Csernus doktor az érzelmi zsarolásról

Egyéb elfoglaltságaim miatt csak lassan készül "Tükör" című írásom folytatása, de addig is szeretnék veletek megosztani egy – számomra mindenképpen, de remélem számotokra is – értékes és érdekes beszélgetést, amiben többek között arról a jelenségről is szó esik, amit én nektek tükörként igyekszem feltárni. Igaz nem szó szerint, de szerintem érzékelhető az összefüggés. :)

Bár nem vagyok nagy rádiórajongó (még kocsiban is inkább cd-t hallgatok). De valamelyik nap egy kedves barátom felhívta rá a figyelmem, hogy Csernus volt a rádióban és eszméletlen jó volt a téma. Kíváncsi lettem, mert a dokinak rengeteg nagyon találó és közérthetően megfogalmazott gondolata van. Nekem mindig is sokat segített, ám felmerült, ha a reggeli műsorban volt és minderről du. értesülök, akkor mégis hogyan? Buta kérdés, a "hogyan" nem az én dolgom, bízzuk azt a törvényre (vagy hívja mindenki, aminek akarja).
Két nappal később ugyanettől a barátomtól kaptam egy elérhetőséget a beszélgetés hanganyagához. Úgy döntöttem, írásos formába pofozom Nektek ezt a beszélgetést, kicsit levagdosva az élőszavas makogásokat, de azért ügyelve arra, hogy a tartalom véletlenül se deformálódjon.
Mindenkinek szeretettel küldöm, akit érdekel!
A legjobbakat!
Ritocska

Forrás: 2011. január 6. Reggeli show (Balázs, Rákóczi, Vadon) Class Fm Rádió, rövid beszélgetés Dr. Csernus Imre, pszichiáterrel (CsI).
A téma: érzelmi zsarolás.

Balázs:
Itt van velünk (telefonon - a szerk*) Csernus Imre pszichiáter, jó reggelt, szia! Köszönjük szépen, hogy itt vagy!
Olyan nőkről beszélgetünk, akik egyszerűen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pasit visszazsarolják magukhoz és nem riadnak el, a legszélsőségesebb esetektől sem. Számos sms-t kapunk, hogy nő le akarja önteni magát benzinnel, hogy belekarcolja magába a pasi nevét, hogy öngyilkossággal fenyegetőzik. Hogy tényleg mindent megtesz, erőszakot alkalmaz. Imre, szerinted miért csinálják ezt a nők? Vagy egy ilyen hölgy milyen nőtípusba tartozik? (Nem csak a nők csinálják! *szerk)

CsI:
Bizonytalanba.
Ez azt jelenti, hogy valójában az emberek zöme iszonyúan fél és retteg a magánytól és az egyedülléttől. Éppen ezért, annak ellenére, hogy rossz a dolog, mégis elkezdik hitegetni magukat, hogy de majd megjavul. Miközben az intő jelek tömegét kapják már nagyon régóta és nem hallgatnak rájuk. Tehát valójában ez megalkuvás. Nem kompromisszum… Mert a kompromisszumhoz, vagy az alkalmazkodáshoz, két ember kell, miközben mind a két ember enged a maga hibáiból és az folyamatosan csiszolja (őket/egymást). Ez a kompromisszum.
A megalkuvás meg az, amikor az egyik enged miközben meg nagyon sokszor ezzel kontra zsarol is. De zsarolni csak azt lehet, aki hagyja magát. De a pasik sem ártatlanok, mert a pasik jelentős része nem fejlett az érzelmi manipulációk terén és nem veszi észre.

Balász:
Tehát azt mondod, hogy a pasi tulajdonképpen ugyanúgy tehet arról, ha egy nő azt mondja, ha elhagysz, akkor megölöm magam. Akkor ennek nem kell felülni? Vagy azt kell mondani, hogy figyeld, csináld, menjél, én akkor is kilépek ebből a kapcsolatból? Tehát hogy oldod meg, vagy hogy kezelsz?

CsI:
Nem kell igazából azt mondani, hogy csináld. Ez az ő dolga. Azonban az élettel való fenyegetőzés vagy az élet elvételével való fenyegetőzés, ez az érzelmi zsarolás szempontjából a toxin. Megszerzi, de utána a csaj érdeklődése meglehetősen csökkeni fog az ilyen pasi iránt. Mert látja azt, hogy a lógójánál fogva lehet őt manipulálni.

Balázs:
Tehát a csaj öngyilkossággal fenyegetőzik, de ha ezt a pasi elhiszi, akkor a csaj szemében leértékelődik, hogy hát akkor én hatással vagyok rá, tudom manipulálni, tehát már nem kell annyira?

CsI:
Így van.

Balázs:
Kicsit mind a ketten áldozatok egy ilyen kapcsolatban? Tehát hasonló a hasonlót megtalálva, itt két áldozatról van szó? Vagyis aki egy ilyen nővel van együtt, az kicsit tehet is róla?

CsI:
Nem is kicsit, hanem nagyon is tehet erről, valójában ez az emberi játszma alapja! Miközben mind a kettő igyekszik felülkerekedni, és mind a ketten elfelejtik, hogy közben egy nagyon fontos szempont ketyeg, ez pedig az idejük, amit lehetne másra is fordítani…

Balázs:
Hát igen, csak, amikor ott áll az ember egy könyörgő nővel az ablakban, és a nő azt mondja, figyelj, ha én most nem mehetek vissza hozzád, vagy nem hagyod el a szeretődet, akkor kiugrom…

CsI:
100m

Balázs:
Nem biztos, hogy az idejére gondol, Imre!

CsI:
Gondoljon! Gondoljon az idejére! Meg a mentőre!

Balázs:
Vannak jelei egy ilyen nőnek? Tudhatom én ezt, vagy tudhatja bármelyik férfi vagy akár nő? Tehát én inkább személyiségjegyekre kérdezek és nem is a nőkre lebontva, mert legalább annyi kattant pasi van, tehát nem kell kisajátítani ezt a nőknek… Hogyan ismerhetjük fel azt, hogy egy ilyen labilis, érzelmileg befolyásolható, zsaroló emberrel vagyunk együtt? Tehát van valamilyen stádiumban van felismerhetősége ennek?

CsI:
Eleve a szeszélyesség. A bizonytalanság, az önbizalomhiány, a „hol voltál merre voltál, kivel voltál”, „biztos, hogy engem szeretsz”? Ezek az érzelmi zsarolás kezdő fázisai. A pasik nem is tudják ezt, ha egy nő vagy akár egy pasi ezt elkezdi használni ez mindig az önbizalom hiányra enged következtetni.
Ez meg sajnos távolabb visz, mert egy pasinak az első hitelesnek látszó férfi mintája mindig az apja és az első hitelesnek látszó női mintája az anyja. És itt jön egy újabb csavar, aki ezt nem rendezi le önmagában, hogy az ő szülei valójában milyenek és ezt nem teszi a helyére, akkor pasiként az anyjához hasonló személyiségszerkezetű csajt fog választani, miközben úgy fog viselkedni benne, mint az apja.

Balázs:
Hát igen, ez már kicsit messzebbre megy, amiről beszélsz. Hogy mindenki olyan karaktert keres párnak, mint amit ő először megtapasztalt a szülőkben…

CsI:
Annak tetejébe öntudatlanok! Miközben nem is tudok róla, miközben én látom, hogy milyen szép csinos, udvarias, humoros, közben nem veszem észre, hogy az apámhoz hasonló pasit keresek mondjuk nőben!

Balázs:
Jó Imre, nézzünk egy konkrétumot! Ha nem jössz át hozzám, akkor én lelocsolom magam benzinnel! És hallod a hangján, hogy halálosan komolyan gondolja. Oké, humor, persze 104. De mit mondasz? Vállalod, az ódiumát annak, hogy nem mész át vagy azt mondod, hogy?

CsI:
Átmegyek… Közben hívom a mentőt.

Rákóczi:
És ott mit mondasz azzal, hogy megérkeztél? Jönnek a mentők?

CsI:
Ott elkezdek akármiről beszélgetni vele, mert vegyük ezt komolyan, hogy tényleg ott van előkészítve a benzin, stb. és hogy le akarja locsolni magát! Beszélgetek vele, de közben hívom a mentőt. Közben pedig tudom, aki engem érzelmileg zsarol, az nem tisztel férfiként, emberként. Az ki akar sajátítani, és aki ki akar sajátítani, az birtokolni akar, de a szerelem az nem a birtoklásról szól.

Balázs:
Ez érdekes, amit mondasz, ez valójában így van, igen. Tehát, aki önnön életével zsarolja meg a másikat, az sokkal jobban szereti önmagát, mint azt a másik embert, akivel ezt megtette.

CsI:
Hallatlan önzésre utal. De ez perspektivikusan azt jelenti, hogy én pasiként, egy ilyen kapcsolatban katasztrofálisan rá fogok fázni hosszmetszetileg…

Balázs:
Tehát menekülni kell, azt mondod?

CsI:
Nem menekülni, hanem következetesen döntést hozni! Hogyha én azt a szituációt nem tudom megoldani, akkor fordulok egy olyan szakmai segítségért, akik majd ezt a krízist megoldják, én meg közben döntést hozok, hogy nem. De elmegyek, mert tartozom az elmúlt időkért ennyivel a másiknak vagy akár önmagamnak. Hogy önmagam felé le tudjam tisztázni, hogy én megtettem mindent, de közben várom a mentőket.

Balázs:
Tehát felmérni, mentőt hívni, de közben tisztában lenni azzal, hogy egy önző emberrel vagyok együtt az ember és meg kell tenni a megfelelő lépéseket.

CsI:
De én azért vagyok önző emberrel, mert a zsák a foltját mindig megtalálja! Mert az önzés az bennem is ott van jelentősen!

Balázs:
Nézd meg a partneredet és, amit hibának találsz benne, azt vedd tudomásul, hogy benned is hiba?

CsI:
Így van, mert zsák a foltját mindig megtalálja!

Hozzászólások



a realitás

Maradjunk csak a realitások talaján. Nekem még egyes esetekben (nem mindig) az első reakcióm az, ha sértegetnek, vagy valamilyen negatív élmény ér, hogy a K. anyját az illetőnek, vagy helyzetnek, Istennek, akit éppen hibáztatok első gondolatomban. Nem biztos, hogy kimondom, de a lehető leghamarabb megkeresem a lehetőséget, hogy megéljem a haragomat, az indulatomat valamilyen módon (társaságban kultúrált módon, egyedül akár nem túl kultúrált módon). De! Mivel valamennyire már tudatosodom, pontosan tudom, hogy ez a harag vagy negatív érzés rólam szól valamilyen értelemben. És rögtön vagy a lehető leghamarabb vizsgálom, hogy mi az oka! S általában meg is találom. Szerintem többen messze vagyunk attól, hogy azonnal a megfelelő reakcióval reagáljunk, lásd itt példaként a csatározásokat! De a lényeg az, hogy szerintem természetes dolog, hogy egy esetleges sértésre, vagy valamilyen más dologra, ami irritál, az első reakcióm az indulat, a harag, a sértettség, vagy más negatív érzés. Azt mondják, hogy az a rossz, ha ezen motiváció alatt cselekszünk. (Bár vannak esetek, amikor utólag kiderül, hogy az indulat vagy a spontán, elsőre helytelennek vélt reakció igenis a helyén volt.) De szerintem akkor tudatos az ember, ha ezek után meg is kérdezi magától, hogy akkor ez most mi volt és mi a tanulnivaló belőle a számomra, mire figyelmeztet. S ha elfogadjuk, s meg tudjuk bocsátani magunknak az esetleges hibáinkat. Mert emberek vagyunk, tévedünk, időnként helytelenül cselekszünk, de pont ebből tanulunk. Sok esetben.



Jó, de sokszor nem tudatosan bántunk meg másokat, és ez a legszörnyűbb. Mármint a következményeit tekintve is és a vele való szembenézést is. Most mi itt a lányokkal tudatosan bántottuk meg egymást, vagyis mindkét fél arra irányuló cselekedetett tett. De ők nem közeli ismerőseim. És valahol, ha tudatosan akarnak megbántani az nem is fáj. ... De ezekből a hajcibálásokból nagyon sokat lehet tanulni (már akinek erre van szüksége).



Szerintem

az a legfontosabb hogy ne söpörje a szőnyeg alá az ember azt, hogy vannak negatív érzelmei. Dühös, csalódott, bosszúálló, haragos. Ez az árnyoldalunk, mindenkinek van, aki ezt tagadja, az ráadásul még hazudik is :-)

Ha valaki elfojtja ezeket az érzelmeket, akkor az eredménye a neurózis és a depresszió.

Az a megoldás, hogy bevállalom, igen, dühös vagyok, igen, megsértettek. Nem lovalom bele magam, hanem befogadom az érzést és közben megfigyelem. Meg kell tudni állni az ösztönös reakciókat, ha sikerül. Ha nem, még az is én vagyok, hiszen ez egy tanulási folyamat.

Aztán amikor van lehetőség elvonulni, akkor fel kell dolgozni. Milyen szükségletem sérült és mit tehetnék azért, hogy ez ne így legyen.



domoszlaikati

Ha kibillensz a harmóniából, nem esel abba a hibába, hogy másra hárítod belső rendezetlenséged. De ehhez "fel kell nőni"! Ez nem mindenkinek ilyen egyértelmű. Sajnos vagy szerencsére :D

Ha haragot, sértett büszkeséget tapasztalok, akkor nem igazán vagyok rendben.



Igen

Jó, ha egy kicsit az elméletről áttérünk a gyakorlatra :-)

Alap helyzetnek vegyük azt, hogy valaki elkezd engem sértegetni, megaláz és meggyötör. Nem is kell feltétlen meditációban csinálni ezt a gyakorlatot. Visszaemlékszem arra a legkorábbi élményemre, amikor ez megtörtént velem. Aztán - és itt nagyon nagy szükség van az önmagunk felé érzett őszinteségre - keresek olyan helyzeteket, amikor én tettem ugyanezt, mint agresszor. Befogadom az érzést szívnyitás után a szívem legmélyére. Akkor az igazi, ha saját magamnak is és a másik félnek is meg tudok bocsátani.

Ha megtanultam a tanulnivalót, tehát az oldás megtörténik, akkor vagy nem vonzom be újra a szitut vagy ha meg is történik, nem fog kiborítani.

Ha valakivel a partnere teszi ezt, a megalázást mondjuk, akkor ha magában rendbe rakta, ki fog lépni a kapcsolatból.
Nem fogja eltűrni.

A meditáció akkor nagyon jó probléma megoldó eszköz, ha nem akar megmutatkozni, mivel idéztük elő a konfliktust.
Előfordul, hogy a visszaemlékezésben nem tudunk eljutni a gyökér okig, ilyenkor az eset újra és újra ismétlődik.

Ha valaki nem tud meditálni, akkor nagyon jól használhatóak Szabó Ilona módszerei.

http://www.sziakademia.eoldal.hu/oldal/szi-akademia-konfliktus-nlp-emk-e...

Csalódásra, dührohamra, jogtalan kritikára.



Most, hogy itt olvasgatom a

Most, hogy itt olvasgatom a hozzászólásokat, a kisebb összeugrásokat és Kati hivatkozását rám, hogy ha valami zavar, az valamilyen belső rendezetlenségre utal, a következő kérdés jutott eszembe.
De mi van akkor, ha kibontottuk, hogy miért zavar az ember vagy a véleménye? S rá is jövünk az okára és kioldjuk. A harag, az indulat elmúlik. De akkor lehetséges-e, hogy nekem ettől a véleményem még nem változik az adott dologról, maximum az indulatom okát lebontottam és kioldottam?
Hűűű, ez most bonyolult lett? Érti valaki mi a kérdés?



Ugyan az én megfogalmazásom,

Ugyan az én megfogalmazásom, de tőled meg Sanyitól tanultam, Kati! Na most lebuktunk. :-)))
De attól még tökéletesen igaz szerintem.



Nem vagyok mindig rendben

magammal, sőt! De ha kibillenek a harmóniából, akkor nem a külvilágban keresem az okot. Zizilány kedves szóhasználattal élve rendezetlenség van bennem, és azzal nekem van dolgom!

Igazából egyetlen egy kérdést kell feltenni. Az adott helyzetben, ha konfliktusom van egy másik emberrel, van-e bennem elfogadás és szeretet? Ha haragot, sértett büszkeséget tapasztalok akkor feloldom meditációban.



domoszlaikati

A lényeg, hogy te rendben vagy magaddal. azt nem tudom, csak mutatod vagy tényleg így van. Nekem példát statuálsz viselkedéseddel. Igaz még eddig nem érezhető a viselkedésemen :D Az állszentes genyázás nem vált ki az emberek többségéből pozitív érzéseket.



Szia Esztibó-Gyöngyi :D

Örülök neki, h írtál! De komolyan! És meg kell mondjam elgondolkodtató, amit mondasz. Igazad van! Valóban kellett, h valaki felnyissa a szemem. És megbocsájts, hogy a neked szánt válaszomban másra is kitérek, de Ritocska is nagyszerű dolgokat ír. :D

Most így jobb? Hm? Jobb, ha valaki mástót hallod azt, amit gondolsz magadról? Én megadom neked ezt az élményt, tessék, tetszelegj továbbra is magadnak, Ritocskával karöltve.

A verekedés úgy kezdődött, hogy vissza akartak ütni! Valakik bottal ütsz meg, és ő védekezik, majd visszaüt arról mi a véleményed? Az, amit most itt leírtál! Szép kis ember vagy te! Elvárnád tőle, hogy tűrje!

Tudsz objektív lenni kérlek, legyél az.

Mindenkinek van egója, csak van aki tud vele bánni, és van akit ural az egója.

Amit te csinálsz szerinted jó? Hisztérikus rohammal rátörök a másikra! Te így viszonyulsz a környezetedhez?

És utoljára: Milyen Nő valójában Ritocska arról fogalmam nincs. De találtam benne valamit, ami felhívta figyelmem, és erre most itt vagy te is. :D
Te magadból nem váltasz ki mérhetetlen ellenszenvet?
Hidd el te egy gyöngyszem vagy, sokat segítesz :D!



Drága Gyömbike!

Holló, holló, fehér holló... :D



Drága Kati!

Igazad van! A játékosság, a könnyedség a lényeg, néha még elfelejtem. De akkor jön valaki és emlékeztet és ez nagyszerű, hálás vagyok érte. :)
:))) Állati jót mulattam ezen a hsz-en. Köszönöm szépen! Szeretek nevetni. Már a vasorrú bábás dolognál padlót fogtam, de az Internet Császárnője se kutya! :))
Hogy ki mit gondol a képemről és rólam nem óhajtok stresszelni rajta. Mindenki azt gondol, ami jól esik. Szóval na bumm. :))



Kedves Kati!

Maximálisan egyet értek..Miért kellene bárkinek szégyenkeznie amiatt, hogy szép avagy amiatt, hogy nem?? ki mondja meg?Kinek mi...Nem vagyunk egyformák és ne is legyünk és ez így szép..(már akinek). Az meg számomra, hogy valaki azért támad valakit, mert a másik fél segíteni próbál,csak azt erősíti, h az illető magával nincs rendben. De nem magyarázom én a mechanizmust senkinek.. Vagy rájön,ha akar vagy nem.. Ami Neki jó.. Én engedem,h mindenki az legyen, ami akar,de ezt legfőképp magamnak engedem,h én is az legyek,amiért ide jöttem,h megtapasztaljam.. Ebben a testben,ezzel a külsővel,ezekkel az élethelyzetekkel... Az én tapasztalásom az enyém, az övé meg az övé..



Hogy ne legyen már

ennyire véresen komoly ez a dolog, javaslom Ritocskának cserélje le a fényképét a Vasorrú Bába nevű avatarra :-D

Akkor nem fog féltékenységet ébreszteni bájos lénye. Amúgy én az egójával nem akadtam össze, annál inkább érzem a lelki kisugárzást, pontosan azt, hogy őszinte és jó lélek!

Minden weboldalon vannak akik arcukat, nevüket, hibáikat és tökéletlenségüket megmutatva nyilvánulnak meg. Nekem is nagyon fontos ez! És vannak jópáran, akik ketté hasítják a személyiségüket, ideál képet avatar mögé bújtatva "oltják" a kis naiv őszintéket.( Tisztelet a kivételnek ) Még hagyján, ha ezt a weboldal nyilvánossága előtt teszik, tömeges jelenség az igazi "genyázás" privát emailban és az álszenteskedés, hamis bölcselet a weboldalon :-D

A Spirituális Diktátortól az Internet Császárnőjéig volt szerény személyem "méltatva" és hogy a skála másik véglete se maradjon ki, kineveztek óvodás szintű önmegvalósítanak aki csak Buddhától fogadja el a tutit. Vicc, hogy nem is vagyok buddhista...

Hát hangulat függő, hogy ezen bosszankodunk vagy nevetünk. Majd kinőjük egyszer ezt is, mi emberek, ha a másikat is és saját magunkat is maradéktalanul el tudjuk fogadni.



? Datatropnak

Kedves Datatrop!
Így ismeretlenül sem tudom szó nélkül hagyni és talán azért tudok objektív is lenni, mert Te bár annyira osztod Ritocskát az Egoja(ami, mindenkinek van )és a fényképe,kinézete miatt(???),de kérdem én,mi fáj? Talán egy elnyomott félelem, h sose kaphatnál meg egy ilyen Nőt?Mondod hogy Hófehérke,Te a futurisztikus,star treckes vagy mit tudom én milyen ,arcodat fel nem vállaló fényképed mögül?? Ki is él a mese világában?? Lehet jobb lehet volna, ha kiraksz egy királyfis képet fehér lovon,mert akkor, amíg csukva van Hófehérke szeme,addig se lát...
Igen tükör mindenki. Én is Neked... Általánosítgatsz a nőkről,h nem akarnak érzelmeket..Ha meg "találkozol" egy Nővel,akit bár nem ismersz,csak az írásait olvastad,de Aki szemmel láthatólag az érzelmekkel és lélekkel foglalkozik, azt gúnyolod???
Hát Te tudod..Mindezt természetesen egy kivűl álló Női szemmel való VÉLEMÉNY,egy olyas valakitől,akit ugyancsak érdekelnek egy párkapcsolatban az érzelmek.De női szemmel való az is,h egy magamfajta Nőből, mérhetetlen ellenszenvet vált ki egy ilyen fajta férfi(??) viselkedés..De persze ez csak az Én véleményem.. De lehet, h működik a nagy számok törvénye és nem vagyok ezzel egyedül.. Ki tudja Datatrop,te arc nélküli kedves idegen..
Minden jót!



:D

Másba nem tudtál volna belekötni. Egyébként, ha valamit nem értesz, ne feltételezd másról is. Különben nem Ritocskának szólt a pá, hanem az egójának! :P



Kedves Datatrop!

Hogy ez micsoda, azt magad sem tudod... :) De sebaj. Majd egyszer megtanulod, ahogy helyesen írni is... Akkor majd beszélgetünk. De most én részemről abbahagyom. :)
Amúgy azt hittem már volt "pá aranyom"... Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó!
Viszlát és minden jót! :)



Kedves Humorgumi-óóóó!

Várom a köv. teázást!
Puszi!



Kedves Zizilány!

Köszönöm a soraidat, ezt is, az eddigieket is.
Hasznos volt, amit leírtál önmagadról és a fejlődésedről. :)
A legjobbakat Neked!



:/

-Tükröm, tükröm mond merg nékem! Ki a legszebb a vidéken?
-Szép vagy, szép vagy Királyném! De Hófehérke még tőled is szebb!

Vajon a gonosz mostoha tudatalatt ezt a válasz várta? Beigazolódjon félelme miszerint nem érhet fel Hófehérke szépségéhez. Ebből adódó irigység eltorzyitja salyát valódi szépségét És végeredmény valóban nem szebb Hófehérkétől. ...

-Merd mondani még egyszer, és összetörlek. Mond azt hogy szebbb vagyok Hófehérkénél.
-Ikább törjek össze de hazudni nem tudok, hiszen tükör vagyok!

Talán ha nem adja meg Tükörnek a lehetőséget, máskép alakul.

-Tükröm. Tükröm ugye szép vagyok? :D
-Igen Királyném valóban szép vagy!

de ez nem az a mese



Szia Ritocska! Velem

Szia Ritocska!

Velem mindenképpen jót tettél a cikkeddel, mert nekem mindig öröm, ha egy-egy ilyen cikk hatására leesnek újabb felismerések önmagamról, még akkor is, ha valamilyen negatív tartalmat csípek nyakon.
Úgyhogy köszi.



Szia Datatrop, nincs semmi

Szia Datatrop, nincs semmi baj, csak gondoltam megemlítem, attól, hogy van néhány nehézségem, attól ez még nem gátja a boldogságnak. Egyre inkább érzem, hogy nem a problémáim, vagyis inkább megoldandó feladataim számítanak, hanem belül az a fény, ami vagyok. De ettől még elismerem, hogy a belső békém - úgy érzem - megleltem, de ez nem arról szól, hogy néha ne lennék indulatos, vagy ne lennének negatív érzéseim. Megélem őket, ha szükségesnek érzem és levonom a következtetést. Úgyhogy: "Világomban minden rendben van." :-))

Üdv. és jóéjt: Kriszti



Szia Lollipop! Pánikbeteg

Szia Lollipop!

Pánikbeteg nem voltam, de az esetleírásod hasonlít az én tapasztalataimhoz. Ezek szerint én is azt élem, amiről Emlékező beszél, csak eddig még nem tudatosult és nálam még zajlik az átalakulás folyamata. De én is azt tapasztalom, hogy pár hónap alatt olyan változásokat éltem meg, mint máskor másfél-két év alatt.
Egyetlen dologban más a tapasztalatom, minden félelmembe belemegyek, még sincs még mindig önbizalmam.
Illetve azóta kezd lenni, amióta tudatosan növelem meditációval. De gondolom mindenkinek más dolog használ.

Üdv. és jóéjt: Kriszti



...

"Az ellenállásod olyan szinten lecsökken, aminek hatására az életed drasztikusan megváltozik. Pozitív irányban.
Észreveszed, azok, amikre oly régen vártál, hirtelen mind a nyakadba szakad. "

Így van! A gyakorlatban is véghez lehet vinni...írhatnék akár egy gyakorlatsort is... :D

Eredmény: 0 manipuláló ember, teljes feszkó mentes nyugalom, megváltozott beszédkészség, új barát, egészségügyi tünetek jelentős mértékű csökkenése 2 hónap alatt, megfelelés kényszer teljes leolvadása, alkotó készség megélése mindenben, és minden pillanatban, nőies minták, és viselkedés elsajátítása terápia nélkül...sorolhatnám, és lehet van amit még nem is vettem észre.
Jó gyorsan lehet átalakulni pár hónap alatt, egy feltétele van, nagyon elszántnak kell lenni.
Nagyon sok maipuláló emberrel kell kapcsolatot tartani rövid idő alatt, és ezektől függeni, majd teljesen belefáradni, ettől megfeszülni, s végül ezt feladva átalakulni...nem biztos, hogy jól fogalmaztam, de teljesen kicserélődtem.
A lényeg talán az lehetett, hogy még náluk is jobban alábecsültem magam, na mikor ezt kimondtam...onanntól történt valami más... :D
Saját kifejlesztett terápia! :D
És végre pozitívan vonzok!
Ahogy a Csernus ordítja a videóklinikán: Önbizalmat úgy lehet szerezni, hogy minél többször belemegyünk olyan helyzetekbe amitől félünk!
Még a nyomokban fentmaradt pánikrohamom is megoldódott...közben.
6hónap alatt..pedig 2 évet mondak...



;)

Tükör.



Az álszenteskedés is egy érdekes téma lenne!

Az álszenteskedés is egy érdekes téma lenne! :D



Bocs! Zizi

bocs h ez igy érződik, mindenesetre jó h megosztottuk egymással tapasztalatainkat! ne érezd magad, mint akin csámcsognak.



problémához - a dolgok

problémához - a dolgok hátterében a hőn áhitott szeretet van jelen vagyis nincs, amit az egyén nem kap meg. ezért olyan tudat alatti reflextevékenységet folytat amitől a szeretet megkapását várja. gyerekkorban kialakult a nyafogási képessége amire a jó szülő vigasszal fordult. "Nem baj gyermekem majd anyu megcsinálja csak ne sirj már ugyan ijen kis apróságon" - mondanom sem kell közben átöleli, simogatja, csókolgatja a gyereket aki szeretve érzi magát!!!! de edez h ezt megkapja valamit a szülő előtt problémának kellet leadni. egyébként a szülő követ el hibát amit a gyerek tetéz. ki gondolná h egy ilyen jelentéktelen szinjátékból mi adódik később. nem kell hozá sok alkalom h feltételes reflex alakuljon ki: nyafognom kell ha azt akarom h szeressenek, csakhogy később ez a viselkedés inkább terhes a másik fél számára, minthogy eredményezmé a kivánt végkifejletet

egóhoz - de kérlek első vagyok én utána következel te( itt a sorrendet nem időben v. térben kell gondolni hanem filozófiailag). ebben csak az a rosz h igy "kimondva" nagyon szörnyen "hangzik"! de ha jobban megvizsgálod! ha magad nem becsülöd, és nem teszel jót magaddal! hogyan becsülhetnél másokat, tehetnél jót másokkal? és ez egy nagyon nagy igazság. élni meg mindenki szeret, mert élni jó.



Az előzőekre

Nem a mostani párbeszédhez, hanem a korábbiakhoz annyit, hogy hagyom mindenkinek, hogy annak lásson és olyannak, amilyennek akar. Soha nem árultam magam másnak, mint, ami eddigi(!) tapasztalatom szerint(!) vagyok. Járom a fejlődés útját, tanulok és szeretek írni. Ha ez egy szerep, hát legyen szerep. A szavakat mindenki úgy értelmezi, ahogy neki tetszik és ahogy értelmezni tudja. Lehet, hogy vak vezet világtalant, lehet, hogy egos, legyen bármi, elfogadom, hogy ilyennek láttok Ti. Tegyétek! :)

A többihez meg: szívből örülök, hogy egy olyan téma kerekedett, ami hasznos lehet másoknak. Örülök, ha bárki ezáltal felismerésekhez jut önmagával kapcsolatban, segítséggel vagy anélkül. Ez lenne a lényege, nem?

A legjobbakat Mindenkinek!



köszönöm a cikket kedves

köszönöm a cikket kedves teázós pajtásom:)