ezüst gyöngyök

Hiány az ami egy ideig mindent felerősít, majd lehet megöl:

Nem rá tartozik, hogy nélküle csak tengődöm, hogy mellette, általa virulok ki. Nem kötöm az orrára, hogy távolléte majdnem olyan szorongást kelt bennem, mint a fogorvos várószobájában, ülő páciensben a rendelőből kiszűrődő hangok: a villanyfúró sivítása és a soros áldozat metsző sikolyai.

Ha csak egyszer is meghátrálsz, az rosszabb a halálnál. A félelem mindent elvesz tőled, és a lelkedet öli meg. Ezért ne félj élni, és lépni. Hátrafelé lépni nincs értelme, hisz mögötted már csak a szakadék tátong. Előre egy-kettő!

Tudod ezek azok a pillanatok amikor itthon egyedül, a kintről beszűrődő fényben elő jönnek az emlékek, a boldog emlékek. Azok a pillanatok amiket soha senki nem vehet el tőled. S magányosan a kanapén néha előfordul, hogy valami forró apró ezüst gyöngy lassan lecsordul az arcodon... ilyen a szerelem, ha a szerelmed épp nem veled van. S tudod a cseppeket szülhetik a boldogság pillanatai vagy a hiány kis manói, de az biztos ezek a te való érzéseid tükrözik. Hiányzol nagyon! Tudom én is neked, de én már nem léphetek, ezt a lépést neked kell megtenned, viszont a kezed én fogom s soha el nem engedem ezt te is tudod!

Minden nappal nehezebb lesz egyre nehezebb...

Nézzük pozitívan :) pár óra és minden jó!

Hozzászólások



köszönet

Köszönöm. Igazán kedves vagy :) Ezek az érzéseim :) ennél jobban nem tudtam megfogalmazni...

Legyen szép napod!