Az Én. Az igazi Énről

Az „igazi Én” és az agy

Mivel nem értjük az „igazi Én” jelentését, ezért helytelenül az „igazi Én” nagyon sok tulajdonságát, (képességét), agyunknak és az idegrendszernek tulajdonítjuk.
Amikor az agy szót használjuk, akkor általában az idegsejtek anyagára (tömegére), az összekötő sejtszövetekre és a hártyával borított agyvízre gondolunk.

Ez egy anyagi entitás.

Ma már ismerjük az anyag legtöbb lehetséges tulajdonságát, de eddig még nem volt olyan fizikus, aki kijelentette volna, hogy az anyag képes az átélésre, a tapasztalatszerzésre.

Ha az anyag erre nem képes, akkor az agy, ami anyagból van, hogyan tudna átélni.

Az „igazi Én” helye

Az agy képes különböző fizikai feladatok végrehajtására, információk megjegyzésére és tárolására, a test összetett (bonyolult) mozgásainak az összehangolására. De ezek mind fizikai feladatok. Az „átélés” képessége túllépi az agy birodalmának a határait. Csak az „igazi Én” rendelkezik az átélés szerepével. Azt is láthatjuk, hogy az „igazi Én” egy másik fontos képessége - a döntés és elhatározás, a megkülönböztetés és választás – a múlt átéléseitől és tapasztalataitól függ. Ahogy a számítógépek vagy az autók sem működnek kezelő nélkül, ehhez hasonlóan, az agy, ami egy nagyszerű fizikai (anyagi) eszköz, nem képes dönteni vagy határozni az „igazi Én” nélkül. Az agy a közvetlen eszköz, az irányítószoba, ahonnan az „igazi Én” végrehajtja az irányítás feladatát.
Az „igazi Én” az, ami befogadja az anyagi világból érkező információkat az érzékszerveken és az agyon keresztül; ami dönt, határozatot hoz és cselekszik az agy és a test segítségével.

Láthattuk, hogy az „igazi Én” különböző feladatokat (elhatározás, döntéshozatal, gondolkodás, érzés, stb.) végez el. Az „igazi Én” egy nagyon szubtilis, fényenergiából álló, nem manifesztálódó lény (entitás). Ha ábrázolni szeretnénk, akkor egy parányi, mérhetetlenül kis pont lenne erre a legalkalmasabb. A nem manifesztálódó „igazi Én” egy parányi, szubtilis fénypont.

Ennek a testnek az irányítója az „igazi Én”, ami az agyat, mint irányítószobát használja.

Az „igazi Én” fizikai elhelyezkedésének a helye az agy és azon belül a hipotalamusz, ahonnan hatékonyan tudja ellenőrizni mind a két agyféltekét, a kis agyat, az agyalapi mirigyeket, a belső elválasztású mirigyeket és a vegetatív idegrendszert, vagyis a test minden sejtjét

Élet

Amikor az isteni szikra felébred az emberben

Az emberben a tulajdonképpeni élet, a Szellemi Szikra, és ezért szellemi újjászületésről csak akkor lehet beszélni, amikor az emberben felébredt a Szellem. Amikor munkálkodni kezd bennünk, a szellemi életünk veszi kezdetét. Az ember ekkor születik meg igazán a szellemben - mert földi leszületésünknek, csak akkor van értelme és célja, amikor a szellemi újjászületés létrejött bennünk.

Az ember lelke ekkor, felismeri a szellemi szikrát - és ez, anélkül is végbemehet, hogy az emberi értelmünk értelemszerűen meg tudná különböztetni ennek fogalmát.

A lélek és a szellem egyesülése olyan folyamat, amely anélkül is végbemehet, hogy az ember tudomást szerezne róla, mert ezt az ismeretet csak akkor kapja meg, amikor már végbement. Mert a Szellem csak azután adhat fölvilágosítást a léleknek, hogy ez mit jelent.
És a lélek is csak ezután igyekszik mindig bensőségesebben kapcsolódni szelleméhez, és veszi birtokba a folyton gazdagodó ismeretet.
Az ember csak innentől kezd élni, azaz értékesíteni a tudását, és tudatosan dolgozik Isten Országáért. Azonkívül embertársai között szorgalmasan terjeszti a kapott ismereteket.
Az élet állandó tevékenység.
Az ember földön, akkor is él, ha az isteni szikra még nem ébredt föl benne. Azaz, földi módon tevékeny - a földi életéért, a testéért és földi céljaiért dolgozik. De ez nem az igazi élet. Nem állandó élet - nem az az élet, amelyről Jézus Krisztus beszélt, és megígérte azoknak, akik hisznek benne. Mert az igazi élet, a szellem élete.

Ez elmúlhatatlan élet, és ennek az életnek az elnyerése, az ember célja, itt a Földön.
Ez az életcél akkor kezd teljesülni, amikor az emberben a szellem életre ébred.

A szellemi újjászületés a legtörekvésreméltóbb életcél, mert elmondhatatlan amekkora nyereséget hoz a léleknek.
Amit az anyagi világ nyújt, az múlandó, csak a testnek jó - a léleknek soha. Amit a szellem nyújt a léleknek, az felfrissülés, felüdülés, az táplálék - tehát táplálék az élethez, drága kincs, ami már el nem veszhet, valami ami boldogító, és szorgalmas tevékenységre indít minket.

Nevezhetnénk életelixírnek is, mert a halál már nem fog rajta - pedig előzőleg fenyegető volt - és ha a szellemi újjászületés nem történt volna meg, rendíthetetlenül végbe is megy. Izomtestünk csak egy burok - benne a lélek és a szellem van elrejtve. Csak az ember szabad akaratától függ, hogy megreped e, ez a burok, és igyekszik-e magában fölébreszteni az istenit.

Ha a lélek, lelkünk, mely az akaratunkat hordozza, az isteni szellem felé fordul, akkor kezd el benne munkálkodni az isteni szellem szikrája. Igyekszik keresztül jutni azon a burkon, mely, mint a méhlepény, amely a magzatot védi, véd minket is a sebezhetőség érzetétől, de ez csak a látszat! Valójában, amennyiben megszabadulunk ettől a buroktól, mely földi vágyainkat zárja körénk, az erkölcstelenségtől és vétkektől - akkor már a szeretet tetteivel is, igyekszünk e burkot feloldani magunk körül, és keressük az érintkezést az emberi lelkünkkel - ami majd segít az önlegyőzésünkben - állandóan jó tanácsokat lát el minket. Oktat, sugall, és úgy kormányozza a lelkünket, ahogyan az önmagát kormányozni engedi. Most az isteni szikra veszi át az emberben a vezetést, és ez valóban helyes így. A lélek és szellem már nem ellentétben, hanem egyesülten követik a célt. Habár az ember még a Földön él, de az örök haza felé törekedik, a test vágyait, és minden földi célt figyelmen kívül hagy. Az ember csak most lesz eleven. Földi dolgok iránt közömbössé válik, szelleme folyton élénk lesz, és minden pillanatban tesz valami jót az emberiség számára.
Az ember már csak a Szellemi Birodalom számára teremt, az Isten Birodalma számára. Dolgozik magán és embertársain, és megállás nélkül tevékeny.
A benne lévő szellemi, Isteni szikra már nem engedi tétlenül nyugodni - mert az romlásba visz, mert egyenértékű a halállal. Tehát azzal az állapottal, amely az örökkévalóságban kínokkal teli a lélek számára, és a legrosszabb sors, ami az embert érheti.
Amikor a szellem elevenné lett, már mindörökké él nincs halál - mert a szellem halhatatlan, és a szellem magához vonja az örök életbe, az örök dicsőségbe a lelket. Amen

János evangélium 14/21 ígérete alapján prófétai módon kapta és írta: Bertha Dudde

Ez az írás valláson felül álló!

Valláshoz tartozástól nem akar senkit eltéríteni, sem valami vallási közösségre rábeszélni.

Megjelenésének egyedüli oka, hogy Isten szavát – amit Ján. Ev. 14,21 ígérete alapján ad nekünk a mai időkben
az embereknek hozzáférhetővé tegye.
Ján.14,21: Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem.
Aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.

Német eredetiből fordította, és közreadja: G. Szieger Magda

Szeretettel.

Hozzászólások



Anikó

"Légy mindig vigyori, vidám, a többit bízd a Jó Istenre, Univerzumra, ki, miben hisz."

Értelek :)

Csak azt nem értem, hogyan tudjak mindig vigyori, vidám lenni, ha látom, milyen égbekiáltó egyenlőtlenségeket teremtett a "Jó Isten". De lehet, hogy nem is a Jó Isten teremtette, hanem az önző "titoktudók".
Hála neked sikerült megtudnom, hogy honnan eredt ez az egész "titok teremtőzsdi". Két helyről jöhet az inspiráció: Istentől vagy a Sátántól. Az Istenitől vagy a sátánitól. Az Istenitől jövő inspiráció, mindig a szeretetre az egyenlőségre, Békére törekszik.
A választás a tiéd. A kettő közüli választás lehetősége az ember szabad akarata.
Bocsáss meg magadnak, ha esetleg megbántad a választásodat.

Szeretettel: Enti

BÉKE



Enti,

Mit írhatnék neked erre a felvetésedre, amit ne értenél félre? Bocsáss meg kérlek!
Ha valamit én nem értek, vagy megkeresem magamban a választ, vagy nem foglalkozom vele tovább. Javaslom te is hasonlóképp cselekedj!

Barátsággal, tisztelettel és szeretettel: Anikó



Anikó

Értelek :)

Csak azt nem értem, hogy miért illesztesz be ide feszültséget keltő zagyvaságokat :)

Pl:

"2012 küszöbén bizonytalanok vagyunk abban, hogy a jövő mit tartogat számunkra. Egy olyan időszakban élünk, amikor két energia működik: a felemelkedés energiája és a hanyatlás energiája."
/ férfi, hanyatló; - női - felemelkedő /

BÉKE



Enti

Ne csinálj a bolhából elefántot, javaslom.
Éld az életedet, jól, rosszul? Csak a megélés legyen pozitív.:) Légy mindig vigyori, vidám, a többit bízd a Jó Istenre, Univerzumra, ki, miben hisz. Nem számít, csak te ne agyalj ezen:)

Az Én békéje most a tiéd is.



Kedves Anikó!

Értelek :)

De azt nem értem, hogy mire jó ez a sok zagyvalék iromány :)
Ha rákérdezek valamire, akkor mindenki kitérő választ ad, vagy egyáltalán nem válaszol.
Én most is csak kérdeztem, és nem győzködésre gondoltam.
Teljesen egyetértek veled, hogy a legfontosabb, hogy megtisztítsuk a ránk rakodott mocskot/téveszméket.
De rohadtul nehéz, ha folyamatosan kapjuk az ökörségeket :)))

Miért nem lehet bevallani, hogy fogalmunk nincs mi ez az Egész Élet?
Nem tudjuk mi a lélek ill. ki mit, kit, ért alatta.
Nem értjük mi az "Én".
Nem tudjuk mi a szellem, ill. ki mit, kit ért alatta.
Nem tudjuk mi a test. (mivel a fizikusok szerint nem is létezik anyag)
Csak energia létezik, de az mégis micsoda? Hogyan kezeljük?

Az egész emberi társadalom anyagi, erkölcsi, spirituális csődbe van.
Gondolod, hogy ez az izé módszer kihúz bennünket a bajból?

Szeretettel: Enti



Entinek

Javaslom, ne a "győzzük meg"-re helyezzük a hangsúlyt.
Tisztítsuk magunkat mentálisan, és ehhez a Hoponoponó technikája teljesen jó, és a üres, mint wákuum teret ad az Isteni részünknek. Aki az igazi É szellemrésze. Ez az én látomásom erre. Megérzés útján adom a kérdésedre a választ.
AÉB

Anikó
/ Az Én Békéje legyen most a tiéd. /



Kedves Anikó!

"A lélek és a szellem egyesülése olyan folyamat, amely anélkül is végbemehet, hogy az ember tudomást szerezne róla, mert ezt az ismeretet csak akkor kapja meg, amikor már végbement."

Ok :) Tehát nem csak az akaratunkon múlik.

"Ha a lélek, lelkünk, mely az akaratunkat hordozza, az isteni szellem felé fordul, akkor kezd el benne munkálkodni az isteni szellem szikrája."

Ok :) Az akaratunkon is múlik. De hogyan kell ezt a gyakorlatban megvalósítani?

"Az „igazi Én” egy nagyon szubtilis, fényenergiából álló, nem manifesztálódó lény (entitás). "

Ok :) Hogyan győzzük meg az "igazi Ént" hogy a szellem felé forduljon?

Szép napot :)