negatív vonzás: jeles!

A Kérd és megadatik-kal kezdődött minden. Egy fórumon találkoztam először a vonzás törvényével, ott olvastam különböző sikertörténeteket. Kérd és megadatik, The Secret, A most hatalma, stb stb.. Aztán rájöttem, hogy igen, régen így éltem. Nem volt kételkedés önmagamban, tudtam, hogy mit akarok és azt is tudtam, hogy pontosan úgy is lesz. Olyan nincs, hogy nekem ne sikerülne! ez volt a mottóm.

Ahogy elolvastam a könyveket, megnéztem a filmet elkezdtem tudatosan is alkalmazni. Csináltam vágyvideót, leírtam a kivánságlistámat, írtam levelet, meditáltam. Az eredmény? Felemás. Parkolóhelyet találok. Nem tudok parkolni, volt olyan, hogy már harmadjára köröztem, mikor hangosan megszólaltam, Kérem az Univerzumot, hogy legyen egy számomra megfelelő parkolóhely. Ebben a pillanatban kiállt egy autó és én könnyedén leparkoltam. Működik, hurrá! Valami azonban nem stimmel...

Igen, szerelem a téma. Volt egy srác, úgy voltam vele, hogy amig nem jön más, jó lesz ő is. Nem azért, mert nem felelt volna meg nekem, vagy mert csak kihasználtam, hanem mert tudtam jól, hogy nála az egyéjszakás kalandok dominálnak, hetente több lánnyal randizgat, kétnaponta más lány alszik nála. Valahogy ottragadtam. Keresett, hívott, találkozgattunk. Ez időre tehető, mikor magamban megfogalmaztam, hogy mire is vágyom. Legyen egy olyan férfi, aki nem akar korlátozni, azt csinálhatok amit akarok, nem kér számon, nem korlátoz, de érje el, hogy egy nap úgy ébredjek fel, hogy szerelmes vagyok belé.
Megkaptam. Ha szerelmes nem is lettem belé, de elkezdtem nagyon ragaszkodni hozzá. Ő természetesen továbbra is csajozott össze-vissza, de kellettem én is neki, én pedig homokba dugtam a fejem.
Aztán módosítottam a kérésemet, és kértem, hogy most már viszonzott szerelmet küldjön az Univerzum. Nem küldött semmit.. A srác elutazott hosszú hónapokra, de napi szinten tartottuk a kapcsolatot. Kettőnk közül ő volt az, aki tervezgetett, hogy mi lesz, ha hazajön.
Aztán valami megváltozott, én elkezdtem félni(?). Jöttek a negatív gondolatok, sőt már elterveztem hogyan adom vissza neki a nálam levő holmijait (persze nem kedvesen, a de jó hogy itthon vagy, hiányoztál szöveggel). Vártam, hogy hazajöjjön, de bennem csak a "szakítás" gondolata volt. Nem tudom miért, egyre csak arra tudtam gondolni.
Hazajött és azóta nem találkoztunk. Másnap összevesztünk és úgy, ahogy gondolatban elterveztem, szépen visszaküldtem a holmijait. Következőnap küldött egy fotót, egy olyan lánnyal volt rajta, aki szeptemberben nagyon megbántott engem. Megalázott, mikor a lánnyal röhögve gyártották a fotót, hogy majd milyen rosszul esik nekem.
Minden negatív dolgot amit elképzeltem, sikeresen bevonzottam.

Megbántott, megalázott, és mégis fáj. Tegnap este megpróbáltam megbocsátani és elengedni. Nem értem magamat, hogy ha arra vágytam, hogy vége legyen kettőnk közt, akkor most miért fáj?
Ha ezt ilyen könnyedén bevonzottam, akkor a jót miért nem tudom? Jó lenne visszavonzani, de most már normális kapcsolatként...

Hozzászólások



Most, hogy így elmondtad...

és egészen belegondoltam...De... :)))
Köszi! :)))



lolli, neked meg mi bajod van

lolli, neked meg mi bajod van a boldogsággal? :)))

a tudatosság szerintem nem sokat ér boldogság nélkül. tudom, persze, ha elég tudatos vagy, akkor nézel bambán mint a buddha, és mindent tudsz. ilyenkor a szerelem, mint olyan, ami egy illúzió, szintén megszűnik létezni. és már az ízeket sem élvezed, vagy a szél simogatását, mert tudod hogy az is csak illúzió. de nem pont az a lényege az életnek, hogy - akár tudatosan - de megéljük azokat a csodálatos illúziókat, amit adhat? ;-)

ha a mátrixban választhatsz... és Neo választhatott... visszamennél a "virtuális" valóságba, az életbe? mert valahogy ő is mindig visszament! hiszen az az élet, amit Morpheus hajóján éltek, hiába volt "igazibb" azért onnan is menekülni akart a többség... még Neo is folyton visszament miután kijött a Mátrixból... (2. és 3. rész) vagy tévedek?

:)



Hát ezt tanulod te itt a secreten?

Ezért jöttél te ide, hogy ezt tanuld meg hogy boldog legyél?
Ez csak önámítás.
Légy tudatos!
:))))Ezt tanuljuk itt mindannyian.



Érdekes az élet :) vasárnap

Érdekes az élet :) vasárnap még bennem volt a vágy, hogy visszavonzani. Nem telt egy hét sem és már tudom, hogy nem kell. Soha nem fog megváltozni és én sem, ez sosem lenne olyan kapcsolat, amilyet szeretnék. Ma már másképpen fogalmazom, inkább boldog, harmonikus párkapcsolatot szeretnék vonzani. hogy az ki lesz? igazából mindegy, az eredmény a lényeg, hogy boldog legyek. :)



ahogy leírtad, ezt is te

ahogy leírtad, ezt is te akartad így, legalábbis eleinte még. de aztán több kellett volna, ez természetes, hiszen senkinek sem elég a félmegoldás :) azt írod:

"Jó lenne visszavonzani, de most már normális kapcsolatként..."

de miért épp őt? ha vele már voltál, és tudod hogy ő nem olyan, akkor miért nem inkább egy ugyanilyen de ebből a szempontból más valaki kell, akin nem kell változtatnod, és kölcsönös a vonzalom? biztos hogy létezik olyan is, és kisebb energia megtalálni (csak döntés kérdése, és meg fog jelenni...) mint valakit, akit már ismersz és nem teljesen oké számodra, megváltoztatni... miért is kéne bárkit neked megváltoztatni? amúgy sem lehet, hiszem ahhoz ő is kellene... dönts mi fontosabb, ő vagy az hogy legyen egy boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatod. illetve ne dönts, csak találd meg! :) lehet hogy ő lesz az, de ez csak akkor derül ki ha előbb "elengeded" vagyis elkezdesz máshol (is) keresgélni...



...oksi

nekem is jó volt, hogy leírtad ezeket, mert pont itt voltam elakadva.
Ha az ember elfojtja a dühét, előbb utóbb azért lesz dühös mert amikor nem kellett volna akkor elfojtotta...
ez a pokol tornáca.. :D



köszönöm :)

arra jöttem rá, hogy nekem ebből azt kellett megtanulnom, hogy ha valahol nem jó, akkor szedjem a sátorfámat és menjek tovább.

azt is tudom már, hogy valószínűleg a kisebbségi érzését kompenzálta azzal, hogy lehúzott az ő szintjére, hogy kritizált, elhitette velem, hogy nem sokat érek.

talán azzal, hogy kiírtam magamból a dolgokat, talán az idő segített, de kinyílt a szemem.
nem haragszom rá, olyan, amilyen, neki meg nekem más az utunk, legyen boldog, azt kívánom :)



...

Mindenképp pihenj, és tanulj az esetből, hogy soha többet ne tarts ki olyan ember mellett, aki megalázott, és nem viszonozta az érzéseidet. Nem te rontottad el, és ne hibáztasd magadat, mert amit most feldolgozol jól, azt a következő kapcsolatban nem fogod megismételni. Tanulj a hibádból, hogy legközelebb ne ragaszkodj senkihez.
Csak kihasználják az érzéseidet, ha te nem döntöd el, hogy ki kell NEKED.
Ha kiderült róla, hogy másokkal randizik a hátad mögött, a legjobb dolog lelkiismeret furdalás nélkül elbúcsúzni.
Nagyon jól tudja, hogy mekkora disznóságot csinált. És a sok lökött csaj - bocsánat - ezt elnézi neki. Ezért tudja ezt megcsinálni másokkal. Senkit nem tisztel, mivel a csajok nem tanítják meg a tiszteletre.
/Eccer valaki jól eljátszogatna vele, és rúgná ki páros lábbal, háromszor is meggondolná, hogy játsszon e mások érzéseivel./
A fájdalom el fog múlni, ha megfelelően feldolgozod az érzéseidet.
Akkor nem fogsz vonzódni olyanokhoz akik csalódást okoznak neked.
Nem tudod őket megváltoztatni, csak saját magadat.
Ha sikerül elfogadnod magad, akkor változik a világ is.
Ha belátod, hogy ez az eset is arra szolgált, hogy fejlődj, akkor nem fogod sajnálni azt sem ami történt.
Hisz minden azért történt, hogy tudatosabb legyél.
:)))
Aztán tessék jól megharagudni az ilyenekre!



Légy türelmes magadhoz.

Egy fejlődés az élet, és szakaszokat láss magad előtt, és ne AZONNAL-i eredményeket várd el! Példa: ha apró gyerekként képzeled el az elvárt szitudat, hány év kellett amire felnőtt lettél? Valahogy így működik életünkben is minden. FOLYAMAT. Érés, mint a természetben a gyümölcs a fákon. Ezt tartsd szem előtt. Mindig! Blabla ami a Kérd és rögtön megkapod! Amíg nem vagy felfejlődve, megérve a helyzetre, amit szeretnél, nem gondolod, hogy érdemes érte ácsingózni? Mi van, ha nem? Akkor mi lesz? És könnyen előfordulhat az is:) Ne add azért fel, csak a szívedre hallgass, az megsúgja azt, ami neked tuti. Vannak, lehetnek kisebb, nagyobb vonzások. Ám nem szabad ettől máris Mágusoknak tartanunk magunkat.