Felnőttnek lenni - De hogyan?

Lassan leélem életem negyedét, és bátran kijelenthetem, hogy nem csak számomra okoz komoly rébuszt: hogyan kell felnőni, felnőttnek lenni? Feltaláljuk, mi gyerekek magunkat a saját és a felnőttek világában. Űrlapokat töltünk ki Anya és Apa nélkül, albérletben lakunk Pesten, Pécsen vagy bárhol, fősuli és egyetem, főzés & mosás, vagy épp ösztöndíj külföldre/ családalapítás. És még gyerekek maradtunk.

Ha egy felnőtt embert kéne jellemeznem, úgy általában, a következőket írnám róla: stresszel, merev, földhöz ragadt, anyagias, hisztis, fáradt, elfogult, sosem mosolyog (nem hogy nevetne...), szigorú, az a jó, amit ő mond, a gyerek csak gyerek, tapasztalatlan így felesleges is meghallgatni, "birka", megy a könyvek után, mert azokat a témához értő emberek írták. (Na ja!) Vannak velem egy korú lányok, akiknek már kis babájuk született(^^). A 90%- a felnőtt nőnek érzi magát, és fent leírtak kezdenek kibontakozni bennük. A fiúknak jól menő állásuk lett, és egy általuk szépen felöltöztetett, üveges tekintetű Marionett bábuval díszelegnek.
Természetesen a jellemzőknek meg van a környezeti oka. Azért egy társaságban, ahol rosszabb lelki állapotú emberekkel találkozik a felnőtt, eldicsekedi, hogy az ő élete azért nem döglődik, mert olvasta a Titkot... (Nem baj, ha változatlan, még a szíve dobog. Persze, mindenkinek meg van a saját fejlődési ritmusa, amibe véleményem szerint nem szabad, és nem is illik beleavatkozni, pláne erőszakosan, indulatosan.)
Az Indigó-, Kristály-, Szivárvány gyerekét pedig az XY által írt Hogyan neveljük...? alapján neveli, azért ilyen tünemény. (Ahelyett, hogy hagyná élni, tapasztalni azt a kicsi embert.)
A felnőtt ember nem elfelejti szerintem, hanem elrejti a gyermeki énjét, aki szeret játszani, fagyizni, buborékokat fújni a reggeli kakaóba, kávéba. Nevetni. Az utcákon sietnek a szürke emberek, s nem látják a sárga kis virágokat és nem örülnek, hogy hamarosan itt a pitypang szezon és lehet fújni. Általában az allergia jut erről eszükbe. Pedig, ha egy pillanatra csak élnének, eltűnne a "pollen illúzió" meg minden más fantomkép és egészségesek lennének. Végre! :)

Azt hiszem, nem is "növünk fel", nem lesz igazán belőlünk sosem felnőtt. Nem, egy szál emberből sem. Csupán határozottak, érettek/ értettek, tapasztaltak, elkötelezettek és felelősség teljesek leszünk. Utóbbi szerintem igen nemes "vonása" egy élőlénynek.
Nyitottnak kell maradni, minden egyes csakrában. Adni és kapni kell, folytonosan. Lélegezni és élni. Mert semmit sem veszítünk el, csak átalakul.

Zelk Zoltán
Varázskréta

Ismerek egy öregasszonyt,
igazat mondok, nem tréfát -
aki egyszer a tavasztól
elkérte a varázskrétát.

És azóta, mint a tavasz
hegyre-dombra és mezőre,
ő is virágokat rajzol
a kemencére, terítőre.

Lehet ősz is, jöhet tél is,
olyan csudát tud e kréta,
szarkaláb és gólyahír nő,
sárgállik a margaréta.

Hadd súgok egy titkot néktek,
nagy titkot egy kicsi szóban:
benne lakik e varázslat,
benne, minden tolltartóban.

Minden színes ceruzában,
vízfestékben és ecsetben -
ha akarod, rózsa nyílik,
fa ágára levél lebben.

Amíg odakünn a tél majd
fehér jégvirágát írja,
mi idebenn, a szobában,
tavaszt írunk a papírra!

http://www.youtube.com/watch?v=4cLCykOcpn0&feature=related

Címkék:

Hozzászólások



:)

"Bizony mondom néked a valót, Michael Jackson, felnyitván a te szemeid, hogy midőn Én, az Úr, kijővén a mennyeknek kapuján át, megcsuszandék és ejtém vala alá a Földre az mennyeknek kulcsát…"

"Isten a legjobb mosógép
Tisztára mossa a lelkedet
Megtisztít a makacs foltoktól
És aktívan védi a szívedet
Isten szeret engem, téged
A világvégén, most meg érted
A mennyország kulcsát itt megleled
Csak nyitsd ki, nyitsd ki a szíved!"
http://www.youtube.com/watch?v=s_qhXRK8TAg
/uristen@menny.hu/

Jó szórakozást! :D



Nagyon élettel teli az írás.

Nagyon élettel teli az írás. Sajnos felnőttél már, de élénken él a gyereklét. Bennem is, emlékeket idéztél, jó érzéseket, és valami hiányt, valamit amit a felnőttek elvesztenek növekedésük közben.

Talán erre mondja Jézus, hogy a gyermekeké az Isten országa.. És senki nem mehet be az Isten országába aki nem válik olyanná, mint egy gyermek.

Egy kicsit ide varázsoltad nekünk Isten országát :)))



De bizony hogy felnövünk.

De bizony hogy felnövünk. Méretben nagyobbak leszünk, jogi években szintén több. De éretlenek mint a vadalma.

Matematikailag nőnek fel az emberek csak. De... hümmm De jó, hogy belőlem nem veszett ez ki :)

Tiszta csuda-buli az élet.

Csak lazán, no o(h)m, és vigyorogj



"Azt hiszem, nem is "növünk

"Azt hiszem, nem is "növünk fel", nem lesz igazán belőlünk sosem felnőtt. Nem, egy szál emberből sem. Csupán határozottak, érettek/ értettek, tapasztaltak, elkötelezettek és felelősség teljesek leszünk." - így a hogy mondod. Mind ezek mellett még lehetünk boldogok és élvezhetjük az életet, mosolyoghatunk mikor jól esik.

A "gyerekek" tudják nekik mi a jó, és azt is teszik ami nekik örömet okoz. Tudják élvezni az életet körülményektől függetlenül. Egyszóval bölcsek, ellentétben az egekig magasztalt nagy tudású "felnőtt"ekkel. Akik rém OSTOBÁK!!!!
Stresszelnek, mindég kifogásokat gyártanak, hazudnak, lopnak, csalnak, ölnek, erőszakosak......

Azt ajánlom mindenkinek őrizzék meg azt a kisgyermeki bölcsességet amit minden ember születésénél fogva megkap.