindenkinek!



:)

Kedves May!

"Mindenki úgy értelmezi a soraidat, ahogy arról belső indíttatás van benne, saját magában.".

"Az viszont elgondolkodtató, hogy Te mit szeretnél látni magad körül? Széthúzást, egységet bomlasztó hozzáállást?
Mit gondolsz mi a feladatod, a helyzeted, a szereped a közösségünkben? Mi a véleményed ebben a viszonylatban önmagadról?
Merthogy hittérítésre nem igazán van szükségünk! A hitbéli alapjaink megvannak, más hitéből köszönjük nem kérünk, elég nekünk a sajátunk" -írod felebarátikérdésnek

Amikor azt írtam,hogy a magyarság vagy bármilyen nemzeti tudat elválaszt,no pont erre gondoltam.
Miközben ugyanez a tudat fordítható lenne arra is,hogy ha már megtanultuk magunk elfogadását,megmutathassuk a világnak,hogy egy nemzet lehet nyitott is, befogadó, elfogadó,szerető.

Elfogadás,szeretet,megértés.

Én mindig úgy értelmeztem felebarát és mások hozzá hasonló emberek gondolatait, a saját belső indíttatásom alapján,saját magamban... hogy bírom,ha valaki elgondolkodtat a kérdéseivel. Hogy ez provokatív-e vagy sem.... az is a bensőmtől függ.
Tanulni akarok,vagy ráerőltetni a magam igazságát másokra?
Én azt hittem,ezen blogokba eszmecsere zajlik. Te is azt írtad,válaszokat keresel.
Sose gondoltam senkiről sem,hogy megtéríteni akarna... még arról sem,aki talán tényleg ezt szerette volna...
egyszerűen,mert az én belső indíttatásom az,hogy sokszínűek vagyunk.... keveredve még sokszínűbbek....

Sosem az érdekelt,ki miben hisz, hanem hogy az hová vezeti őt... milyenné teszi....
nyitottá, elfogadóvá,szeretettelivé.... vagy nem...

Te mit keresel? Hová visz a hited? Milyen példát szeretnél mutatni?
Tényleg csak érteni szeretném! :)



Tudod-e miért vagy közöttünk?

Kedves felebaratikerdes!

Mindenki úgy értelmezi a soraidat, ahogy arról belső indíttatás van benne, saját magában.

Ha azt szeretnénk, hogy legyen közös alapunk, akkor lesz közös alapunk. Ha ellentétesek az érdekeink, vágyaink, akkor nem tudjuk megteremteni a közös alapot, ez természetes.

Az viszont elgondolkodtató, hogy Te mit szeretnél látni magad körül? Széthúzást, egységet bomlasztó hozzáállást?
Mit gondolsz mi a feladatod, a helyzeted, a szereped a közösségünkben? Mi a véleményed ebben a viszonylatban önmagadról?
Merthogy hittérítésre nem igazán van szükségünk! A hitbéli alapjaink megvannak, más hitéből köszönjük nem kérünk, elég nekünk a sajátunk. Nem vonjuk kétségbe, hogy a Te hited a legüdvözítőbb, de számodra!
Mint ahogy a mi hitünk is a legüdvözítőbb önmagunk számára.
S amúgy is a prédikációk ideje lejárt, a példamutatás, szívbéli cselekvések ideje van.
Te nem így érzed?
Te nem így gondolod?



szabad, független véleménnyel

Kedves Enti!
Ne vedd magadra, amit nem Neked írtam (nem csak Te írtál írtál az Alapról:)
S köszönöm a meglátásod, igyekszem felnőni:)

Kedves Keisla!
Nagyon jó, hogy megosztod velünk értékes gondolataidat, meglátásaidat! Köszönjük! Számomra sok értékeset, megfontolandót írtál, köszönöm!

Kedves Mindannyian!
Azt szeretném kiolvasni az írásaitokból, ami közös és ami összeköt(het) bennünket, mert számomra csak ennek van jelentősége, ha a célt nem tévesztem szem elől.

A magyarságunkat is emberséges lelki minőség szempontjából emlegetem és az szintén az egységet, a szabad alapokról induló egyezkedési hajlamot jelenti, nem a széthúzást, a kiközösítést.
Bennem a jószándékú, vendégszerető, nagytudású, erős, de ha kell gyengéden viszonyulni is tudó okos, de szívvel lélekkel élő ember a minta az ősmagyarokhoz (mert én így tudok inspirációt kapni tőlük)

Mindannyian szabadságot kaptunk, ahhoz, hogy a saját belső hozzáállásunk alapján érzékeljünk, értelmezzünk dolgokat. S én inkább átengedem magam ennek a belső erőnek, mint hogy hadakozzak vele, s magamra vegyem azt, ami nem rólam szól (vagy csak átmenetileg érzem rólam szólónak).

Egyet azonban bátran állíthatok: szívesen olvasom Mindannyiótok sorait, - amely a sokszínűségünket mutatja meg számomra, - attól függetlenül, hogy egyetértek-e az íróval, vagy sem.



:)

"Nehany jol nevelt, erkolcsot tisztelo es megtarto ember eleg eros Alap egy egesz Nemzet Egysegehez?"

A legnagyobb sötétségben is elég egyetlen gyertyaláng,hogy haza vezessen. Ha végig pásztázhatnánk éjszaka a Földet, sok-sok gyertyát látnánk határon innen és túl...

"Hol erdemes elkezdeni a rendrakast?" /felebarát/

Rendrakás:

Először önmagunkban.... aztán a családunkban... elfogadás,megértés, szeretet..
aztán a közvetlen környezet, szomszédok,kollégák... elfogadás,megértés,szeretet...
aztán a tágabb környezet... buszon, kiránduláson, stb... elfogadás,megértés,szeretet...
aztán az ország határain belül, BÁRKI is lakjon ott, ha itt él,hozzánk tartozik... elfogadás,megértés,szeretet....
aztán a közvetlen szomszédok határon túl... elfogadás, megértés,szeretet...
majd az egész Föld mindenét a maga mindenségével...
majd azon túl.... az elkülönültség érzése nélkül!
Jlia

Szeretni - elcsépelt szó... (Jean Vanier)

Szeretni annyit jelent, mint igazán érdeklődni valaki iránt, figyelemmel fordulni felé. Tisztelni úgy, amilyen, sebeivel, sötétségével és szegénységével, de képességeivel és rejtett adományaival is.

Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni: "te nem vagy elveszett ember, tudsz növekedni, szép dolgokat csinálni - én bízom benned". Örülni jelenlétének és szíve szépségének akkor is, ha még nem látszik. Elfogadni, hogy mély és tartós kapcsolatot kössünk vele, gyöngeségei és sebezhetősége, a lázadás vagy depresszió lehetősége ellenére. Igen gyakran csak akkor érdeklődöm valaki iránt, ha érzem, hogy tudok valami jót tenni vele és így az az érzésem lesz, hogy jóravaló ember vagyok... Rajta keresztül magamat szeretem. Saját magam képét keresem. Könnyű valakit szeretni, amikor kielégít az, vagy azt az érzést nyújtja, hogy hasznos vagyok, sikerem van...

Szeretni egészen mást jelent. Magamból eléggé kivetkőzni ahhoz, hogy szívem a másik szívének ritmusára tudjon dobogni, hogy az ő szenvedése az enyém legyen.



ALAP alternativa

Bekesseg nektek!

"...Az erkölcsi alapjainkra is szükségünk van és arra a vallásos, hitrendszerbeli alapra, amit otthonról hoztunk. S itt tiszteletben kell tartanunk egymást, mert ez mindenkinek lehet más és más, de azért ez nem lehet akadályozó az együttműködésben." /May/

"...Szerintem is jók a keresztény erkölcsi alapok. Ugyanúgy mint más vallások erkölcsi alapjai. Vagy akár a jóga erkölcsi alapjai. Ezekre az alapokra lehet tiszta életet építeni."/ 'tudatos' Enti /

"...Ebből a slamasztikából, amiben most vagyunk csak együtt juthatunk ki úgy, ha végre félretesszük vélt és valós sérelmeinket a megbocsátás erejével, és nem a hatalomról és pénzről, hanem rólunk kezd szólni a történet, az egyenrangú, teljes emberről, aki képességei szerint cselekszik önmaga és mindenki más javára. /Trepanca/

"...Mi vagyunk, önmagunkra utalva, józan belátásunkra bízva, hogy mit választunk, hogy mit hozunk létre, miként viszonyulunk önmagunkhoz és a világunkhoz. /Trepanca/

"...Nem ellenségek vannak,hanem együtt megoldandó problémák./ Jlia/

Valaszthatunk?

Mit valasztottunk?
Az Alapot ?

Az jelenlegi helyzet mirol tanuskodik?
Van egyseges, egyenrangusagot, egyenloseget biztosito ALAPUNK?

Szep napot!



Kedves Enti!:))

Nagyon örülök, ha ismered Avatara anyagait, mert ezzel jelentősen megkönnyíted a dolgom.))

Ugye láttad/hallottad azt a részt is, amikor azt mondta; Fény vagy, Fény vagyok!

Tudtad, hogy a DNS képes fényt előállítani???
Pontosabban hogy fénnyé tud válni?

Tudtad, hogy az anyag valójában alacsony rezgésszámú fény?????

Ismered azt a magyar mítoszt, ami arról beszél, hogy amikor István király imádkozott, a sátra egyszerre csak felemelkedett a földről, alóla pedig vakító fényesség tört elő (odakint sötét volt már). Egy szemtanú mesélte el, de persze ma már mindenki szenzációhajhászásnak nevezi.
Ismered Margit hercegnő, IV. Béla király lányának történetét?
Ő volt az, akiről a mai Margit-sziget a nevét kapta - addig Nyulak szigetének hívták. A hercegnő számára épült ott egy kolostor, ott élte le rövidke életét. Fennmaradt róla egy megemlékezés - szintén szemtanú meséli. A hercegnő egy alkalommal azt kérte ettől a szemtanútól, hogy botozza meg őt - miért, miért nem, ezt most inkább hagyjuk. A lényeg, hogy amikor levette a ruháját, nappali világosság árasztotta el a termet. A hercegnő pedig rémülten könyörgött emennek, hogy ne árulja el senkinek.

És ezek a mondák, mítoszok, legendák évszázadok óta velünk vannak, mindenki nevet rajtuk, aztán egyszer csak jön a tudomány, és közli, hogy az emberi DNS fényt termelni képes, meg hogy az ember az évszázadok során visszafelé fejlődött:)))

Gondold tovább!
Kérlek:)

Mellesleg szólva minden vallás egy tőről származik. :)
Az én szememben egy muszlim sem rosszabb akárki másnál.



.

"Hol erdemes elkezdeni a rendrakast?"

Szerintem a szemetek kihajigálásával kellene kezdeni.
Nem elég a bajunk, hogy ránk erőltették a kereszténységet, ráadásul jön egy muszlin aki a koránt akarja lenyomni a torkunkon.
Na itt borult ki a bili.



Kedves Keisla :)

Szerintem is tévedés, hogy a lelki tulajdonságaink a génjeinkben lennének kódolva. Ez egy materialista nézet lenne.
Egy Nemzetnek van lelke, ami az egyéni lelkek összessége. Lehet, hogy már kevés lélek tarja fenn a Nemzet lelkét, de még él a Nemzet. Úgy gondolom, hogy növekedni fog a lélekszám ami a Nemzet lelkét élteti.
Természetesen nem más nemzetek rovására. Ha minden Nemzet erős lesz, és az Egész Föld Lelkét élteti, akkor elkezdődik valami.

"Nem bűn az, ha valaki a saját édesanyját szereti a legjobban. Ez nem jelenti azt, hogy mások édesanyját ne tisztelné."
/Avatara/



ALAP nelkul...

Bekesseg nektek!

FELISMERES = Alap sincs!?

Akkor megis mirol kellene tovabblepni?
Mire epithetnenk biztos, hosszutavon is kitarto, egesz Magyar Nemzetet osszetarto Egyseget???

Nehany jol nevelt, erkolcsot tisztelo es megtarto ember eleg eros Alap egy egesz Nemzet Egysegehez?

Hol erdemes elkezdeni a rendrakast?

Szep estet! :)



Kedves Jila!:))

Nem emberben, hanem emberiségben kell gondolkodni, ha már itt tartunk. Az emberiség nemzetekből áll, épp, ahogyan a tested lábakból, kezekből, törzsből, fülekből, szemekből stb. A kéz vajon ellensége a fülnek? És a haj a lábszárnak?
De ha nem ellenségek, azt csakis azáltal lehet kifejezni, ha a fület is lábszárnak nevezzük?

Minden nemzetnek megvan a maga feladata az emberiség nagy családján belül. Nem értem, mi okkal kell ebből negatív felhangot kihallani.:)

Trepanca!

Igen, választhatunk!
Csakhogy!

Amikor választasz, honnan jönnek a lehetőségek? Az eszed súgja őket? Netán a szíved, a lelked? Miféle lehetőségek közül választasz, és mi dönti el, melyiket választod?
A géneknek ebben nincs szerepük?

Nos, én annyira más vagyok, mint a testvéreim, és annyira kirívóan másképp gondolkodom, viselkedek, mint a családunk többi tagja, hogy az hajmeresztő. Ugyanolyan nevelést kaptam, mint a testvéreim. Mitől lettem ennyire más? Honnan jönnek gondolatok, hitek, meggyőződések, melyeken apám csak a fejét csóválja? Ilyenek pl. hogy nem akarok gazdag lenni, nekem az kell, hogy egészségben együtt legyek, minél többet a családommal. Nem kell nekem autó, ahová el akarok menni, nélküle is eljutok. Ha van két falat kenyerem, egyiket odaadom a koldusnak, és sosem mennék el ebből az országból, akkor sem, ha odakint milliós állást ajánlanának, mert ez a hazám.

Ilyen és efféle meggyőződések honnan jöttek, ha nem nevelték beléd és sehol sem láthattad?

Én erre értem, hogy vannak dolgok a génjeinkbe kódolva.
Nem tudok hazudni, ha akármi lesz sem. Nem tudok nyerészkedni, inkább nyomorgok. Nem tudnék becsapni senkit, főleg haszon fejében nem. Millió példát tudok mondani, és nem a családomból jött egyik sem. Akkor? Honnan?

A gyerekeim - három van - egyike sem ilyen. EGYIK SEM!

Ennyit a nevelésről!

A húgom és én annyira különböző felfogással rendelkezünk, hogy arra szó nincs. Én a saját meggyőződésem szerint neveltem a gyerekeimet, Ő az övé szerint. A két legkisebb gyermekünk pedig teljesen egyforma természetű lett. Akkor? Hol a nevelés hatása?

Megint belefutottam a szokásosba, egymagam képviselek egy véleményt, amit a legtöbben támadnak:)))
Ezért nem szokásom már megszólalni itt (sem).

Nem vitatkozom, higgyen mindenki, amit akar, az Élet pedig tegye, amit kell:)



s jutott eszembe

egy kérdés:
Mi van ha nem nemzetekben kell gondolkodnunk tovább hanem emberekben?
Mi van ha az a tévút,hogy magyarságban... mások amerikai tudatban,míg mások németességben vagy bármi másban gondolkodnak?
Hiszen eggyek vagyunk! vagy mi...
Ezek a szavak elválasztanak egy olyan világban,ahol mindenkit egybeköt az internet és minden más
kommunikációs rendszer,ahol felfedezhetjük,hogy mindenhol ugyanolyan emberek laknak mint mi....
Talán a nyelv elválaszt... de az érzések összekötnek... a vágyak összekötnek... a félelmek is...
nincs különbség közöttünk.
A görögök... az olaszok... az amerikai szegények... és mindenki más is ugyanolyan nagy zavarodottságban van,mint mi.
Az egész világ tudja,hogy az eddigi rendszer összeomlóban van,csak a rendszer működtetői reménykednek még. :)
Nem ellenségek vannak,hanem együtt megoldandó problémák.
Valami ilyesmi van bennem. Mint Enti ALAP-jában! :)

Szép napot mindenkinek!



Felismerés

Szerencsére eljutottunk odáig, hogy felismerjük a provokátorokat, akik azon vannak, hogy visszahúzzanak bennünket a negatív kérdéseikkel.
Pl. Egy muszlin provokátor:

'A magyar embereknek/Nemzetnek MA van mirol tovabblepni?
Ha van, tovabblepni kell vagy "epiteni ra"? '

Örömteli napot :)



A szabad akarat ára

Nincs senki, aki körülöttünk pásztorkodna és a eltévedt bárányt visszaterelgetné a nyájba.
Nyáj se vagyunk, akit a szeretet karámában szeretettel nevelgetnek láthatatlan szülők.
Nincs tuti recept sem, amivel visszaterelnek bennünket az önzésből a szeretethez.
Még genetikai szinten sincs semmi, amit felülírhatná a mi belátási képességünket.

Mi vagyunk, önmagunkra utalva, józan belátásunkra bízva, hogy mit választunk, hogy mit hozunk létre, miként viszonyulunk önmagunkhoz és a világunkhoz.

Ez a szabad akarat ára. Mindig szabadságunkban áll a szeretetet, összefogást, odafigyelést, tiszteleletet választani és aszerint cselekedni. Az ellenkezőjében sem akadályoz meg senki. Kaphatunk figyelmeztetést, kaphatunk jelzéseket kívülről és belülről is, de mindig mi magunk választunk. És mindig nekünk kell megfizetni az árát is. Meg a gyerekeinknek, akikre átörökítjük, amit létrehoztunk.