Csak játszom

Visszatekintettem az elmúlt életemre, mert kezdtem a mostban kisiklani. Arra gondoltam:
-Akkor minden olyan más volt.. jobb, akartam valamit, csak jött. És ment, minden ragaszkodás nélkül. Mély nyomot nem hagyott bennem, mégis örültem neki, boldoggá tett.
Aztán elkezdtem tudatosan akarni, és ha jött a vágyott dolog, nehezebben is engedtem el, tudatosan. Lehet erre írogatni a különböző hozzászólásokat, hogy "Jajj, hát így nem szabad, én így és úgy csinálom... bla, bla, bla.".
Legyen mindenki őszinte magához és vallja be: mindenki a saját hangszerén tud játszani igazán, és azokat a dalokat, amit a Lelke, szíve komponált.

Kaphatsz más kottát, megtanulhatod, de az nem tied. Adhatnak instrukciókat, akik tapasztaltabbak, segíthetnek ne légy hamis.
De vehetsz akármilyen drága hangszer iskolás könyvet, akármelyik Mestertől, ő a saját "eszköze", "zenéje" mestere. És mikor elfújta az utolsó nótáját, el kell engedned. Akkor ki lesz, akit imádsz?
Ha valamit megtanultam, Karmester úr kérem, az az, hogy legyek hű önmagamhoz. Tiszteljem és figyeljem az Öregeket, hallgassam meg a tanácsukat, de ne legyen bálványom, hanem haladjak szépen az általam kijelölt úton. Minden, ami engem szolgál, azt úgyis megkapom. Csak menjek, ne rekedjek meg, mert akkor minden megreked. A folytonosságot hagyjam békén, s akkor minden rendben marad. Csak mozogj, táncolj, menj, énekelj, ünnepelj. Menj és Élj, legyél szabad, és hagyj szabadon élni másokat.
Szeretettel:
http://www.youtube.com/watch?v=IHY2AMNnrFQ&feature=related

U.I.: Gyakran meg kell hallgatnod mások dalát. Ez nem mindig fog tetszeni, de tartsd tiszteletben, hogy az az ő lelkének zenéje, legyél jó hallgatóság. Hallgasd türelemmel, szeretettel. Még ha hamiskás is.

Címkék: