Rejtélyes őszi vers

Mottó: Nem minden az, aminek látszik.

A világháló egyaránt használható tanulásra, művelődésre, szórakozásra, kapcsolatépítésre és 1000 más dologra. Megspórolhatunk általa rengeteg időt, hiszen nem kell valóságos könyvtárakban, levéltárakban, bankokban ücsörögnünk, hanem egy laza mozdulattal ablakot nyithatunk az egész világra. Percek alatt juthatunk értékes és hiteles információkhoz, és online módon rendezhetjük ügyes-bajos dolgainkat.

A 21. század ajándéka ez, mégis igaza volt annak, aki így fogalmazott: Soha ne feltételezzük azt, hogy az interneten található összes információ hiteles és megbízható! Ne legyünk olyan naivak, mint amilyen Éva volt, a sokat emlegetett Édenkertben, ugyanis nem mind arany, ami fénylik! Lépten-nyomon szakíthatunk hamis „almákat” is, ezért legyünk kritikusak és gyanakvóak az információkkal kapcsolatban.

Ó, nekem százszor ütöttek a kezemre, persze csak jelképesen, amikor nem körültekintően vizsgáltam meg egy-egy szöveg forrását, hanem simán és lazán elfogadtam, amit X.Y valahol állított! Miért mesélem mindezt?

Tegnap rábukkantam egy versre, ami elvarázsolt.
- Hm, ezt mindenképpen közreadom!

A gyors elhatározásomat követően, megnéztem, hogy ki a vers szerzője, de Ady Endre nevének láttán, megcsóváltam a fejemet.
- Ejnye, ezzel a dologgal nem stimmel valami, mert a verssorok között egyáltalán nem rajzolódik ki a jó ismert poéta „portréja”! Mielőtt továbbmesélném a sztorit, megmutatom a verset.

Egyszer csak, észrevétlenül
A fa alá avarszőnyeg kerül.
Megállsz a mélázó napsütésben,
Gyönyörködhetsz az őszi ködben.

Ezer színnel festett képek,
Mind a szívedbe égnek.
Nincs még egy évszak,
Mely ennyi pompát rejt
Fejedre kedvesen gesztenyét ejt.

Nézheted a vadludak vonulását
Ahogy őz keresi tisztáson a párját,
Szürettől hangos a hegyoldal
Itt, ott felcsendül egy dal.

A kertekben érik a dió
Hangosan kárál a szajkó.
Este, ha begyújtasz, fával a kályhába,
Tehetsz almát, krumplit a parázsba.

Mesebeli illat lengi át a szobát,
Megidézheted régi korok hangulatát.
Forralt borral kezedben, a karosszékben,
Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben.

Este a csillagos eget nézve,
Felidézhetsz meséket,
Amiket egykor hallottál,
Amikor tiszta és jó voltál.

Ne bántsd az Őszt,
Fedezd fel inkább,
Amit nyújt,
Az összes titkát.

(Ady Endre*: Az Ősz dicsérete)

Tény, hogy Ady verseskötetében található egy ilyen című költemény, de az a vers egyáltalán nem hasonlít a fentire. Sík Sándor kötetének verscímei között szintén felbukkan „Az ősz dicsérete”, de neki sincs semmi köze a közreadott strófákhoz. A Google nem személyválogató, mert a versre rákeresve, első találatként a hamisítványt dobja és lényegesen kevesebbszer említi az eredeti Ady-verset.

A szerző körüli rejtéllyel más portálokon is foglalkoztak, miközben az általam értékesnek ítélt verset lehúzták. A pofonok és ízlések klasszikus példájából kiindulva, ez engemet különösképpen nem zavar, hiszen egy vers igazi értékét: az olvasók száma tükrözi. Ha az olvasóközönség nem vevő egy versre, akkor hiába írnak róla dicshimnuszokat az irodalomtörténészek és a neves tanulmányírók, mert úgyis a „fiókban” porosodik és csakis szakmai körökben lesz ötcsillagos.

Az én tetszésemet elnyerte, de teszek mellé egy ellenvéleményt is.

„Nagyjából 2 éve figyeltem fel egy interneten megosztott Ady Endrének tulajdonított versre, mégpedig azért, mert a megosztott költemény véleményem szerint nem származhat Ady Endrétől, sőt merem állítani, hogy bűn-rossz versről van szó. Ady sosem használt olyan ritmikát, mint amiben ez a vers íródott, legalábbis tudomásom szerint nem használt. Nem is szólva arról, hogy még a korhűség sincs meg, ami az alábbi sorokból következik:

Forralt borral kezedben, a karosszékben,
Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben.

Ady korában még nem gyönyörködött senki otthon szebbnél-szebb zenékben, mert még nem volt gramofon. Amerikában épphogy csak elkészítették az első darabokat, rádióról úgyszintén nem beszélhetünk”.

A portál szerkesztője óvatosan reagált a fentiekre.

„Egészen furcsa, hogy olyanok, akik magukat annyira versrajongóknak érzik, hogy késztetést éreznek verses weboldalakat létrehozni, nem veszik észre, hogy az egyik legismertebb magyar költőnek olyan verset tulajdonítanak, melynek stílusa egyáltalán nem jellemző rá. (Ez ráadásul független a vers minőségétől.)”

Ej, de elszégyelltem magam, amikor a szerkesztő úr véleményét elolvastam, ugyanis magam is belesétáltam az ál- adys csapdába. Nem mostanában, hanem néhány esztendővel ezelőtt, holott rengeteg Ady-verset ismerek és az összes verseskötete ott sorakozik a könyvespolcomon. Igen, megfeledkeztem arról, hogy körültekintően vizsgáljam a forrást, és arról is, hogy az Internet nem vállal felelősséget minden közreadott információért.

Hogy a fenti költeménynek: ki a szerzője, sajnos nem sikerült kiderítenem, de bízok abban, hogy közösen – a secretes társaimmal – megoldjuk ezt a rejtélyt és innen adjuk hírül országnak- világnak!

-----------------
Források: Internet – Használd bölcsen a világhálót- Az Őrtorony (2011)
http://www.nyest.hu/hirek/al-ady-vers-terjed-a-neten

Hozzászólások



„… a naptár legnagyobb hangulatcsináló”

"A húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló." -- Krúdy Gyula



Húsvétról

Létezik ilyen vélemény is.

„Húsvét örömhíre az, hogy minden vallásosság nélkül, hitvalló hitetlenként is élvezhetjük. Zabálhatjuk a sonkát és a vele főtt tojást, és aztán keresgélhetjük a nyuszi csokitojásait sötétedésig anélkül, hogy egy pillanatig is komolyan kellene vennünk az ősrégi, és amúgy is korhatáros horrormeséket. Kedves gyerekek, húsvéthoz nem kell Krisztus, csak életöröm. És hús. Meg csoki”. -- Tóta W. Árpád



"Igaz, kicsit fáradt vagyok, nehéz a toll is néhanap"

Várnai Zseni: Nem volt hiába semmi sem. . .
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/originals/1b/c3/5d/1bc35ddb63da0751...

Nem volt hiába semmi sem.
Igaz, kicsit fáradt vagyok,
Acélkerék is megkopik,
Hogyha szüntelen csak forog.
Kopik, kopik, de fényesül,
Nem fogja be a rozsda sem,
Csiszolja minden mozdulat,
S forog, forog ezüstösen.

Igaz, kicsit fáradt vagyok,
Nem adnak ingyen semmit ám,
Voltak keserves napjaim,
És rengeteg dúlt éjszakám.
Amíg egy gyermek nagyra nő,
Bizony egyet-mást tenni kell,
Legalább így az életem
Nem múlt el csip-csup semmivel.

Ránézek nagy fiamra, és
Egyszerre oly üde vagyok,
Hogy a szemem harmatgyöngyös,
Hajnali rét gyanánt ragyog,
S leánykám, mint a Március,
Rügyekbe zárt kölyöktavasz…
Őt nézem és bimbókorom,
Újra fölöttem sugaraz.

Nem siratom tűnt éveim,
Hiszen az idő úgysem áll,
Csak aki meddőségekben élt,
Azé a vénség, rút halál.
Szánom az inyenc élvezőt,
Csömörnél mása nem marad,
Koldus, ki mit sem áldozott,
S nem gyűjtött mást, csak aranyat.

Igaz kicsit fáradt vagyok,
Nehéz a toll is néhanap,
De a lehalkult szívverés
Fiam szívén erőre kap,
Szépségem múlik – nem sírok,
Leánykám arcán tündököl,
Szinte sok is, e két gyerek,
Mily roppant kincset örököl.

Nem volt hiába semmi sem,
Bár néhanap békétlenül
Lázongtam, hisz’ nem tudtam én,
Hogy ürmöm mézzé édesül…
Sokat fizettem? Nem tudom,
Hiszen mindennek ára van…
Ezerszer újra kezdeném
Alázatosan, boldogan.

(forrás: Leire kép- és versgyűjteménye)



Nagypénteki sirató

Wass Albert: Nagypénteki sirató

https://www.youtube.com/watch?v=heJXYysszhY

Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sok száz éves nóta.
Így dalolják Magyar honban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országutak népe!
Sok százéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?

Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.

Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy utakra megyünk.
Messzi nagy utak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.



Reményik Sándor: Nagypénteki szertartás

https://www.youtube.com/watch?v=nivCFGevjQw

Ágyam fölött, a feszület fölött
Karácsonytól egész Nagypéntekig
Híven virrasztott egy fenyőfa-ág.
(Ó, szelíd dísz, – ó, vad nyomorúság!)
Hű zöldje végül mégis elkopott
Lett ő is szikkadt, aszott kis halott.
Éreztem: nálam tovább nem marad
Nem bírja lelki szárazságomat,
S egy durvább illetésre szertehull.

De nem ily halált szántam én neki.
A kemencében énekelt a tűz,
Zsoltároztak a lángok lelkei.
A száraz ágat helyéről levettem,
Vigyázva, ahogy halottat viszünk, –
S a tüzes kemencébe bevetettem.
Nagyot lobbant, – és színes lett a láng.

Erdők nagyságos tömjén-illata
Elborította rögtön a szobát.
A száraz ágból kiröppent a lélek,
Jöttek adventek, – karácsonyok, – évek,
És hittem én is: hátha mégis élek…

Nagypéntek volt, a fűz már ideadta
Barkáját kedves kéz által nekem,
Hogy a szent főnek új dísze legyen.
Az ólomszínű éji ég alatt
Langyos, ébresztő áramlat haladt,
És gyermekkorom ölén, a hegyen
Rügyet bontott a borostyánbokor.



Nagycsütörtök

Dsida Jenő: Nagycsütörtök (előadja: Lukács Sándor) https://www.youtube.com/watch?v=OHV0b6Tu1xQ

Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak...
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.

(forrás: http://mek.oszk.hu/00600/00640/html/vers06.htm )



Április (vers + fotók)

https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/17759658_1935571443396232_...
http://miert.indafoto.hu/hatterkep/2013-04/veronika_zalavari_aprilis_ind...
(forrás: Leire képgyűjteménye)

TÓTH ÁRPÁD: ÁPRILIS

Április, ó, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokáju, vad suhanc,
Újra itt suhansz!
Vásott cigánykereked
Porozza a tereket,
Repül a szemét,
Levegőbe parazsat
Hintegetsz és darazsat,
Illatot s zenét!

Némely ingó és rügyes
Ág végére már
Küldöd: kússzék az ügyes -
Katicabogár,
Mint árbócra egy piros,
Pettyes zubbonyú,
Fürge lábú és csinos
Kis matrózfiú!
Kémleli a láthatárt:
Mennyi fény! Mi az?
S zümmög zengő, napba tárt
Szárnyakkal: tavasz!

Szunnyad még a tél-mező,
Fáradt, vén paraszt,
Fűszakálla csendbe nő,
Megcibálod azt,
Majd meg méznél illatosb
Szellőfésüvel
Fésülöd, s szólsz: hé, de most,
Lomha szolga, fel!
Szundikálás volt elég,
Vár az új robot,
Mit álmodtál, vén cseléd,
Krumplit vagy zabot?

S reszket s kacag a liget,
Cserje meg bozót,
Gyenge bőrü testüket
Úgy csiklándozod;
Minden erdő egy bolond
Hejehuja-hely,
Nincsen még seholse lomb,
Csak virágkehely:
Izzad még a levelek
Vajudó rügye,
S a szirom már lepereg:
Csókos szél vigye...

S átsuhansz a városon,
Bérházak felett,
Felragyog sugároson
Sok vak emelet:
Reszkető, bibor varázs,
Vén kémény fala,
Lányszemszínű kék parázs
A szelíd pala.
Mély, sötét udvar felett
Négyszögű egen
Táncos lábad emeled,
Mint halk szőnyegen.

S padlásablakot, kitört
Sarkon fordulót,
Villogtatsz, mint zsebtükört
Pajkos nebulók:
Zsupsz! a földre hull a fény!
S ím a szenny alól
Nyűtt hang sír, tán a szegény
Por maga dalol?
Vak lap-árus: eleven
Bús utca-szemét
Sütkérez a melegen,
S nyitja holt szemét...

Április, ó, Április!
Míg tánccal suhansz,
Látogass meg engem is,
Víg örök suhanc,
Hisz egy régi kikelet
Furcsa reggelén
Együtt érkeztem veled
Földi útra én:
Szólt arany szimfónia
Napfény-húrokon,
S bölcsőmnél te, fény fia,
Álltál, víg rokon!

Április-testvérem, ó!
Hol van az a kor?
Ifjuságom hervadó
Kankalin-csokor,
Elpártoltam tőled én,
Nem veszed zokon?
Hej, beteg s fanyar legény
A régi rokon:
Ha a tavaszt élvezi,
Nézvén langy egét,
Bánatát is felveszi,
Mint szemüvegét...

Április, ó, Április!
Símogass, vezess!
Hadd legyek ma újra kis
Jó öcséd, kezes,
Hadd feküdjem tarka fák
Alján inni fényt,
Míg arcomba szöcske vág,
Zöld parittyaként,
Míg szememre patyolat
Szirom lengve jön,
S kis selyem-sátra alatt
Megbúvik a könny...

Ó, tán akkor, míg a méz
Színű nap lehull,
Bordám közül a nehéz
Szív is elgurul,
Imbolyog még, menni fél,
Majd gyáván, sután,
Bíbor labda, útra kél
Tűnő nap után:
Táncol, ugrik, fellebeg,
Enyhén száll tova,
Felfogják a fellegek,
S nem fáj már soha...

(forrás: http://mek.oszk.hu/01100/01112/01112.htm)



nike joggesko Descuentos

nike joggesko
Descuentos Nike
goedkope nike air max
cheap uggs for women
UGG BOOTS FOR WOMEN
Adidas Originals Superstar
Hugo Boss Sale
ugg store
ADIDAS NMD SALE ON LINE
louboutin heels
TOMS For Sale
Discount TOMS
nike sneakers
Cheap Michael Kors
Toms Factory Outlet
Air Max 90
vans shoe store
Cheap Michael Kors Tote Bag
Michael Kors Handbags Discount
Air Max Femme
Canada Goose Womens Coats
nike sportschuhe
Timberland Outlet
Yeezy Boost Sale Online
reebok running shoes
Boost Yeezy Sale On Line
Canada goose dam
Nike Zapatos
Nike Shox Cheap
Jordan Store
toms sale
converse store
Jordan Schoenen
scarpe nike
cheap uggs
nfl store
moncler jacket sale
Adidas Neo Discount Sale
christian louboutin outlet
Yeezy Men
Air Max Sneakers
Nike Air Max Cheap
adidas outlet
Pandora Store Sale
Cheap Air Max Trainers
Nike Air 90
pandora outlet store
new pandora charms
nike shoes
Uggs For Cheap
Bottes Ugg Femme Pas Cher
Michael Kors
zapatillas nike baratas
Stone Island Outlet
pandora jewelry store
Doudoune Moncler Pas Cher
Cheap Toms Outlet Store
nike air
Vans Black Sneakers
new jordan releases
cheap nike air max
Adidas Originals Stan Smith
Pandora Official Website
Air Jordan Retro Sale
Jordan Sneakers For Sale
air force one pas cher
Nike Air Huarache For Sale
Moncler Outlet Store
religion store
Adidas Superstar
Nike Soccer Cleats Boots
Ugg Pas Cher En France
Ray-Ban Official Discounted Site
toms shoes outlet
Nike Shox discount Sale
23 IS BACK Store
nike tn pas cher
nike air jordan pas cher
Adidas Superstar Sale Online
Oakley Sunglasses Cheap
Ray ban sale online
chaussure Nike homme
Nike Air Damen
Canada Goose Outlet
Yeezy Black
TOMS OUTLET
zapatilla adidas
nike schuhe günstig
uggs for women
Air max dam
Ugg Pas Cher Femme
Discount Air Max
Official Toms Shoes Outlet
canada goose jackets on sale
Ugg boots Sale
Hogan Outlet
ugg clearance
adidas store
moncler outlet
uggs outlet
longchamp bags on sale
Yeezy Shoes Discount Marketplace
zapatillas running
Nike Store
Boutique Ugg
Nike Air Sneakers
suivre un envoi
Air Max Pas Cher
Canada Goose Outlet
Air max levně
Air Nike
scarpe hogan outlet
Ugg Outlet Online Store
Scarpe Air Max
abercrombie and fitch store
fitflops sale uk
Soccer Boots Outlet nike
nike jordan shoes
Nike Air Max Goedkoop
hogan scontate
Nike Online Store
Nike Air Pas Cher
nike sb stefan janoski
Ray Ban Sunglasses Online
Coach Bags On Sale
Pandora Store
Cheap Toms Shoes Outlet
botas de futbol
official NHL jerseys
billige nike sko
Moncler Sale
pandora beads
Nike Air Women
Boty Nike Air
Air Max Kopen
Uggs Pas Cher Soldes
chaussures nike pas cher
Nike Roshe Run Sale
Moncler Outlet Online
Negozi Pandora
canada goose jacket outlet
Nike Factory Store
Original Ugg Boots
womens nike air max
ugg factory outlet
Nike Air Jordan 11
Pandora Store
coach factory outlet online
TOMS SHOES OUTLET
Kobe Shoes Nike
Nike Pas Cher Femme
newest lebron shoes
retro jordans for cheap
zapatos de futbol nike
Chaussure Nike Air Max Pas Cher
chaussure basket homme
Moncler Jackets Discount Marketplace
huarache sneakers
prada outlet
Doudoune Moncler Site Officiel
The official UGG
Nike Shoes Sale Store
Doudoune Moncler Femme Pas Cher
Nike Shoes Discount Marketplace
Adidas Shoes Discount Marketplace
nike air max running shoes
nike mercurial soccer cleats
Jordan Shoes Air
new yeezy shoes
günstige nike schuhe
Toms Outlet Online
Michael Kors Outlet

ypMs 2017.4.5



"Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán"!

TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
A vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
Mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
Friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit beszélsz? korai? Nem volt itt sose tél!
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel -
A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél!

(József Attila )



Gárdonyi Géza: Gyöngyvirág

Új fű a földön; a fán is új lomb: patyolatosan gyönge halványzöld levelek. A napsugár úgy száll által a lombokon, mint az öntöző-kannából a kertész vize. Isteni csöndesség. Mintha nappali alvásba merült volna az erdő.

És én itt térdelek egy kis fehér virág előtt, amely a bokrok árnyékába rejtőzve valami csodásan finom és édes illatot lehel.

Nem tudok betelni ezzel az illattal, és a nézésével. A gyöngyvirág, a rejtelmes kis gyöngyvirág az én gyönyörűségem.

Minden más virág a föld gyermeke. Ez az egy mintha finomabb volna. Mintha egy nekünk ismeretlen világ virága volna, tán valami szellemvilágé, amelynek papja nincsen s amelyről eddig tudomány nem beszélt.

Minden más virág kitárja a szépségét és az égbe néz. Egyik a napot imádja, a másik a holdat, a csillagokat. Ez az egy a bokrok csöndes árnyékába rejtőzik és zöld kis palástja alatt alázatosan meghajol, mint az imádkozó menyasszony. (...)

Ha rózsát látok, kisasszony jut az eszembe, az öltözetében és gazdagságában pompázó kisasszony. Ha tulipánt látok, a piros-szoknyás, mezítlábas, erős-szépségü parasztleányra gondolok. A kakukfü látása a holt leány képét költi föl bennem. Csak a gyöngyvirág az, amelynek látásakor földi nő képe nem jelenik meg sem az elmémben, sem a szívemben.

Más világból való virág ez!

Talán abból a világból, amelyet a délibáb lenget felénk, éjjel a szentjános bogárka fénye világit meg. Talán abból, amelyről a boldog mesék szólnak: arany, ezüst a föld mélyében, fönn meg holdfény, harmat, gyöngyvirág.

A villámos viharban a haragvó Isten képe jelent meg az emberiségnek. Az angyalok a csillagos keleti ég alatt a zsidóság mezőin születtek.

A tündérleányok anyja a gyöngyvirág."

http://orig15.deviantart.net/4d6e/f/2010/172/c/2/lily_of_the_valley_2_by...

Csodaszép álmokat!



Áprily Lajos – Tavaszodik

Bár ennek a jelei még alig érzékelhetők, egyértelműen bízhatunk abban, hogy a természet tudja a dolgát.
Áprily Lajos - Tavaszodik – Osztováta: https://www.youtube.com/watch?v=CxtyovuRLeI
+ még egy feldolgozás: https://www.youtube.com/watch?v=03GNWzqQDAM

Csodaszép álmokat, friss reggeli ébredést kívánok mindenkinek!
http://www.anawalls.com/images/flowers/snowdrops-flowers-leaves-snow-spr...
http://meteoinfo.sk/userfiles/jarny%20kvet.jpg



Már csak 2 hét...

és március! https://kisklau22.files.wordpress.com/2015/02/kisklau_2015_mc3a1rcius_in...

Ezzel a verssel megelőzőm a naptárt.

"Ma jött az első vad tavaszi szél
szőkén lobogva és bomlott-merészen,
pirosan, mint egy korai virág.

Összezörögtek a fekete fák:
megannyi sok titok tudója,
rejtelmesen és titkolódzva súgtak…
Egy rügy kidugta kíváncsi fejét,
rózsaszínné mosolyodott egy felhő,
valahol egy cinke
hangolni kezdett egy új zenét:

„Tavasz! Tavasz! Tavasz!”
Este volt, és olyan volt az erdő,
mint egy iskolából szabadult kamasz.

Ma jött az első vad tavaszi szél
szőkén lobogva, és bomlott-merészen.
Szebb lett a vén föld? Nem tudom. Hiszen:
én csak a te két szemedet néztem!"

Szép álmokat kívánok mindenkinek!



A kora tavaszt váró heteket tapossuk

http://www.erdokertvad.hu/sites/default/files/cikk-kepek/205440.jpg

"Hol az otthon? Ahol a legjobb. Ahol a mobiltöltődet tartod. Ahol automatikusan csatlakozik a net. Ahol a szomszéd visszaköszön. Otthon az a hely, ahová kora tavasszal elteszed a télikabátod. Ahol a januári árleszállításokkor vásárolt karácsonyi díszeket tárolod a következő karácsonyig. Ahol jó az illat. Ahol a postaládán ott a neved. Ahol ha eltévedt embert látsz, útba tudod igazítani. Ahol tudod a párhuzamos utca nevét." -- Durica Katarina

Az otthon az, ahol automatikusan csatlakozik a net?
Ahol a szomszéd visszaköszön?
Az a hely, ahová kora tavasszal elteszem a télikabátom?

EZ EGY NAGY MARHASÁG! Mert az otthon az, ahová lelkileg is hazaérkezem.



Február közepén…

csodaszép képekkel és egy idézettel kívánok mindenkinek szép álmokat!

http://4.bp.blogspot.com/-xbMifvJxv_o/UvGVX-OvmmI/AAAAAAAAMpo/GG1Q_ET6vT...
https://s-media-cache-ak0.pinimg.com/736x/b6/4b/0f/b64b0f7afbb4e9bb48bf5...
https://pbs.twimg.com/media/C4FOJNEWEAAnryB.jpg
https://4.bp.blogspot.com/-JGc_ENru43g/VQRRwxlELhI/AAAAAAABe1w/1NXfSHNkO...

„Azt kell hát megtalálnod először is, a hóvirág gyökerét. Föl kell ébresztened, hogy előbújjon a föld alól, s a hóvirág tündérkéje csilingelhessen aranycsengettyűjével, és fölébreszthesse a tavaszt.” (Wass Albert)



Hóvirág (egy csodaszép kép és vers)

https://scontent-fra3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/16387935_612242472306838_5... (Leire képgyűjteményéből)

Aranyosi Ervin: Hóvirág, hóvirág…

Hóvirág, hóvirág, tavaszt hozó szépség,
engedd, üzeneted az emberek értsék!
Mindegyik zord télre, tavasz hoz lezárást,
kikelet virága, könnyítsd meg a várást!
Hogy a nehézséghez legyen kis türelmünk,
hogy a világunkba színeket keverjünk,
gazdagítsa szívünk madarak trillája,
emelje fel lelkünk szeretet és hála!
Hóvirág, hóvirág, üdvözöllek téged!
Tanuljon példádból a reményt vesztett lélek!
Higgyen a jövőben, higgyen a holnapban,
örüljön a létnek, minden pillanatban!

Nem küszködök tovább a webes kapcsolatommal, amely oly gyenge, mint a harmat, mégis olyan csökönyös, mint egy szamár, ezért hiába rugdosom, nem mozdul.

Szép álmokat mindenkinek!



Helló, február!

http://s3.images.www.tvn.hu/2016/02/01/08/22/www.tvn.hu_4631d6fca122e546...

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
Barna medve üldögél:
- Kibújás vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,
Ha bebújok, hortyogok:
Ha kibújok, jót eszem,
Ha bebújok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?
Lesz-e málna, odú-méz?
Ez a kérdés de nehéz!

"A nép hite szerint a medve február 2-án felébred nehéz téli álmából és kimegy a szabadba. Az időt vizsgálja. Ha azt látja, hogy erősen télies hideg, havas idő van, akkor vissza se tér többé odújába, mert tudja, hogy a tél már nem tart sokáig, mert most adja ki a mérgét és ezzel véget ér.

Ha azonban langyos, tavaszias nap Gyertyaszentelő napja, akkor a medve szomorúan visszacammog téli szállására. A csalóka tavaszias enyheséggel nem hagyja becsapni magát: tudja jól, hogy nemsokára erős hidegek jönnek s az igazi tavasz ilyenkor sokat várat magára. Népünk szentül hiszi, hogy a medve prognózisa mindig beválik".



Fehér ruhás hóvirág, ó, de régen várlak!

https://scontent-frt3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/16387413_611762132354872_2... ((Leire képgyűjteményéből)

Gyurcsó István: Fehér ruhás hóvirág

Csingiling, csingiling,
enyém most a szó,
lehet körülöttem
akármennyi hó.

Én vagyok az első
tavaszi virág,
játszik a szél, játszik,
köszönt a világ.



Viszlát január!

Itt az ideje érzékeny búcsút vennünk tőle!
https://scontent-frt3-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-0/p526x296/16406673_11348169... (Leire képgyűjteményéből)

Radnóti Miklós: Február

Újra lebeg, majd letelepszik a földre,
végül elolvad a hó:
csordul, utat váj.
Megvillan a nap. Megvillan az ég.
Megvillan a nap, hunyorint.
S íme fehér hangján
rábéget a nyáj odakint,
tollát rázza felé s cserren már a veréb.



Téli reggel

Mivel Alakszandr Szergejevics Puskin a szerzője a versek, ezeket a képeket csatolom.

https://www.artleo.com/large/201511/251732.jpg
http://moykon.ru/wp-content/uploads/2015/02/zima-troika%201.jpg
http://100secrets.ru/wp-content/uploads/2014/11/%D1%81%D0%B2%D0%B0%D0%B4...

Csodás idő: fagy - napsütésben,
s te szenderegsz még, drága szépem?
Kelj fel, elmúlt az éjszaka.
Még álom rezg szemed tavában,
ébredj észak szép hajnalában,
s kelj föl, mint Észak csillaga.

Az este még, tudod, vihar dúlt,
a szél felhőt kergetve zajdult...
A hold, a sápadt és sovány,
sárgán bujkált felhők nyomában...
Te búsan ültél kis szobádban,
de mindez elmúlt mára, lám.

Ma kéklőn domborul a mennybolt,
a hó leplén nincs csöppnyi szennyfolt,
szűzen fehérlik rajt a fény;
csak távol erdők barna fátyla,
sötétlik a zöld fenyők sudárja,
s a nap sétál a tó jegén.

Borostyánszínű fényben fürdő
szobánkban izzik már a kürtő,
a kályhatűz vígan recseg,
be jó is itt a langymelegben!
De még jobb lesz a friss hidegben
szánkázni, kedvesem, veled.

Tüzes csikó röpíti szánunk,
hajrá, vidáman messze szállunk,
a tarlót is bejárjuk ott,
hol nyáron zöldelt, és az erdőt,
a nemrég lombosan merengőt,
s minden szívünkhöz nőtt zugot.

(Lányi Sarolta fordítása)



Jégvirág

https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/16114435_1720544904926527_... ... (Leire képgyűjteményéből)

Lupsánné Kovács Eta: Jégvirág

Jégvirág az üvegen,
a tél jeges csokra,
hűvös éjjel a zord szél
idevarázsolta.
Ráragyog a napsugár,
könnyezik a bokra,
a Nap nézi: miattam
rövidül a hossza?

Zord, vacogó, téli éj
az üvegablakra
könnyedén, úgy hajnalig,
újra felrajzolta.
Dúsabb lett, mint valaha,
virágszálak bojtja,
ezüstösen pompázik
a tél jeges csokra.



Kint még jégvirág volt

Kint még jégvirág volt,bent rózsa nyílt szívemben !
A tavasz állt előttem, sosem láttam szebben !
Hívtalak s Te jöttél, lágyan karodba vettél
Nem szóltál, csak csókoltál. Így lett a fagyos télből nyár!
Ajkad könnyedén haladt nyakamtól a vállamig,
s én füledbe súgtam, ki nem mondott,apró, titkos, vágyaid
A díványhoz értünk, szelíden le tettél.
Szemedbe néztem, s Te az enyém rabja lettél !
Kedvesen becéztél és fölém hajoltál.
Eltörpült a világ és már csak Te voltál!

Illatod járta be lelkem minden részét
Levetvén ruháink, kóstoltam bőröd izét
Ily lehetett tán, az Isteni ambrózia
és így zuhant mámorba, kit megsebzett Ámor nyila.
Tenyered érintése forró keblemen...,
nyelved édes íze, kívántam szüntelen!
Lágyan jártad végig heves csókkal testemet...
Késztetett az ajkam ,hogy én is így tegyek.
Bárhogy érintettél, csak fokozta vágyam,
combommal kerestem Te hogy érzel irántam.
Majd, válladtól haladtam, lefelé, lassan és kedvesen,
elvarázsoltalak lágyan szenvedélyesen.

Ismét arcod láttam, s mi ketten, egyé váltunk,
összeforrt a testünk, egyesült a vágyunk.
Éreztelek s éreztél ,
megszűnt az idő és tér
Minden apró mozdulatod vihart kavart bennem
"Tüzes ölelésed"... felhőkig emelkedtem!
Te sem voltál másként, elcsuklott a hangod,
üstökösként szálltunk, mely világot robbantott.
Szóródtak darabjai mintha sosem lenne vége...,
lassan értünk földet, boldogan nézve az égre.
megpihentem végül gyöngyöző válladon
csak négy szó jut eszembe: szeretlek, s mily nagyon!

(forrás: http://irodalom.budapesti.info/irodalom/kint_meg_jegvirag.htm)



"... mi lesz így velem s teveled?"

NAGY LÁSZLÓ: Ó, CSODÁLATOS JÉGVIRÁG

Ó, csodálatos jégvirág,
táncolva megdermedt leány,
fátyolos, csipke-kombinés,
napvilágomnak ablakán.

Csillag-kripta a két szeme,
kialudtak a csillagok,
lángudvarukba éjjelre
meghíva nem ballaghatok.

Ó, csodálatos jégvirág,
mi lesz így velem s teveled?
Ha rád lehelek: tovatűnsz,
ha megbűvölsz: megdermedek.

**
Mi lesz így velem s teveled? Ó, én ezt a kérdést sokszor felteszem, de egészen másféle szituációhoz kapcsolva.



Hulldogál, fújdogál

http://bakifail.hu/wp-content/uploads/2015/12/tLItHSm.jpg

Hulldogál, hulldogál, hull a hó,
lesz belőle vastag takaró.

Egy arasz, két arasz. Növöget.
Tart a búzának jó meleget.

Fújdogál, fújdogál, fúj a szél.
Szimatol, kotorász, keresgél.

De vajon talál-e egyebet,
három-négy megfagyott levelet.

(Kányádi Sándor)



"Mint áldozásra készülő leányok, csipkés ruhába állanak a fák"

Hú, de szép a fenti hasonlat!

Kosztolányi Dezső: Téli alkony

Aranylanak a halvány ablakok…
Küzd a sugár a hamvazó sötéttel,
fönn a tetőn sok vén kémény pöfékel,
a hósík messze selymesen ragyog.

Beszélget a kályhánál a család,
a téli alkony nesztelen leszállott.
Mint áldozásra készülő leányok,
csipkés ruhába állanak a fák.

A hazatérő félve, csöndesen lép,
retteg zavarni az út szűzi csendjét,
az ébredő nesz álmos, elhaló.

S az ónszín égből, a halk éjszakában
táncolva, zengve és zenélve lágyan,
fehér rózsákként hull alá a hó.



Fekete István: Régi karácsony

"Arra gondoltam felolvasok 1-1 novellát az általam igen nagyra becsült írótól azok számára, akik felnőttként is szeretnek mesét hallgatni..." https://www.youtube.com/watch?v=hCqMmtGjIrA

Fekete István (1900-1970) egyike volt azon íróknak, akik átélték és hitelesen ábrázolták a lélek ünnepi érzéseit. Csendes, nyugodt, szemlélődő, gyakran humorral, derűvel átszőtt elbeszéléseiben egyszerű, a természet közelségében élő emberek szívében lobbannak fel a legnemesebb, legtisztább érzések.Karácsonyi történeteinek esendő, mégis romlatlan hősei nem kételkednek, hanem a jászolhoz sietnek, és alázatosan borulnak térdre, mert tévedhetetlen biztonsággal tudják: megszületett, akire vártak, akit megígértek a próféták, s hiszik, hogy a törékeny gyermek megigazulásuk nagy esélyének bizonyossága. (https://www.libri.hu/konyv/fekete_istvan.regi-karacsony.html )



Decemberi hajnal

Fekete István: Decemberi hajnal

Ilyenkor megcsendesednek a hajnalok. Nem kóborol a szél, nem vándorol az ördögszekér, és nem repkednek száraz falevelek határról határra. A csillagok reszketve nézik a Földet, ez az alsó világ pedig némán figyel, és észre sem veszi, hogy a dombok puha hátát ádventi hangulattal hinti be a dér.
És szokatlanul korán nyílnak ki a házak álmos ablakszemei, hunyorogva nézik a sötétséget, az elhervadt őszirózsák fonnyadt bokrát s a foghíjas kerítést, amely csak addig kerítés, ameddig a világosság ér.
Néhol kinyílik egy-egy istállóajtó, tej- és szénaszagú felhőt küld az eresz alá, ahol verébék laknak tollpárnás fészekben, ugyanakkor alul besurran a dermedt éjszakai levegő, amitől a kisborjú egészségeset prüsszent.
– Ne hozzak zsebkendőt? – kérdi kajánul Bobori Mátyás, ámbár szeretettel néz a borjúra, mert a borjú szép, üsző és erős, szóval: ilyen nincs is a faluban. Ezek után előhúzza óráját, melynek számlapján egy vonat is halad, bodor füstöt köhögvén a levegőbe, megnézi a mutatókat, és meg is hallgatja, mondván:
– Hüh! – és sarokba lökve a villát, siet befelé. Az asszony már ott ül a konyhában. Ül és nem szól semmit, bár inkább szólna…
– Egy perc – siet Mátyás, ez okból leveri a poharat az asztalról, de a pohár nem törik össze. Vera nézi a poharat, amint egyet ugorva a padlón egészségesen gurul tovább, és dühös a pohárra, mert nem törött össze. Nehézkesen felkel, és felveszi a poharat.
– Ne hajuldozz!
– Még rá is lépsz, amilyen vagy… már úgyis elkésünk.
– Mehetünk.
Odakünt sötét a világ, de nem hideg. Mátyás karonfogja feleségét, mert nyálkás az út, s rövidesen trónörökös érkezik a Bobori trónra.
– Csak dűlj rám nyugodtan, síkos az út. Mennek. Itt-ott lámpa jár előttük, s az asszonynak jólesik a biztonságos férfikar.
– De hogy nem tört össze az a pohár, pedig még ugrott is! Hát igazán nem akarod Miklóst? Mátyás karja megkeményül.
– Nem!
Később a kar enged.
– Téged bántott meg, nem engem, hát azért.
– Bátyád mégis.
– Akkor is! Na, itt vigyázz, öreg lépcsők ezek nagyon.
Vera nehézkesen totyog fel a lépcsőkön, aztán elengedi az ura karját, és lassan a helyére megy. Mátyás állva marad hátul, az oszlop homályában.
A gyertyák már égnek, és a tömjénillat lassan felmelegedik. Az öreg zászlók puhán állnak, a lépések koppanása ott marad a kopott köveken, valami suttogás hullámzik a padok között, mintha érő búzamezők suttognának a hajnali szürkület széljárásában.
Mátyás nekidűl egy oszlopnak, és a gyerekre gondol, aki lesz. Apjára gondol, aki volt, s a keresztelőre. – Fene ezt a Miklóst – Uram, bocsáss meg! – Lám, miért kiabált rá Verára? Pedig milyen jól hangzik: Miklós. Bobori Miklós.
De pendül a csengő, s az orgona búgása elkapta a gondolatokat, mint a folyó a falevelet. A zászlók is, mintha megbillentek volna, a gyertyák dárdája felágaskodott, mintha ki akarták volna szúrni a Magasságok baldachinját, hogy jobban utat találjon az ének:
“Harmatozzatok, égi magasok!…”
Az öreg pap ide-oda járt az oltár előtt, s Mátyás arra gondolt, amikor még ő ministrált. Nem is olyan régen. Hát, múlik az idő…
Az orgona most csak úgy magának beszélgetett, mintha az imádságokat szedte volna össze a templomban, és Mátyás megrezzent, mert valaki megbökte.
– Szerbusz… És mivel Mátyás mérgesen nézett hátra, hozzátette:
– …te hörcsög!
De újra csendültek a csengők, a két testvér letérdelt, s amikor felkeltek, Mátyás hosszan porolta a térdét.
– Hát mi lesz a gyerek neve? – suttogta bátyja kajánul és mosolyogva.
– Mint a többi lókötőé: Miklós, de tisztességes keresztény katolikus ember nem a templomban beszéli ezt meg… majd gyere velünk.
A templom aztán lassan kiürült; utoljára lépegetett Vera óvatosan és komolyan, de arca szinte kifényesedett, mikor a két testvért egymás mellett meglátta. Megfordult, nehézkesen térdet hajtott, és belekarolt Miklósba, ahogy kimentek a templomból.
– Te merre mégy, Matyi?
És nevettek, és az asszony szeme tele lett könnyel, ami talán abból a harmatból volt, amit az égi magasok küldtek a sóvárgó, ősi imádságra.



Fekete István: Tél

Még csak a cinkék voltak ébren.

Halk perregéssel repültek egyik bokorról a másikra, és úgy látszott, mintha reggeli testgyakorlatokat végeztek volna, forogtak az ágakon, és néha tótágast álltak. De ez a kúszás-mászás, csüngés-forgás nem volt torna, hanem élelemkeresés, mert a kis kékkabátosok néha azt mondták:
- Nincs - nincs. Nincs - nincs...
Halkan mondták a kis cinkék, de nem panaszképpen. És ide-oda rebbenésük is olyan puha volt, olyan szerény, mintha nem akarták volna megzavarni a reggelt, s azoknak az álmát, akik netán még aludtak, vagy már aludtak.
Csendes reggel volt, párás, majdnem enyhe, pedig már decembert írt a kalendárium. Ha kiáltott volna valaki, messze hangzott volna, de nem kiáltott senki, hiszen a roráték ideje volt már, amikor nagyobbakat pihennek a gépek és emberek, s a vonat is olyan nyugodt dohogással futott a ködös völgyben, mintha tudta volna, hogy nemsokára úgyis feljön a Csillag, és békességet hirdet az embereknek.
Csend volt hát a vetések, rétek és még az örökké zsongó fenyvesekben is, és ebben a csendben egyszercsak megszólalt az erdő ősi pirossapkás távírásza - a harkály.
A szél elállt, a hó már csak szállingózott, hamvas felhők mögött volt a nap, de a táj fehér volt világos és tiszta, és most már mindenki tudta, hogy a világot birtokába vette az Idő negyedes fejedelme, a Tél.



Kissé megkésve ... de érdemes elolvasni

Ősz végén

Rázza az erdők színes rokolyáját a szél, dúdol is hozzá az öreg legény öreges nótákat. No, még egyszer, szűzies nyírfák, nyárfák, maradi tölgyek. Sose halunk meg!
Áll a búcsúbál az erdőn. Napok óta. Az őszi, hányaveti szél síposai újra megfújják a jajgató instrumentumokat. A fészekrejtő lombok táncra perdülnek, és suhogva vetkőznek. Nem kell az ékesség, nem kell a kaláris, a dércsípte sárgapíros levél.
Némelyik már meztelenül mered a szürke ég felé, és ujjával megsüli a felhőket, melyek. a tengerről jöttek a szél parancsára. Hajnalra aztán kifárad a szél is. Kivel táncolna a kopasz erdőn? A tölgy meg a cser zörgő barna rokolyáját csak szokásból tartja fenn, de álomra készülnek azok is, mint a többiek. Ezután már a szél egyedül járhatja, ha éppen kedve szottyan. Megmozdulnak ugyan az alvó fák, de már nem törődnek vele.
Almos, csendes reggeleken aztán felkúszik a köd a völgyekből, és üzenetet hoz a vén, csonka fejű füzektől, égerfáktól és más völgyi népektől.
- Alusztok-e már, testvérek, elkészültetek-e már? Mert hideg hírt hozott a patak messze északi tájakról, és a vadlibák is beszélték a nádas szélen, hogy vijjogó, fehér madarát útra eresztette már a fehér talárú Tél. Aludjatok!

(Fekete István)



Goodbye November! Hello December!



Jó éjszakát!

Ritkán adok közre kisbabás képeket, de ez megtetszett! http://www.kicsisziv.hu/sites/default/files/styles/social/public/images/...