Miért koccintunk pezsgővel Szilveszterkor? Miért hoz szerencsét a kéményseprő? (… és egyéb érdekes kérdések, válaszok)

Amikor éjfélkor összecsendül két pohár, tele buborékos pezsgővel, esze ágában sincs senkinek azon töprengeni, hogy vajon miért koccintással köszöntjük egymást.

Ha szilveszterkor (vagy újév napján) véletlenül összefutunk egy kéményseprővel, akaratlanul is megfogjuk a gombjaikat és talán még a gyermekkorunkban tanult rigmusos mondókát is elmormoljuk: "kéményseprőt látok szerencsét találok", de hogy miért, no, azt igencsak kevesen tudják megválaszolni. A seprűjéből egy szálat lopni és azt mindig magunknál tartani, hogy minden kívánságunk teljesüljön, hm, elég lehetetlennek tűnő feladat, de a régiek hittek benne.

Az óév utolsó napját érdekes kérdésekkel és válaszokkal zárom. Ha kedvet érzel hozzá, olvasd el az összeállításom!

MIÉRT KOCCINTUNK?

A koccintás, mint szívélyes köszöntési forma, néhány évszázaddal ezelőtt pluszjelentést is hordozott, mert egyféle jogi aktusként – például egy megállapodás zárásakor – a koccintás áldomásával pecsételték meg a szerződést. A koccintás tehát a jogéletből szivárgott át a magánéletünkbe. Ünnepélyes hangulatával, szertartásosságával ma is megőrzött valamit a hajdani jelentőségéből, fontosságából, hiszen az "erre iszunk” szívélyes felszólítás mostanság is a beszélgetések nyomatékosabb részénél hangzik el, amikor olyasmiről volt szó, ami különösen kiemelésre méltó.

Szilveszterkor a koccintás az újévi jókívánságot nyomatékosítja.

Látható tehát, hogy annak, amit manapság csupáncsak egyszerű szokásnak vélünk, komoly gyökerei vannak. Az „igyuk meg erre az áldomást” egy olyan elkötelezettségvállalás volt, amit nem tintával írtak alá egy papíron, hanem közös alkoholfogyasztással pecsételtek meg.

Persze felvetődik a kérdés: miért éppen a poharak, kupák összekoccintása vált jogéleti szertartássá hajdanában? Miért vélték az őseink azt, hogy a koccintások alkalmasak a megállapodások megpecsételésére? Az oka igen érdekes! A természeti népek - a világ minden táján - hittek abban, hogy az érintéseknek varázsereje van, ezért a lélekcsere gondolata lappang végeredményképpen a poharak összekoccintásának hátterében is. Az egymással megállapodó, szerződő felek a poharuk (kupáik) összekoccintásával juttatták kifejezésre, hogy az egyezségük nem üres „beszéd”, hanem egy komoly, szívbéli és lélekszintű döntés eredménye, ami mindenféle későbbi vitát, visszakozást kizár.

Szilveszter éjjelén az ismerőseink lélekszintű, szeretetteljes „megérintése” történik akkor, amikor a poharainkat összekoccintjuk.

MIÉRT KOCCINTUNK PEZSGŐVEL?

A régmúlt szilveszteri éjszakákon is szokás volt durrogtatni, hangoskodni, csörömpölni, elűzve ezzel az óév minden búját, baját és bánatát, illetve az ártó szellemeket. A pezsgősüvegek hangos durranása ezt a régi szokást idézi, de a válasznak ez csak az egyik fele. Elterjedt az a hiedelem, hogy éjfélkor csakis gazdagságot vonzó italokat szabad fogyasztani, hogy az újévben ne szenvedjünk semmiben hiányt. A pezsgők régen méregdrágák voltak, amit csak nagyon kevesen engedhettek meg maguknak. Amikor a buborékos ital gyártása olcsóbbá vált, az egyszerű nép is előszeretettel kezdte fogyasztani, főképpen ünnepi alkalmakkor, vagyis a pezsgő a hajdani luxus érzetét idézi szilveszterkor.

Ha fényűző, drága és úri italt fogyasztunk az újév első perceiben – tartja a fáma- akkor az év hátralévő részében is gazdagság, pompa és bőség vár reánk.

MIÉRT ESZÜNK MALACSÜLTET?

A szilveszterkor és újév első napján sok országban fogyasztanak sertéshúst (malachúst), amivel szintén a szerencsét és az újévi jólétét óhajtják megalapozni. A malac az orrával kitúrja a szerencsét sztorit mindenki ismeri, de a malacsült fogyasztásának napja körül van némi kavarodás. Általában a szilveszteri asztalokon fekszenek szegény malackák, pirosra sütve, citrommal a szájukban, pedig egyesek szerint december 31-én tilos malachúst enni, mert annak az ideje január 1-jén van. Akik ezt vallják, így magyarázzák: „óév utolsó estéjén szárnyas és a hal fogyasztása ajánlott, mert a szárnyas elkaparja az óév problémáit, bajait, gondjait, a hal pedig elúszik vele”. Csakis utána, az újév első napján következhet a malacka, aki szorgalmasan túrni kezdi az újévi szerencsét.

MILYEN SZERENCSÉT HOZÓ SZILVESZTERI ÉTELEK LÉTEZNEK MÉG?

A töltött káposzta (vagy a töltött káposztára hasonlító, zöld növényi levelekbe csavart ételek) szintén szerencsét hoznak. A zöld leveles ételek az amerikaiakat erősen emlékeztetik egy tekercs zöldhasúra, azaz dollárra. Ennek okán nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld levél (spenót, kelkáposzta) az anyagi gyarapodás jelképpé vált a szilveszteri asztalokon.

A magyaroknál lencsefőzelék, lencseleves tipikus újévi ebéd. De miért is? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab is, olyan, mint az aprópénz, ezért szintén a szerencsét és a gazdagságot jelképezi.

Jó tanács: Szilveszter éjszakáján soha ne töröljük fényesre a tányérunkat, hanem hagyjunk rajta némi maradékot, még akkor is, ha nagyon ízlik az étel, mert a maradék hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a következő esztendőben mindig bőségesen megrakott tányér legyen az asztalunkon.

MIÓTA SZOKÁS ÚJÉVI ÜDVÖZLETET KÜLDENI?

Ó, ez sem egy új keletű szokás és nagyon érdekes a története! Már a 14. és 15. században is írásban üdvözölték egymást a távollevő ismerősök. Az üdvözletek sablonos formája ez volt: "Isten adjon neked és mindnyájunknak boldog, jó esztendőt és földi életünk után örök világosságot. Ámen."

A könyvnyomtatás és a fametszés, rézmetszés elterjedése után az új technikák is részeseivé váltak az újévi üdvözletek műfajának. Az első fametszetű üdvözlőlapokat vallásos motívumok díszítették. A 16. században jöttek divatba a falinaptárak, melyeket szintén szívesen küldözgettek egymásnak az ismerősök újévi ajándékul, a címlapon többnyire ezzel a szöveggel: "Boldog, jó új esztendőt..."

Később az üdvözlőlapok plakát nagyságúvá lettek, amikre hosszabb köszöntéseket is nyomtattak. Az ilyen „üdvözlőlapokat” az emberek - a Házi áldásokhoz hasonlóan - a szoba falára szögezték.

Így ment ez egészen a 18. századig, amikor nagy változás történt. A plakátméretű üdvözlőlapok összezsugorodtak és mellettük megjelentek az akkoriban divatos névjegy vagy vizitkártyák.

A 18. század vége felé váltak divatossá azok az összehajtogatható és gyakran mozgatható alakokkal díszített, de nem túlságosan ízléses újévi üdvözlőlapok, melyek még Goethének is tetszettek. 1809. január 16-án így ír egyik ismerősének: "A kedves, hajlongó, bólogató és tisztelgő kicsiny teremtmények szerencsésen megérkeztek, és nemcsak nekem szereztek örömet, hanem az egész társaságnak is, amelynek tudományukat bemutattam."

Kazinczy viszont 1814-ben arról panaszkodott, hogy Bécsben október és január között alig lehet olyan rézmetszőt találni, aki könyvillusztrációk készítésére hajlandó volna, mert mindegyik az újévi üdvözlőkártyákat metszi.
Hihetetlen, de a napóleoni háborúk nehéz éveiben vasból készült üdvözlőlapok is forgalomba kerültek. Ugye érdekes, hogyan változik az ízlés?

MIÉRT HOZ SZERENCSÉT A KÉMÉNYSEPRŐ?

Ó, a kéményseprőket régen, amikor korszerű fűtési rendszerek még nem léteztek, nagyon megbecsülték! A fából épült vagy gerendavázas, náddal, zsúppal fedett házakra hamar felszállt a vörös kakas, ha a kéményeket nem tartották rendben. Akkoriban az embereknek a tűz nemcsak a legjobb barátjuk, hanem a legveszedelmesebb ellenségük is volt, ezért a tűzveszélytől óvó kéményseprők nagy közmegbecsülésnek örvendtek, de ez még nem válasz a fenti kérdésre.

A tűzhely ősi, mitikus jelentősége sokáig dominált a közhiedelemben. A rómaiak a család géniuszát (védő szellemét) a tűzhellyel hozták összefüggésbe. Sztyeppei népek úgy tartották, hogy a sámán elrévülésében a sátor füstnyílásán keresztül kerül kapcsolatba a szellemvilággal. Nyugat-Európában Karácsony apó (Mikulás) a kéményen keresztül ereszkedik le, hogy elhelyezze ajándékait a szobában. Valószínűsíthető, hogy a kéménnyel, tűzhellyel szoros kapcsolatban álló kéményseprő személyéhez is a fentiek miatt tapadt valami ebből a nimbuszból, annak ellenére, hogy olyan fekete, mind az ördög.

MIKORTÓL JANUÁR ELSEJE AZ ÉV ELSŐ NAPJA?

Mai naptárunk az ősi Babilóniában alakult ki. Fejlett csillagászati ismereteik alapján ők osztották először az esztendőt 12 hónapra, a nappalt és az éjszakát 12-12 órára. Az antik görögöknél is 12 hónap volt, de nem január elsején kezdődött az esztendő.

A legősibb római naptárnak - amelyet Numa király naptárának is neveznek - csak 10 hónapja volt: az év márciusában kezdődött és decemberében végződött, nem igazodva pontosan se a hold, se a nap járásához. A római köztársaságkori év már 12 holdhónapból állt és 355 napból, mert a 10 korábbi hónaphoz hozzácsapták januárt és a februárt is.

I. e. 153-ban a konzulnak a hivatalba lépési napja január 1-re esett, és ettől kezdve ez lett az esztendő első napja. Az újév rögzítésénél bizonyára közrejátszott az a körülmény is, hogy Janus isten, akiről a januárt elnevezték, a kezdet és a vég ura volt. Később Julius Caesar a szokásos erélyével - és Sosigenes matematikus segítségével – a naptárban is rendet teremtett. A holdévet a napévvel összehangoltatta és a pontatlanságokat minden negyedik évben egy szökőnappal korrigáltatta.

Köszönöm a figyelmet!
Kívánok mindenkinek sikerekben gazdag, boldog újesztendőt!

---------------
Forrás: „Kíváncsiak Klubja” (válogatás a Rádió műsorából)

Hozzászólások



Kéményseprőt látok, szerencsét találok!

S ez 13-án még nagyobb szerencse, mint máskor! :)

https://www.pierros.de/images/603047_Karneval_Kostueme_Kostuem_Karnevals...



Miért ittak a pasik a nők cipőjéből pezsgőt?

Erre a kérdésre sehol nem találtam meg a választ. Persze tudom, hogy csak híres, dekoratív csajokkal történt meg ilyesmi, de valamiféle okának (magyarázatának) lennie kell!
A hódolat jele volt? Vagy csak feltűnési viszketegségben szenvedtek? Aki tudja a választ, kérem, hogy adja a tudtomra!

Más téma! De cukik ezek a masnis pezsgősüvegek!
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/564x/1c/9f/66/1c9f66744e14f5eda6607...



Mágus uramnak

Piros pezsgő, rózsaszín mámor!
Én mégse tőle szédülök meg, csak magától:
Szeme színétől, szava dallamától,
Tekintetétől, minden mozdulatától.

Piros pezsgő, minden oly könnyű!
Magától elbúcsúzni lesz majd egyszer szörnyű.
De hagyjuk holnapra a holnap bánatát!
És ma táncoljuk át az éjszakát!

https://www.youtube.com/watch?v=lQpzVuOgUWE



Egy kis esti pezsgőzés :)



"Söpröm a kéményt s hozom a szerencsét!" :)

Gryllus Vilmos: Kéményseprő: https://www.youtube.com/watch?v=EKQeBTlknDY

.... és egy táncos koreográfia: https://www.youtube.com/watch?v=IpkqMBRNWWo



Századfordulós karácsonyi és újévi képeslapok

3 és félperces videó: https://www.youtube.com/watch?v=b0dLImBZfr8

... és egy másik összeállítás: https://www.youtube.com/watch?v=5Xx0-JfJSzE



Összecsendül két pohár

Pápai Erika - Kulka János: Összecsendül két pohár: https://www.youtube.com/watch?v=Q0Mva_mbeoQ
(Ez apám egyik kedvence volt...)



Vajon rajtam kívül érdekel ez még valakit? :)

Ó, én imádom az ilyen jellegű tanulmányokat!
Tárgy: A képeslap kialakulásának története
https://tgyoblog.wordpress.com/category/pecsi-egyetemtorteneti-gyujtemeny/

Kötelező irodalom! :)



Leire, érdekes információkat hoztál!

Köszönöm szépen! Ólommal szeretnék jósolni, de nincsen itthon belőle egy árva gramm sem! :) Miért nem szóltál, hogy a cím értelmetlen? Jaj, holnap tényleg átolvasom az egészet, mert az önkritikát is nehezen viselem!



A barátaimtól

Leirétől és Kezdettől pedig elvárom, hogy szembesítsenek engem a bakikkal! Nem haragszom meg érte!



Jé, közben sikerült! :)

Ma este meg bamba voltam.



Secret Imi, segíts!

Tegnap este rosszul éreztem magam.... és nagy bakit ejtettem! Kérlek, javítsd ki a címet! Miért koccintunk pezsgővel Szilveszterkor? Ezt akartam írni! Köszönöm!



Miért koccintunk pezsgővel Szilveszterkor?

Ezt akartam írni! Miért nem tudom a címet szerkeszteni? Sürgős választ várok, mert ez nagy baki!



Babonák, szokások óév-újév küszöbén

"Óév utolsó, új év első napja – már nem ez az év, de még nem a másik. A két nap közötti éjszaka ide se tartozik még, de oda se már. Ez a köztes állapot a varázslásokra, rontásokra is helyet kínált, ezért ilyenkor a régiek fokozottan figyeltek a szerencsét vagy balszerencsét elővetítő dolgokra, viselkedési formákra. Az év végi, új év kezdeti időszakban – éppen a köztes mivoltuk miatt – különösen óvták a küszöböket, védték a kapu- és ajtófélfákat, hogy az ártó varázslat ne fogja az udvart, a házat. Ilyenkor mindenki figyelt magára, óvakodott a rossz cselekedetektől, a haragtól, veszekedéstől, káromkodástól, a törés-zúzástól, mindenféle kártevéstől, mert úgy tartották, hogy magatartásuk meghatározza jövő évi viselkedésüket.

Óév napjáig igyekeztek visszaszerezni a kölcsönadott tárgyakat, hogy azok az új évben se cseréljenek gazdát. Éppen ezért rossz szándékúnak tartották, ha valaki az év utolsó napján kért kölcsön valamit – ha a kérésnek eleget tettek, szerencsétlenségre számíthattak.

Jóslások

Az óév és az új év közti határidőszakban nagyon sok jóslásra is alkalom adódik. Szerelmi jóslások tekintetében ilyenkor végezték az ólom- vagy a viaszöntést. Az ólomöntést inkább az idősebb asszonyok művelték, mert ők ebben jártasabbak voltak. Ha leányok gyűltek össze (s ezek is csak családon belül, mert ilyenkor nem illett elkószálni otthonról), akkor inkább viaszt öntöttek. Úgy végezték, hogy felforrósították az ólmot vagy a viaszt, és ezt hideg vízbe csorgatták. Ha a megkötött anyag bölcső formát vett fel, akkor gyermekáldásra, ha koporsó formát, akkor halálra lehetett számítani az új évben. A virág formából esküvőt jósoltak, ha szív formát vett fel az anyag, akkor szerelmet vetítettek elő. Ez a jóslás a ház népére szólt.

A saját szerencséjükre kíváncsi leányok óév éjszakáján kiszaladtak a disznóólhoz, s megrugdosták azt. Ha az ólban a disznó felröfögött, akkor az új évben a leány férjhez ment, ha az állat nem hallatott hangot, esküvőre egy évig nem lehetett számítani.

A jóslások tekintetében nem váltak el a Luca-napi, karácsonyi és újévi szokások, ilyen például a szerencsepogácsa-készítés. Annyi pogácsát sütnek, amennyit szilveszter éjjelén megehet a család. Egyikbe, de ha módosabbak, akár kettőbe is, pénzt sütnek bele, és aki arra ráharap, szerencsés lesz az új évben. S hogy biztos legyen a szerencse, arra különösen figyeltek, hogy virradat utánra ne maradjon megevetlen pogácsa.

Az időjárás-jóslásra – akárcsak Luca-napkor – ilyenkor is nagy figyelmet fordítottak. Aki elmulasztotta figyelni az időjárás alakulását december 13-tól karácsonyig, az elkezdhette jegyezni karácsony napjától, de az óév és újév napján megfigyelt időjárásból is lehetett következtetni. “Szilveszterkor eső/S újévkor napfény:/A jövő termésre/Szegényes remény”, „Ha újév reggele bíborfelhők közt kel,/Káros szél, s viharok nem maradnak el”, „Amilyen újév napja/Olyan augusztus hónapja” – maradtak fenn a régi megállapítások.

szilveszteri_szokasok_1_b

Az alma épséget, szépséget, a fémpénz gazdagságot hozott annak, aki az aranyvízben mosakodott

Aranyvízben mosakodni: gazdagság, épség, szépség

A köztes időszak után az új év első napja is fontos mozzanata volt a szerencsevarázslásnak. Valakinek – s ez a feladat általában a legényekre hárult – elsőnek vizet kellett hoznia a kútból. Ez volt az aranyvíz. Ebbe a legnagyobb fémpénzt tették belé, és egy nagyon szép almát, majd a vízzel kint, a szabadban mosakodott meg az egész család. A fémpénz a munka általi gazdagságot jelentette, az alma épséget, szépséget. Mosakodás után az almát annyi darabra vágták, ahány családtag volt, és elfogyasztották, hogy a család egész évben összetartó legyen.

Újév napján az állatok vizébe is feltétlenül tettek almát, pénzt és valamilyen faágat vagy szalmát. A pénz az állatok szaporodását hozta, az alma az épségüket, a faág vagy a szalma Krisztus oltalmát jelentette.

szilveszteri_szokasok_2_b

A terített asztalon lévő dió a mákkal együtt a rontást is távol tartotta. A fokhagymát is az átkok elhárítása végett tették az ünnepi asztalra.

A hal-étel nem mindig hoz szerencsét

Az év első napján vigyázni kellett arra, hogy mit fogyasztanak. Olyan állatnak a húsa nem kerülhetett az asztalra, amelyik hátrafele váj – ilyen például a szárnyas, ami elkaparja a szerencsét. A disznó viszont előre túr, halad, nyilvánvaló, jó irányba megy, kitúrja a szerencsét, ezért ennek a húsát fogyasztották. Ugyanakkor hal is gyakran került az asztalra, mivel “pénzes”, s ráadásul fürgén halad előre. A hallal viszont nagyon óvatosan kellett bánni, mert kiejtve a kézből, vele együtt elesik a szerencse.
Az újévi terített asztalon kellett legyen a rontás távoltartásának néhány eledelformája: az átkok elhárításának és a népi gyógyászatnak az eszköze a fokhagyma, az életet megédesítő és a családi munkára is sarkalló méz, a szellemiség gyarapítójaként vélt dió, ami a mákkal együtt a rontást is távol tartotta. A termékenységvarázslás tekintetében pedig minden olyan gyümölcs, növény fontos volt, aminek sok, vagy nagy magja van, így a dió és a mák mellett napraforgó és gránátalma is került az asztalra.

Férfi lépjen először a házba

A régiek nagyon fontosnak tartották, hogy újév napján férfi lépjen először a házba, és ne üres kézzel. A férfi jelenléte önmagában is pozitív, az általa mondott újévi jókívánság, s az, hogy nem üres kézzel érkezik, növeli a ház és annak lakói szerencséjét. Nagy felelőtlenség volt ezen a napon asszonyembernek szomszédba menni, mert ő nem hordozza a szerencsét. Másodnapján ellenben, amikor az asszonyok is mehettek, abból ítélték meg, hogy milyen nemű álaltból születik több a gazdaságban, hogy férfi, avagy nő az első látogató.

Hogy a felsorolt szokások annak idején valóban beváltak, mi sem bizonyítja jobban, mint a néprajzkutató által felidézett állítás, amit egy Gyergyó vidéki gazdától jegyzett le: „Nekem apám es, s az öregapja es ilyen vót, mett ők ezeket mind tartották. De a menyem nem harapta meg a teheny csicsit, s a koca nem ette meg a malacokot, s a kotló se állt fel a tojásokról soha, s nem ütte meg a csirkéket, s a johok se lettek kergék”.

A cikk az alábbi címen található:
http://www.szekelyhon.ro/magazin/babonak-szokasok-oev-ujev-kuszoben



Igyunk előre a medve bőrére! :)

Megidézem éjfélt! http://img1.picmix.com/output/pic/normal/6/6/0/6/5896066_cb0a4.gif

(Leire képgyűjteményéből)



Egy szenzációs koreográfia, amit gyerekek adnak elő

https://www.youtube.com/watch?v=8c166n37xoc
Annyi kéményseprőt hoztam, hogy minden secretes pokolian szerencsés lesz 2017-ben!



Kéményseprők tánca



Képeslap minden secretesnek



Holnap átolvasom

és javítom az esetleges hibákat! Jó éjt!