Itt van az ősz, itt van újra...

Itt van az õsz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetõre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szeretõ anya.

És valóban õsszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szemébõl is látszik, hogy csak
Álmos õ, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te ûlj le mellém,
Ûlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergõ természetet.

(Erdõd, 1848. november 17–30.)

Címkék:

Hozzászólások



Goodbye November! Hello December!



Jó éjszakát!

Ritkán adok közre kisbabás képeket, de ez megtetszett! http://www.kicsisziv.hu/sites/default/files/styles/social/public/images/...



A webes kapcsolatom órák óta vacakol

belépni is alig tudtam, ezért innen üzenem a barátaimnak, hogy ma ne várjanak tőlem üzenetet, mert gmail sem működik. Ezt írja: "valami baj van".

Szép estét kívánok mindenkinek!



Ez már a másik ősz... a fáradt

Őszi levél...
https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/15056243_623450857861461...

Ez már a másik ősz... a fáradt.
Szél kerget tört virágot, ágat.
Hová lett az arany lomb,
lángoló, szép levelek
tarka varázsa?

Elmúltak... mint az idő,
lásd, együtt süllyedtek a sárba.
Dér fedi már a mezőt,
mint szívem a bánat...
Fázós köd fekszik a tájon...
Vágyom utánad...

/Kamarás Klára/

**
Forrás: Leirétől kaptam



Őszutó

Kis István Mihály: Őszutó

Dér lepi a megtépett füvet,
láncfűrész dalol új éneket.
Varjú károg, őzike figyel,
búzaföldön a remény kikel.

Felhőkön ül a vicsorgó szél,
a termés padlásokon henyél;
egy jobb életet vár és virraszt,
izmait feszíti a paraszt.

November. Ragyognak a színek,
szemet gyönyörködtet a rozsda;
– szénért kiáltanak a szívek!

Fagyot szállít a légi posta,
napsugárból sapkát sző a gond;
– téli szállást készít a vakond.

*
http://keptar.oszk.hu/041900/041957/1333867034.jpg



Csodaszép őszi éjszakát!



Márai Sándor: November

Az ifjúság álmodik, és nem tud semmi biztosat az évszakokról. Számára a díszletek változnak csak, az élet sugárzó játékának díszletei. Az évet úgy látja, mint négyfelvonásos színjátékot. Mikor az ifjúság életérzése múlóban, érzékenyen figyelni kezdünk a külső változásra: novemberben nemcsak bőrünk érzékeny, hanem lelkünk is. Valami történik, ami nyugtalanít.

A télbe úgy lépünk e napokban, mintha egy komor mondakör valóságosan életre kelt volna. A tél egyszerre mondakör és barlang, kissé betegség és kisség városiasság, s ugyanakkor vannak benne fókák, rozmárok, átutazó külföldi énekesek, diplomás hólapátolók, van benne kamillatea és forralt bor, s van benne fülledt és szorongó várakozás, mintha magunkra maradtunk volna a világban, egyedül sorsunkkal, mely zúzmarás és komor. Mindenekelőtt – és mindenekfölött – fázunk.

Mint egy középkori város lakói, kiket váratlan támadás ért, lázasan, kissé fejvesztve készülünk a védekezésre: szenet rendelünk, vastag ruhákat szellőztetünk, beöltözünk a tél jelmezeibe, félünk valamitől. Nemcsak a hidegtől félünk. Álmainkban még feldereng egy kegyetlen élmény, a jégkor emléke. Gyermekkorunkban szívesen lapoztunk egy színes rajzokkal ékes könyvet, melynek ez volt a címe:A tél örömei. A képeken nagyapó, keménykalappal fején, fehéren és rózsaszínen korcsolyázott, mint egy megőrült hóember, mindenfelé szánok csilingeltek, a behavazott fák violaszín csillogással álltak az alkonyi, hideg napsütésben. Mindez elmúlt.

Nyarak és telek megtanítottak rá, hogy a télnek nincsenek „örömei”, nincs más, igazi élet, csak az a pogány és vad öröm, mely elragad mindent, ami él, ha fény esik reá. Novemberben sértődötten kezdek élni. Kezdődnek az irodalmi felolvasások, melynek untatnak, kezdődik az a csendes és szanatóriumszerű szobaélet, mikor úgy ébredünk a szürkén-nyálkás reggelre, mint a betegség napjaira, kezdődik a mesterséges fény és mesterkélt hő időszaka. Már nem örülök a télnek; csak az ifjúság tud e barbár ünnepélynek örülni. Disznótorra nem járok, mert nem bírja a gyomrom, bálba nem megyek, mert kövér és magányos vagyok, korcsolyázni nem tudok, és sízés közben mindenki eltöri sípcsontjait. Marad az irodalom, a füstös kávéház, mely már délelőtt is sötét, a vastag ruhadarabok és a légcsőhurut. Mindez sovány öröm.

A szobát befűtötték, a kályha elé állok, oly kedvetlenül, mint a rab, aki megkezdi fogházbüntetését. Öt hónapot kaptunk. Talán kibírjuk.



Szia Secret!

Ó, nagyon sokáig kellett dolgoznom ma! Ha erről Papi tudomást szerez, bizonyára felhívja az illetékes minisztériumot! :)



Romantikus



Csodaszép őszi estét kívánok mindenkinek!

https://scontent.fbud1-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/14925447_569552703242482... (Leire képgyűjteményéből hoztam)

Gani Zsuzsanna: Átölelem a vén, öreg tölgyfát

Ficánkolnak a színesre megfestett levelek,
zizegnek, zörögnek, ahogy a haragvó szél megfújja,
sugdolóznak egymással a vidám, forró nyárról...
a vén, öreg tölgyfát átölelem önfeledten újra.

Jólesik nekem, megkönnyebbülök, feltöltődöm,
még egy utolsó csókot csennek a zizegő levelek,
mézszínű falombok csorognak a nyirkos földre,
fáznak a ráncos, pőre fák, de én boldogan nevetek.

Átszellemülten táncolok a pergő levéllel,
vígan dalolok a madárkával egy őszi, kedves dalt...
szállok a szélben, a fürge őzzel kergetőzöm...
zengő zivatar minket a szépséges, csipkés szirtre csalt.

Bámulom a színes ruhába öltözött tájat
ámulok, milyen szép, kedves dallamot citerál a szél... -
a könnyező felhőket, a bánatos erdőket,
búcsúzik a természet, a könnycseppjük is erről regél.



Remélem, hogy november is tartogat még néhány...

kellemes, napfényes napot! http://harufoto.hu/wallpaper/2013_november_1920x1080.jpg
http://miert.indafoto.hu/hatterkep/2013-11/nmb_november_indafoto_2560x14...

Csokonai Vitéz Mihály: November

Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..."

Ne így legyen!



Szeptemberből október lesz, novemberből december...

Hoztam egy kis vidámságot! https://www.youtube.com/watch?v=aSEPOnWcRa8



Egy varázslatos meglepetésre számítok ma este :)

mert a belső hangom beharangozta, megsúgta! :)
http://3.bp.blogspot.com/-ZCr8HFnSImQ/Uu4Qpkg-KOI/AAAAAAAABQk/RcXzm6R3zp...

Ó, lehet, hogy Mágus uram végre bemutatkozik!



Ó, én is szeretnék ma éjszaka seprűn lovagolni!

Hadd üljek fel mögéd! :)
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/c7/34/4d/c7344d100c24d2b2...

Drága Leire, csodaszép estét kívánok én is neked, illetve Kezdetnek és mindenkinek!



Viszlát Október...

https://scontent-frt3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/14600908_568939043303848_3...
" Minden elmúlik, minden visszajön; így forog örökké a lét kereke."
Friedrich Nietzsche

Viszlát október... :)

Így hát én is elrepülök: https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/c7/34/4d/c7344d100c24d2b2...

Tövábbi szép estét, jó éjszakát kívánok elsősorban a Barátaimnak... Pipacskának és Kezdetnek <3
és Mindenkinek!



...

Öreg szívemre fiatal tavasznak
Úgy hull varázsa, mint a nyíl az őzre
S a sétatéren lábam félve baktat,
Mint őszi pille száll a temetőre.

*
Ha márciusi csillagokba nézel,
Szívedben jobban fáj a bús november
S ha kikeletkor emléket idézel
Őszi avar jő tavaszi szelekkel.

(Juhász Gyula)

 

Viszlát, Október!



Nyár és tél között?

Ó, még soha nem gondoltam így az őszre!
http://m.cdn.blog.hu/de/dekooder/image/201111/43728456.jpg
http://4.bp.blogspot.com/-XIRoEI3_EOM/VerQ81xrhoI/AAAAAAAANj4/_0cbROuLPY...
Jegyeztem, mert tetszik, a verssel együtt!



Nyár és tél között

Zelk Zoltán: Nyár és tél között
https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/14717258_607846746088539_6...

Nyár és tél között úgy vándorol
Október, November,
mint a poros országúton
két szomorú ember.

Kertek, lankák körül jönnek,
mennek havas tájra,
búsan integet utánuk
egy kopár fa ága.

Mint rossz gyerek, a szél őket
sárral megdobálja,
utánuk fut, ruhájukat
s hajukat cibálja.

Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.

Szép álmokat kívánok! :)



És akkor? :) Egy humoros verssel kívánok szép álmokat

Tamkó Sirató Károly: Késő ősz

Kimentem én az erdőre...
És akkor?
Ráléptem egy rőzsetőre...
És akkor?
A rőzsető felsikoltott...
És akkor?
Ősz fedte be az égboltot...
És akkor?
Fázik majd a hátad tája...
És akkor?
Bújj a medve bundájába...
És akkor?
Nem fázol majd nagy fagykor!

Jó éjt!



Októbernek már lyukas a nadrágja

Októbernek már lyukas a nadrágja: http://3.bp.blogspot.com/-qTfdPjbGqxE/VgxDHVsU3EI/AAAAAAABMY0/pgOM1AsEkm... … ezért muszáj a Természet nagy színpadáról levonulnia.
Szép október végi napot!



Lehull az utolsó falevél is, némán, konokul állnak őrt a fák...

Kőszeghy Miklós: Október végén

Selyemfonálszerű pókhálóként
ereszkedett a hajnal-pirkadat.
Lepelként borított mindent, miként
a föl, mi tej forrásával marad.

Átláthatatlanul terpeszkedett,
ágak bogán elnyúlva heverész,
fátyolos köd lett ma vég és kezdet,
az égbolt oly fehér, akár a mész.

Szellem-kísértet ágak karolnak,
nyújtóznak föl, a csillagok felé,
semmiből tör elő vézna karjuk.
Vajon a köd engem is elnyel-é?

Hamis kis árnyként szalad egy róka,
elrejti, bújtatja e torz homály.
Követi visszhangként ivadéka,
csontig hatol belém a szürke táj.

Lépkedek rozsdássá tört avarban,
lábam alatt ropog, zizeg az ősz.
Aszott, kék otelló közt zavartan
és unottan matat valami csősz.

Lehullott almák közt sün motoszkál,
oly elmerülten csámcsog, jól lakik,
szendereg, részegen elbotorkál,
nem látom - földbe bújik - holnapig.

Erőtlen színű már a fű zöldje,
a kertben álló fenyő elárvult.
A tél is gyenge, hogy őt betörje,
az akác, a nyár, hamar megsárgult.

Lehull az utolsó falevél is,
némán, konokul állnak őrt a fák,
s várják, hogy majd a tél keze mégis
sző rájuk deres, didergő ruhát.

forrás: http://www.poet.hu/vers/56714

 

Szép álmokat mindenkinek!



Azt mondják...

"Azt mondják, szeretik az esőt, mégis esernyőt használnak. Azt mondják, szeretik a napot, mégis árnyékot keresnek, amikor kisüt. Azt mondják, szeretik a szelet, mégis becsukják az ablakot, amikor fújni kezd. Ezért ijedek meg, amikor azt mondja nekem valaki, hogy szeret."

Az idézet Bob Marley nevével híresült el, ám a http://www.notbyshakespeare.com címen található oldal szerzője és kommentelői szerint e sorokat nem Bob Marley, és még csak nem is a szintén igen elterjedt hivatkozású William Shakespeare írta. A vers minden bizonnyal Qyazzirah Syeikh Ariffin, török származású amatőr költő műve, aminek címe I Am Afraid (törökül: Korkuyorum), és így szól:

"You said that you love the rain,
But you stretch out your umbrella,
When it rains.

You said that you love the sun,
But you find a shade,
When it shines.

You said that you love the wind,
But you close all the windows,
When it blows.

That is why I am afraid,
that you will say the same.
to me too..."

Az idézet angol nyelven a következő formában terjedt el: "You say you love rain, but you use an umbrella to walk under it. You say you love sun, but you seek shelter when it is shining. You say you love wind, but when it comes you close your windows. So that's why I'm scared when you say you love me."

forrás: http://www.citatum.hu/idezet/74029

Mi a véleményem? Nem vizsgálódtam, ezért nincs.



Ezt a piros kalapos gombakisasszonyt

csak a mesekönyvekből ismerem: http://fotohekkert.nl/wp-content/uploads/2015/03/fairytale.jpg .... de megkértem, hogy ma kívánjon itt jó reggelt!

Szép, szép, nagyon mutatós, de nem marasztalom, és felhívom a pasik figyelmét arra, hogy a szépség néha csalóka!

 

Secret, ezt a lámpást itt hagyom az ablakodban!

Ha éjszaka, a vak sötétben kinyitom a szemem, azonnal látni fogom, hogy hol vagy!

https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/14650252_1833940596892651_...

(Forrás: Leire képgyűjteménye)



Varázslatos őszi táj

szív alakú ösvénnyel: https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/14563317_1834372063516171_...

(Forrás: Leire képgyűjteménye)