Piszkos játszmák, avagy a szerelmi háromszögek másodhegedűseinek „kártyalapjai”

Egy családos, nős pasiba beleszeretni szinte esztelenség, de ha valaki másodhegedűsként mégis belesodródik, belecsöppen egy ilyen kiszámíthatatlan, zsákbamacskás, ideálisnak semmiképpen sem minősíthető szituációba, akkor mindenképpen kénytelen leülni ahhoz a képzeletbeli „kártyaasztalhoz”, ahol az imádott pasin kívül, sajnos ott ül a felesége is.

A szerelmi háromszögek háromszög alakú asztalai mellett igencsak kényelmetlenek a székek és a hangulat sem felhőtlen, ezért a legyezőszerűen maga elé tartott kártyalapok mögött próbál némi fedezékre találni a „betolakodó”.

A játékosok magabiztosan, máskor meg bizonytalanul hunyorogva fürkészik a másik kettő arcát, hogy vajon kinél lehet az aduász.

Mindkét nő – a feleség is, a szerető is – reménykedik a lehető legkedvezőbb lapjárásban, és a saját kártyalapjaikból - rafináltan taktikázva és néha etikátlan női praktikák bevetésétől sem visszariadva – igyekszik kihozni a lehető legjobbat, legtöbbet.

A tét óriási, hiszen az utolsó parti végén csakis az egyikőjük állhat fel győztesként. A kártyaasztal legbizonytalanabb játékosa MINDIG A PASI, még akkor is, ha újdonsült szerelmének a fülébe percenként ezt duruzsolja: „Hidd el, hogy te vagy az a nő, akire mindig vágytam, akire mindig vártam”.

Sajnos ezek a kártyapartik néha hosszú- hosszú évekig is elhúzódnak, mert az imádott pasi, a kedves férjecske csak ritkán olyan tökös legény, hogy kitépje a felesége kezéből a kártyalapokat, aztán ellentmondást nem tűrő módon, határozott mozdulatokkal miszlikbe aprítva annak a szemei közé vágja.

A feleségek „kártyalapjai” ütősek: a közös vagyon, a közös lakás, a közösen felépített egzisztencia és a gyerekek.

- A család szentsége, a gyermekeid kiegyensúlyozott gyermekkorra neked tényleg nem fontos? Hát miféle apa vagy Te? Már a tanító néni is észrevette, hogy Pistike megváltozott, nem úgy teljesít a tanítási órákon, mint korábban. Pszichológiai vizsgálatot is javasolt, az okok felderítése céljából, pedig mindketten tudjuk, drágám, hogy csakis az itthoni körülmények viselik meg. Azt észrevetted már, hogy Pannika teljesen magába fordult, alig beszél, alig eszik, csak szomorkodik a szobájában? Az a lotyó tényleg fontosabb neked, mint a saját gyerekeid? Ha igen, akkor legyél földönfutó és menj innen a francba, mert ezt a lakást tutira nekünk ítéli a bíróság! Garantálom neked, hogy még a gatyád is rámegy a válásra, mert az ügyvédemmel kicsináltatlak! Aztán megnézheted magadat a munkahelyeden is, ahol minden normális életelvű munkatársad mélységesen megbotránkozik majd a viselkedéseden, hiszen a Te pozíciódban, a Te munkakörödben, nem szokás egy családot csak úgy felrúgni! (Ehhez hasonló kérdésekkel, fenyegetőzésekkel próbálja a feleség jobb belátásra bírni az eltévelyedőt).

Mivel ilyen hármas kártyapartiba már Müller Péter is belekeveredett néhányszor, közreadom a tapasztalatait.

Kártyában a piros ász, amelyről tudjuk, ha adu, felülüt minden lapot, ezért a szerelem nemcsak misztérium, de a legnagyobb kísértés: ha valaki elindítja magában a „beleábrándulásnak” ezt a mágikus folyamatát, olyan örvényt kavar, mely egész életét elnyelheti. A szerelmes ember jobban szereti szerelmét, mint feleségét, jobban és intenzívebben, mint a gyermekeit. Akármit is beszél, ez tény.

Gyermekeit ilyenkor legfeljebb sajnálja, legfeljebb „szereti”, legfeljebb lelkifurdalást érez miattuk – de ha őszinte magához, tudja, hogy ezek az érzésecskék halvány kis gyertyalángok a lobogó máglyatűz mellett. Ha családos ember, kérdése nem az, hogy megy-e, vagy marad, mert még ha becsületből marad is, az örvény már régen beszippantotta lelkét.

Amíg az ábránd – vagyis a szerelem– tart, az ábrándért él, ott van a kincse, az a fontos neki. A máglyatűzön – amíg ég – nemcsak önmagát, de családját is feláldozza.

Balszerencsés esetben csak utána jön a kiábrándulás – s ilyenkor már nem tud mit kezdeni a romokkal.

Mivel itt sajnos az ábránd, vagyis a mágikus önvarázslat eseteiről van szó, rendszerint ez történik: a férj elhagyja családját, hűtlen lesz gyerekeihez, s csak utólag ábrándul ki szerelméből, cipelve tovább most már nemcsak széthullott családjának, hanem megunt szerelmének karmikus életterheit is.

Okos feleség, ha bírja cérnával – azaz: emberséggel, önérzettel, bölcsességgel, lelki erővel –kivárja, míg férje az ábrándból kiábrándul.

Ez ugyanis törvényszerűen bekövetkezik, s ha sikerül, kapcsolatuk erősebb lehet, mint valaha volt. A csont is ott lesz a legerősebb, ahol eltört s összeforradt.

Megéltem, sokat is írtam róla.

De a családos emberek szerelmében nem hiszek. Rendszerint csak menekülés, illúzió, egoizmus, önáltatás, lógási kísérlet.”

Nem tudom, ki miképpen vélekedik, de az én olvasatomban: Müller Péter fenti sorai eléggé ellentmondásosak, bár női szemmel az ember mindent másképpen kódol. Úgy gondolom, hogy utólag - közel a nyolcvanhoz, az élet záró szakában - már könnyű bölcsnek lenni és másoknak azt észt osztogatni, de amikor az ember nyakig benne ül egy hármas szituáció iszapos „ingoványának” kellős közepében, a fentihez hasonló Tanítások fabatkát sem érnek!

Az általam egyébként nagyra becsült Müller Péter úr – gondolatsorának folytatásakor- azonban azt is elismerte, hogy a feleségek által „lotyóknak” minősített nők felbukkanása sohasem a véletlen műve, és azok csakis látszólag érkeznek kívülről, mert őket – bármennyire is meglepő - az életükkel valamiért elégedetlen férjecskék vonzzák be. Némelyik apuka, férjecske lelke lázasan keresi, kutatja a másodhegedűs szerepű hölgyeket, néha tudatosan, néha meg öntudatlanul. S némelyik előre megfontolt szándékkal vadászik egy harmadikra, annak reményében, hogy az új „nemes vad” majd megszínesíti a szürke életét. Lesi, várja az áldozatát, mint „a vadász a puskacsöve elé hajtott őzikét”. Vagyis „semmi sem kívül, minden belül születik”.

No, éppen ezt kellene megértenie minden sipákoló, átkozódó, fenyegetőző és hisztériázó feleségnek!

Egyébként Müller Péter sarkos bölcsességei több ponton sántítanak. Például a családos férfiak valódi szerelmének cáfolata titeket meggyőzött? Engemet abszolút nem! Száz százalék, hogy mindenki ismer olyan életsztorikat, amikor egy pasi csakis a második (vagy a harmadik) párkapcsolatában lett igazán boldog!

Az élet nem egyszer, nem kétszer, hanem számtalanszor bebizonyította már, hogy igenis léteztek (és léteznek) olyan családos apukák, akik bár előtte sokáig gyötrődnek, hezitálnak, később mégis a lángoló érzelmeiktől vezérelve, habozás nélkül tépik szét feleségük azon „kártyalapjait”, amikkel az „imádott” hitvesük megpróbálja őket érzelmileg zsarolni, sarokba szorítani, illetve visszatartani.

És első hallásra talán meglepőnek tűnik, de olykor a másodhegedűsök „kártyalapjai” között is lehetnek olyan aduászok, amik ütnek mindent, a pakli összes kártyalapját. Ezek az aduk olyan piros ászok, amik lélekszintű rezgései, vibrálásai egyértelműen arra utalnak, hogy a „betolakodó családrombolók” ikerlelkei (vagy lélektársai) a családos apukáknak. Tehát semmiképpen nem korlátozódnak ezek az aduk csakis testiségre, szexre, vagy az újdonság varázsára.

Mit tehet az a másodhegedűs, akinek nincsenek lélekszintű aduászai?

Célszerű, ha minél hamarabb feláll a képzeletbeli kártyaasztaltól és nem reménykedik - az idők végezetéig (vagy hosszú évekig) - a lapjárás megfordulásában. Szerencsés esetben mindez néhány hét (vagy néhány hónap) alatt egyértelműen kiderül.

Bár mennyire is fájó, muszáj tudomásul venni, hogy az újdonság varázsára vadászó, csakis az érzéki testiség örömére vágyakozó férjecskék mindig új „borokkal” csillapítják a szomjúságukat, ezért Marika után „megkóstolják” Micikét, Évát, aztán Kingát... ahogyan erre Müller Péter is utalt.

Ha véletlenül Te is egy ilyen másodhegedűs szerepben sínylődsz, akkor van számodra egy jó hírem! Neked is van néhány olyan kártyalapod, amik bár nem aduászok, mégis lehetővé teszik, hogy méltóságteljesen állj fel az asztaltól.

Ezek az ELENGEDÉS, a MEGBOCSÁTÁS, a TÚLLÉPÉS és az ÖNBIZALOM kártyalapjai. Dobd ezeket az asztal közepére, aztán elegánsan, intelligensen elköszönve a hóhányó pasidtól, mosolyogva lépj ki az ajtón.

Hidd el, hogy azokat, akik az asztalnál maradnak, leginkább ezzel lehet meglepni!

Az élet döntések sorozata. Fogadd el, hogy néha jól, néha meg rosszul dönt mindenki, amit előre megjósolni szinte képtelenség. Semmiképpen ne hibáztasd, ne ostorozd önmagad, hanem legyél büszke arra, hogy az utolsó – az asztal közepére dobott – kártyalapjaiddal, minden látszat ellenére is, győztesként kerültél ki egy megalázó, kellemetlen és frusztráló szituációból!

Utána vond le a tanulságot és tanulj belőle! „Az élet valóban olyan, mint egy pókerjátszma. Az ember néha tartja a tétet, emel és blöfföl, de „vesztesként” is mindig tanul valamit a partnereitől”. Ez néha nagyon fájdalmas, epésen keserű tapasztalat, mégis a hasznodra válhat később!

Aztán tekints önbizalommal a jövőre, annak az erős hitével, hogy elérkezik egyszer az az idő is, amikor a Te kezedben lesznek a piros aduászok!

----------

Megjegyzés: Müller Péter: Kiábrándulás című írásainak részleteit a bejegyzésembe beépítettem.

Hozzászólások



Vajon mire gondolt a költő, amikor ezeket a sorokat írta? :)

A csók: költészet.
A szeretkezés: dráma.
A többi: próza.

(Fodor Ákos)



Hűtlenség, avagy ami mögötte van

Almási Kitti előadása: https://www.youtube.com/watch?v=zNMyuEFa7vQ
(Szerinte az emberek többségét érinti ez a kérdés) Kissé hosszú az előadása, de igencsak alaposan körüljárja a témát.



A megcsalásról...

Tabuk nélkül a párkapcsolatról: https://www.youtube.com/watch?v=aJUE5_iwJgA



Egy férfinek tényleg több nő kell?

Dr. Csernus Imre erre a kérdésre is tudja a választ!
Akit érdekel, itt meghallgathatja a véleményét!

Szeretők (hangos könyv): https://www.youtube.com/watch?v=_-4DlbDHzOQ



Dr. Csernus: „A szerető egy használati tárgy"

Dr. Csernus: „A szerető egy használati tárgy, nem lehetnek igényei”

"Szeretői viszonyban nagyon könnyen sérülhetnek a felek. Az, aki több vasat is tart egyszerre a tűzben, rendszerint döntésképtelen, bár természetesen hitegeti a másikat".

Dr. Csernus Imre, pszichiáter videója: http://www.videoklinika.hu/csernus_szeretoi_viszony_forum_/

Számomra eléggé hiteltelen egy olyan szakértő, aki már többször nősült.



"Színes reményekkel, szerelemmel díszítettem én"

Apostol - Homokvár, légvár, kártyavár: https://www.youtube.com/watch?v=wNR2rW-9gIU
Majd bebizonyítom, hogy nélküled élni éppúgy érdemes!



Amikor egy harmadik személy lép be egy párkapcsolatba...

"Ha a társunk váratlanul beleszeret valakibe, meg kell értenünk, hogy nem vált hirtelen rossz emberré: lehet, hogy csak nem képes teljesen átlátni, vagy nem tudja irányítani a helyzetét.

Amikor egy harmadik személy lép be egy párkapcsolatba, akkor erős karmák dolgoznak a háttérben. Előző életeinkben együtt voltunk velük, ezért a korábbi közelség miatt most is vonzódunk hozzájuk. Elképzelhető, hogy mostani párunkkal előző életünkben csak felületes vagy rövid viszonyunk volt, ám ha olyasvalaki kerül a közelünkbe, akivel korábban egy egész életen keresztül jól megértettük egymást, akkor természetes módon erősen vonzódni kezdünk hozzá." -- Ole Nydahl

Ez egészen logikusnak és hihetőnek tűnik!
Szép álmokat kívánok mindenkinek!



Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek...

"Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek, miközben iszonyúan megalázzák őket. A szeretők hűségesebbek a feleségeknél is, és még akkor is reménykednek és ácsorognak a mellékvágányon, amikor a vonat már régen elment. Egész fiatalságukat áldozzák az elérhetetlen férfira, aki soha nem fogja megköszönni, hogy annyi esztendőn át hűségesen és szerelmesen kitartottak mellette." -- Szalai Vivien



Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak...

"Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bűnt."



A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket...

Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.-- Dzsaváharlál Néhrú