Rebecca blogja

Egy levél,amit Te már soha nem fogsz elolvasni

Bárcsak pontosan tudnám melyik nap is volt az pontosan. Tavasz volt, aprílis vagy május. Már nem emlékszem pontosan. Te ültél a padon, a Dunaparton és én feletted álltam. Simogattam az arcodat, és csak néztem a szemedbe. A lelkedet láttam, olyan tisztán és mélyen mint még senki másét. Nem kellett egyetlen szó sem, az a pillantás elárult mindent. Tovább »