Gazdagság

A Titok azt mondja: csinálj bármit, amitől gazdagnak érzed magadat.
Gazdagnak? Gazdagnak érezni sokféleképpen lehet. Kint az erdőben, a kék eget bámulva, túl egy sikeres tárgyaláson örömtelien... De pénzben gazdagnak? Nem emlékszem arra, hogy valaha találkoztam volna olyan emberrel, aki önmagát gazdagnak vallotta volna. És azt állította volna önmagáról: én gazdag lettem / vagyok.
Nem azért mert ő bárki elől is eltitkolta volna.

Lehetett bármekkora vagyona, nem érezte úgy, hogy ő "gazdag" volna.
Azt érezte inkább: nincs korlátozva sok dologban.
Amikor reggel megmártózik a saját belső medencéjében, nem azt érzi: nahát, én gazdagnak születtem. Hanem azt: jó ma a víz, kényelmes, és majd meg kell néznem a víztisztítót, hogy nem kell-e klórt utánatölteni.
Amikor a házvezetőnő elé teszi a reggelit, nem azt mondja: nahát milyen gazdag lettem, egy bejárónőm van, hanem azt... Jó így a tojás, végre, és lássuk a nap híreit, hol mi újság a világban
A legtöbb gazdag ember nem azt érzi, hogy gazdag, hanem hogy nincs korlátozva számos dologban.
De a "nincs-korlátozást" sem így érzi az ember, hogy jaj-de-jó-nincs-előttem korlát. Inkább úgy: észre sem veszi, hogy nincs. Elmegy a kedvenc éttermébe a kedvenc menüjét végig enni vacsorára és rendel még egy adagot, csak úgy biztonságnak. De nem azt érzi miközben rendel, hogy jaj-de-jó-semmi-korlát bennem, hanem azt: OK, ma is egy jót ettem.
A " gazdag" emberek legtöbbje az "időben " szenved hiányát és érzi ezt. Így talán önmagát még gazdagnak sem érzi, mert látja azt hogy mennyi mindenre kellene, vagy lehetne még ideje... Ki lehetne menni teniszezni, vagy lovagolni, és el lehetne menni hajózni is, és tavalyelőtt volt utoljára Korfun is, pedig ott.... És a cégben is meg a céggel is előrébb vagy még előrébb lehetne haladni, vagy már kellene tartani

Szabadság viszont létezik. A megvehetem, megtehetem - gondolkodás nélkül. Sok blogot olvastam már itt ezen az oldalon és láttam a teremtő-gondolatokat is. Például arról, hogy valaki egy Volvo XC 90-es vágyott. Nagyon szép. remek autó, a prémium kategóriába tartozik. És azt mondani rá: OK, holnap bemegyek a boltba ( kereskedésbe ) és megveszem, bordó, vagy ezüst színű legyen. Ez a szabadság. Legyen rajta egy vonóhorog is, mert a hajót lehet hogy néha utána kell kötni. Ez sem a "gazdagság" - az csak kívűlről látszik annak. Ezt pusztán a "szegénység" nevezi gazdagnak,gazdagságnak. Belülről nézve ez a "szabadság". Bemenni, megnézni az autót és megállapodni rá. Szabdságnak tűnik az, amikor az embernek csak az jut eszébe amit lehet és amit megtehehet. Hogy erőlködés nélkül megtehet "bármit" ( például szombaton délelőtt megnézhet egy Volvot, vagy Audit, vagy akár BMW-t is és hétfőre szabadon választhat közülük )

Vagyis azt gyanítom, a "gazdagságot" mint fogalmat nehéz lehet belülről "gazdagságnak" leírni.
Aki benne van, inkább érzi magát szabadnak, korlátlannak, lehetőségekkel telinek és .... talán inkább egyszerűen sikeresnek, elégedettnek.

Hozzászólások



Azt hiszem engem félreértettek, vagy én értem félre, hogy félreértenek?

Azt szerettem volna megfogalmazni, hogy a "gazdagság" mintha önmagával nehezebben definiálható lenne. ( amikor el kell képzelni )
MIntha a szabadság, mint érzelem közelebb állna a kifejezéséhez és kifejeződéséhez.

Nem hírdetnék versenyt a lelki és anyagi gazdagság és gazdagodás között sem.
És szembe sem állítanám őket - hogy melyik az erősebb.
Olyasminek érezném, mintha a levegő és víz közül akarnék nyertest kereseni.



Lehet igazad van....

Pont ezt írtam volna én is.:)
Na most ezen jól elgondolkozom. :)



Én bár nem élek anyagi

Én bár nem élek anyagi luxusban, a saját értékrendem szerint, mégis ha elérem, akkor örülni fogok neki. Nem dobom el magamtól annak lehetőségét, hogy anyagiakban luxus körülmények között éljek. És bár sokan lemondanak róla, és azzal magyarázzák, hogy a lelki gazdagság többet ér, én azt mondom, hogy a tapasztalat miatt célom is elérni, mivel vágyom rá. Nem mondhatok le az élet gyönyöreiről. Élni jöttem és nem kínlódni, meg lemondani. Az anyagról való lemondás a nem anyagi miatt, szerintem őrültség. Szerintem az teszi csak, aki feladta az anyagi gazdagságot önmagában, mert nem tudta elérni még.

Attól, hogy luxusban él valaki, vagy anyagi gazdagságban, még élhet spirituálisan. A kettő soha nem zárja ki egymást.

Aki a luxusban élőt címkézi spirituális szemmel, az szegénynek érzi magát.

Nem a szűkölködésért születtél, hanem a bőségért. Anyagiban és nem anyagiban mérve egyaránt.

Szerén kis véleményem szerint.



A belső gazdagság

számomra az, amikor a lelkem örül, amikor a derű és a harmónia tartományában vagyok.

Ehhez elég, ha az anyagi világban elérhető dolgok az " elég jó " tartományban vannak, igazi pénzben mérhető gazdagságnak ehhez nincs köze.

A lélek gazdagsága az, amikor tudom úgy szeretni és elfogadni magam, hogy mint a nap, kisugárzom ezt az érzést a környezetemre. Ha valaki megtapasztalja milyen érzés ez, mindig visszavágyik erre a szintre, minden megtesz hogy ha kizökken, elhárítsa az akadályokat és újra átélhesse ezt.

Mivel ez egy út, amin járunk, sok kompromisszumot kötünk közben, néha a szabadságunkat odaadjuk az anyagi javak megszerzéséért, néha lemondunk az extrákról, hogy ne kelljen hajszolni magunkat. De létezik a középút, ahol maga a harmónia megtalálható :-)

Köszönöm én is az írásodat Nana, jó lenne ha mindenki kicsit magába nézne, mik is az igazán fontos dolgok, mit kapok én, milyen érzést, ha ezeket elérem...



Köszönjük

Drága Ragyogás!

Nagyon szépen köszönjük.



Párbeszédetek megejtő:)

Bár kivülről szemlélődöm csak, lelkünk összeért a magasabb tartományokban. Szép, és felszabdító inspiráló hatású írás Nanna. Én is köszönöm, hogy részese lehetek e csoda születésének!



egyet-érzés

Köszönöm szépen, Kalmi

És örülök, hogy egyet-érzünk ebben a kérdésben.

Igen, igazad van az idővel kapcsolatosan, Hiszen hogyan lehetne kevés belőle, ha másból sok van ( odafigyeléssel, tudatos teremtéssel) Hiszen ép azért gazdagodunk, hogy " boldoguljunk" :) ( Költekezhessünk, töltekezhessünk szabadon, vágyaink alapján és jól megélhető élményeink legyenek )



Szia Nana!

Nagyon jól össze állítottad a bejegyzésed! Már egy ideje nagyon jól alakulnak a pénzügyeim, megtudom erősíteni, amiket írsz. Valóban azt érzi az ember, hogy szabad vagyok, határtalan és mindig azt teszem, amihez épp kedvem van.

1 hozzáfűzés. Írod, hogy: "A " gazdag" emberek legtöbbje az "időben " szenved hiányát és érzi ezt."
Nos, lehet, hogy vannak emberek akik ezt érzik, én másképp látom, illetve másképp tapasztalom. Ilyet nem érzek, mivel minden pillanatomban azt teszem, amihez épp kedvem van. Munka nélkül élek, megveszem amit akarok, azt teszem, amit és amikor akarok. Szóval tökéletes szabadság! Az idő igazából fel sem merül bennem, szerintem azért mert mindig jól érzem magam és kedvem szerint töltöm az időm. A baráti és emberi kapcsolataim is nagyon szuperek, mióta sikerült elérnem a tökéletes szabadságot. Kedves barátosném is épp akkor keres meg, hogy talizzunk, mikor a legjobb nekem, épp jó időben történnek az egyéb események is, és minden téren minden jól alakul. Szóval a tökéletes szabadság minden területre pozitívan kihat, és igen, a pénz is nagyszerűen és fantasztikus módon áramlik. Ezek mellett fel sem merül, az idő miatt aggódni. Így tapasztalom.

Még egyszer: jól írsz, és tetszik az alkotásod! :))) Köszi a publikációd!

Legjobbakat kívánom!
Kálmi