Csernus doktor az érzelmi zsarolásról

Egyéb elfoglaltságaim miatt csak lassan készül "Tükör" című írásom folytatása, de addig is szeretnék veletek megosztani egy – számomra mindenképpen, de remélem számotokra is – értékes és érdekes beszélgetést, amiben többek között arról a jelenségről is szó esik, amit én nektek tükörként igyekszem feltárni. Igaz nem szó szerint, de szerintem érzékelhető az összefüggés. :)

Bár nem vagyok nagy rádiórajongó (még kocsiban is inkább cd-t hallgatok). De valamelyik nap egy kedves barátom felhívta rá a figyelmem, hogy Csernus volt a rádióban és eszméletlen jó volt a téma. Kíváncsi lettem, mert a dokinak rengeteg nagyon találó és közérthetően megfogalmazott gondolata van. Nekem mindig is sokat segített, ám felmerült, ha a reggeli műsorban volt és minderről du. értesülök, akkor mégis hogyan? Buta kérdés, a "hogyan" nem az én dolgom, bízzuk azt a törvényre (vagy hívja mindenki, aminek akarja).
Két nappal később ugyanettől a barátomtól kaptam egy elérhetőséget a beszélgetés hanganyagához. Úgy döntöttem, írásos formába pofozom Nektek ezt a beszélgetést, kicsit levagdosva az élőszavas makogásokat, de azért ügyelve arra, hogy a tartalom véletlenül se deformálódjon.
Mindenkinek szeretettel küldöm, akit érdekel!
A legjobbakat!
Ritocska

Forrás: 2011. január 6. Reggeli show (Balázs, Rákóczi, Vadon) Class Fm Rádió, rövid beszélgetés Dr. Csernus Imre, pszichiáterrel (CsI).
A téma: érzelmi zsarolás.

Balázs:
Itt van velünk (telefonon - a szerk*) Csernus Imre pszichiáter, jó reggelt, szia! Köszönjük szépen, hogy itt vagy!
Olyan nőkről beszélgetünk, akik egyszerűen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a pasit visszazsarolják magukhoz és nem riadnak el, a legszélsőségesebb esetektől sem. Számos sms-t kapunk, hogy nő le akarja önteni magát benzinnel, hogy belekarcolja magába a pasi nevét, hogy öngyilkossággal fenyegetőzik. Hogy tényleg mindent megtesz, erőszakot alkalmaz. Imre, szerinted miért csinálják ezt a nők? Vagy egy ilyen hölgy milyen nőtípusba tartozik? (Nem csak a nők csinálják! *szerk)

CsI:
Bizonytalanba.
Ez azt jelenti, hogy valójában az emberek zöme iszonyúan fél és retteg a magánytól és az egyedülléttől. Éppen ezért, annak ellenére, hogy rossz a dolog, mégis elkezdik hitegetni magukat, hogy de majd megjavul. Miközben az intő jelek tömegét kapják már nagyon régóta és nem hallgatnak rájuk. Tehát valójában ez megalkuvás. Nem kompromisszum… Mert a kompromisszumhoz, vagy az alkalmazkodáshoz, két ember kell, miközben mind a két ember enged a maga hibáiból és az folyamatosan csiszolja (őket/egymást). Ez a kompromisszum.
A megalkuvás meg az, amikor az egyik enged miközben meg nagyon sokszor ezzel kontra zsarol is. De zsarolni csak azt lehet, aki hagyja magát. De a pasik sem ártatlanok, mert a pasik jelentős része nem fejlett az érzelmi manipulációk terén és nem veszi észre.

Balász:
Tehát azt mondod, hogy a pasi tulajdonképpen ugyanúgy tehet arról, ha egy nő azt mondja, ha elhagysz, akkor megölöm magam. Akkor ennek nem kell felülni? Vagy azt kell mondani, hogy figyeld, csináld, menjél, én akkor is kilépek ebből a kapcsolatból? Tehát hogy oldod meg, vagy hogy kezelsz?

CsI:
Nem kell igazából azt mondani, hogy csináld. Ez az ő dolga. Azonban az élettel való fenyegetőzés vagy az élet elvételével való fenyegetőzés, ez az érzelmi zsarolás szempontjából a toxin. Megszerzi, de utána a csaj érdeklődése meglehetősen csökkeni fog az ilyen pasi iránt. Mert látja azt, hogy a lógójánál fogva lehet őt manipulálni.

Balázs:
Tehát a csaj öngyilkossággal fenyegetőzik, de ha ezt a pasi elhiszi, akkor a csaj szemében leértékelődik, hogy hát akkor én hatással vagyok rá, tudom manipulálni, tehát már nem kell annyira?

CsI:
Így van.

Balázs:
Kicsit mind a ketten áldozatok egy ilyen kapcsolatban? Tehát hasonló a hasonlót megtalálva, itt két áldozatról van szó? Vagyis aki egy ilyen nővel van együtt, az kicsit tehet is róla?

CsI:
Nem is kicsit, hanem nagyon is tehet erről, valójában ez az emberi játszma alapja! Miközben mind a kettő igyekszik felülkerekedni, és mind a ketten elfelejtik, hogy közben egy nagyon fontos szempont ketyeg, ez pedig az idejük, amit lehetne másra is fordítani…

Balázs:
Hát igen, csak, amikor ott áll az ember egy könyörgő nővel az ablakban, és a nő azt mondja, figyelj, ha én most nem mehetek vissza hozzád, vagy nem hagyod el a szeretődet, akkor kiugrom…

CsI:
100m

Balázs:
Nem biztos, hogy az idejére gondol, Imre!

CsI:
Gondoljon! Gondoljon az idejére! Meg a mentőre!

Balázs:
Vannak jelei egy ilyen nőnek? Tudhatom én ezt, vagy tudhatja bármelyik férfi vagy akár nő? Tehát én inkább személyiségjegyekre kérdezek és nem is a nőkre lebontva, mert legalább annyi kattant pasi van, tehát nem kell kisajátítani ezt a nőknek… Hogyan ismerhetjük fel azt, hogy egy ilyen labilis, érzelmileg befolyásolható, zsaroló emberrel vagyunk együtt? Tehát van valamilyen stádiumban van felismerhetősége ennek?

CsI:
Eleve a szeszélyesség. A bizonytalanság, az önbizalomhiány, a „hol voltál merre voltál, kivel voltál”, „biztos, hogy engem szeretsz”? Ezek az érzelmi zsarolás kezdő fázisai. A pasik nem is tudják ezt, ha egy nő vagy akár egy pasi ezt elkezdi használni ez mindig az önbizalom hiányra enged következtetni.
Ez meg sajnos távolabb visz, mert egy pasinak az első hitelesnek látszó férfi mintája mindig az apja és az első hitelesnek látszó női mintája az anyja. És itt jön egy újabb csavar, aki ezt nem rendezi le önmagában, hogy az ő szülei valójában milyenek és ezt nem teszi a helyére, akkor pasiként az anyjához hasonló személyiségszerkezetű csajt fog választani, miközben úgy fog viselkedni benne, mint az apja.

Balázs:
Hát igen, ez már kicsit messzebbre megy, amiről beszélsz. Hogy mindenki olyan karaktert keres párnak, mint amit ő először megtapasztalt a szülőkben…

CsI:
Annak tetejébe öntudatlanok! Miközben nem is tudok róla, miközben én látom, hogy milyen szép csinos, udvarias, humoros, közben nem veszem észre, hogy az apámhoz hasonló pasit keresek mondjuk nőben!

Balázs:
Jó Imre, nézzünk egy konkrétumot! Ha nem jössz át hozzám, akkor én lelocsolom magam benzinnel! És hallod a hangján, hogy halálosan komolyan gondolja. Oké, humor, persze 104. De mit mondasz? Vállalod, az ódiumát annak, hogy nem mész át vagy azt mondod, hogy?

CsI:
Átmegyek… Közben hívom a mentőt.

Rákóczi:
És ott mit mondasz azzal, hogy megérkeztél? Jönnek a mentők?

CsI:
Ott elkezdek akármiről beszélgetni vele, mert vegyük ezt komolyan, hogy tényleg ott van előkészítve a benzin, stb. és hogy le akarja locsolni magát! Beszélgetek vele, de közben hívom a mentőt. Közben pedig tudom, aki engem érzelmileg zsarol, az nem tisztel férfiként, emberként. Az ki akar sajátítani, és aki ki akar sajátítani, az birtokolni akar, de a szerelem az nem a birtoklásról szól.

Balázs:
Ez érdekes, amit mondasz, ez valójában így van, igen. Tehát, aki önnön életével zsarolja meg a másikat, az sokkal jobban szereti önmagát, mint azt a másik embert, akivel ezt megtette.

CsI:
Hallatlan önzésre utal. De ez perspektivikusan azt jelenti, hogy én pasiként, egy ilyen kapcsolatban katasztrofálisan rá fogok fázni hosszmetszetileg…

Balázs:
Tehát menekülni kell, azt mondod?

CsI:
Nem menekülni, hanem következetesen döntést hozni! Hogyha én azt a szituációt nem tudom megoldani, akkor fordulok egy olyan szakmai segítségért, akik majd ezt a krízist megoldják, én meg közben döntést hozok, hogy nem. De elmegyek, mert tartozom az elmúlt időkért ennyivel a másiknak vagy akár önmagamnak. Hogy önmagam felé le tudjam tisztázni, hogy én megtettem mindent, de közben várom a mentőket.

Balázs:
Tehát felmérni, mentőt hívni, de közben tisztában lenni azzal, hogy egy önző emberrel vagyok együtt az ember és meg kell tenni a megfelelő lépéseket.

CsI:
De én azért vagyok önző emberrel, mert a zsák a foltját mindig megtalálja! Mert az önzés az bennem is ott van jelentősen!

Balázs:
Nézd meg a partneredet és, amit hibának találsz benne, azt vedd tudomásul, hogy benned is hiba?

CsI:
Így van, mert zsák a foltját mindig megtalálja!

Hozzászólások



lollipophoz

:D igen tudom h igazad van de néha tudod nehéz ellenálni a bizsergésnek :)))) vagyis a kisértésnek. egyébként ettől nem szenvedtem csak előfordult velem. ez része az életjátéknak



...

Nagyon jó amit Kati írt!
Ez teljesen így van.
Én is érzelmi terrortól szenvedtem.
Csak ott én voltam a papucs.... :D
Így van, amíg nem szabadulsz meg az ördögikörös mintától, addig ennek a fogja maradsz.
Itt első körben fel kell dolgozni a hamis meggyőződéseket, így lehet megszabadulni a káros szituációktól.
Nekem így sikerült. Az volt az első reakcióm, mikor jól felháborodtam ezeken....ez nagy lépés!



A legtöbb

párkapcsolati mintát a szüleinktől kapjuk.

A zsák a foltja példa elég könnyen érthető, ha egy fiú magáévá teszi például azt a mintát, hogy a fizikailag erősebbnek mindig igaza van. A lány pedig olyan környezetben nőtt fel, ahol kapott verést és kapott szeretetet is. A zsák a foltját azt jelenti, hogy a viselkedés minőségét ( vagy éppen minősíthetetlenségét ) mind a ketten elfogadják. Létrejön tehát a kapcsolat, ahol a férj erőszakosságát a feleség eltűri és még szeretik is egymást!

Mielőtt elfogultsággal vádolnátok, fordítva is lehetséges, de sokkal többször fordul elő inkább az érzelmi terror, mint fizikai, ha a nő az agresszor és a "papucs" férj az elszenvedő. Az érzelmi agresszió is tud nagyon fájdalmas lenni.

Az a tünet, hogy a nem megfelelővel jövök össze, aki nem tud értékelni, kevesebbet kapok, mint amennyit érzelmekben, figyelemben, törődésben a kapcsolatba beleteszek azt jelzi, hogy az illető gyerekkorában érzelmileg és a többi szempontból is el volt hanyagolva. Megszokta, hogy neki kell többet adnia, de még sem boldog így. Keresne is másik partnert de amíg a szülői minta tudatosan nincsen átírva, addig újra és újra ugyanabban a szituációban találja magát. Ha viszont "okosodik", tudatosodik a kapcsolataiban megtapasztalhat jóval szeretet telibb kapcsolatokat is.



...

Köszi a cikket!
Mostanában sok Csernust néztem a videoklinikán.
Ezeknél, még keményebb dolgot is szokott mondani, de most nem idézném ide...
A segítségükkel sikerült mélyebbre néznem, viszont valahogy mégis egyoldalúnak találom ezt a beszélgetést.
Vannak benne jó szempontok, jó meglátások.
Az érzelmi zsarolás egy teljesen rossz kommunikáción alapszik. Legtöbbször olyanok élnek vele, akiknek semmilyen más példájuk nem volt az életbe a jó /asszertív/ kommunikációra. A félelmekkel teli ember valójában szükséget szenvedő. Lehet ezt tárgyilagos szemléletből is megközelíteni, viszont nem könnyű szembesülni vele, főként egy olyan nőnek aki szenved a belső ürességtől, és azt próbálja meg betölteni a kívülről "vett szeretettel". Mindezeken én 6 hónap leforgása alatt mentem keresztül, és a végsőkig komolyan vett, elszánt lelki munka hatására már érződik a változás jótékony hatása. Hihetetlen fárasztó meccset vívtam magammal.
Most pihenek...
Egyszerűen leolvadt rólam az a cukor máz, amivel másoknak próbáltam megfelelni. Valósággal, és érezhetően átalakult a beszédem, bevonzom az elismerést amire ki voltam éhezve...:D már nem vagyok, jön az magától.
Pillanatok leforgása alatt teljesen más embereket vonzottam be!
Innen ebből a saját szemszögemből, megértem ezeket a nőket.
És azt tervezem, hogy hamarosan valamilyen szellemi segítséget szeretnék felajánlani, azoknak akik elveszettek ezekben a témákban. Lehet keménykedni az is egy szempont, de inkább érdemes elgondolkodni.
Nahát meg ott van a hiány az érzelmek feldolgozása terén, arról meg már ne is beszéljünk, hogy ezek az emberek nem tudják megfelelően feldolgozni az érzéseiket - mint annó én.

"Datatrop! Talán, amit említesz némi belső foglalatoskodást igényelne... Hogy x után vágyakozol, de nem őt keresed, aki meg megfelelne az után nem vágyakozol, elég gyakori ördögi kör. És csak okozat. Az ok meg ugyebár, mint általában belül keresendő..."

Egyetértek. Én is ettől szenvedtem.... :D Ez egyébként az ösztön első hangja, amire hallgatsz. Voltak olyanok akikhez ösztönösen vonzódtam, kiderült, hogy nem illenek hozzám, de ez a tapasztalat is kell. Viszont van tovább lépés. Nem csak ösztönös hangunkra kell hallgatni a párválasztásnál.



Pá!

Ahogy érzed... :)



pá aranyom

asszem most befelyezem a kommunikációt Ritocska egójával. :D de azért sokat segitettél



:D Vegyesen...

Az elfogadás alap, anélkül nem megy. Sajnálom, ha elítélőnek hangzottak a soraim. Van, ami közelebb áll a saját értékrendemhez és van, ami messzebb áll tőle és azzal nehezebb azonosulnom, de akkor is igyekszem elfogadni.
Egyébként alapvetően én nem veszem észre, hogy a különbségeket erősítjük. Sőt inkább csak megbeszéltük van ilyen és olyan. Ez is csinálta az is. Különböző, hasonló. Ez szerintem inkább épp az, amit mondasz, hogy senki sem különb. Csak más és az meg kell. Dögunalom lenne és kihalás...

A férfi nemnek is megvannak a maga hátrányai, a nőnek is. Ja és nagyon nem utolsó sorban a jó tulajdonságok is. A lényeg talán ott van, hogy mikor találja meg úgy a zsák a foltját, hogy nem a különbségek ütköznek ki, hanem a hasonlóságok törnek felszínre mindkét fél megelégedésére.

És elidézve még itt a zsáknál és foltjánál valamiért erre senki sem fektetett akkora hangsúlyt. A legtöbb hozzászólás az okozat "látványából" indult ki. A csajból, aki áll a párkányon és fenyegetőzik. Aztán eljutottunk oda, hogy lehetne srác is, aki ott áll.
De arról még valahogy nem beszéltünk, hogy aki szemben áll és a mentőt hívja és teszem azt, tényleg döntést hoz, mégis hogyan is keveredett ebbe a helyzetbe... Merthogy nem véletlenül és szegény áldozatként az fix. És hogy erre a tapasztalat vagy annak hiánya nem magyarázat. Inkább a tapasztalat addigi milyensége... És az ebből levont vagy le nem vont konzekvenciák... :) Persze ez csak egy újabb véredény, adott nézőpontból.

A sztereotípiák elől talán nincs menekvés, valahol az eligazodás segítésére hozhattuk létre őket. És bizonyos esetekben tök jól jön. Teszem azt "Vigyázat magasfeszültség" tábla, vagy műszerfal... Mert ugye ezek is sztereotípiák, amiket hasznosítunk. Jelrendszerek... Ilyen alapon működnek. Az más tészta, hogy elkezdtük rácibálni ezt a használhatóságot az emberi kapcsolatokra is, ahol az emberi tényező azért nagyban változtatja a kiszámíthatóságot...
Éppen ezért hasznos lehet minden esetben élünk gyanúperrel, hogy jó, jó eddig ez volt, de azért nézzük már meg, hogy most mi lesz, mert az akkor volt, most meg most van... Amolyan egészséges kíváncsisággal kevert pozitív hozzáállás és némi bátorság jól jöhet. :)

És én akkor is, igen, igen kötöm az ebet a karóhoz a tükörrel és Csernus is ezt mondja, ha nem is így nevezi. :D

Datatrop! Talán, amit említesz némi belső foglalatoskodást igényelne... Hogy x után vágyakozol, de nem őt keresed, aki meg megfelelne az után nem vágyakozol, elég gyakori ördögi kör. És csak okozat. Az ok meg ugyebár, mint általában belül keresendő...



Ritocskának cimzett hozzászólás :D

Igen! Igazad van!

Sokszor azt veszem magamon észre h aki - ebben az esetben, mert ami is lehetne - után vágykozom nem az akit keresek. Aki meg teljessen megfelelne nekem azután meg nem vágyakozom ... szóval elég szomorú szembesülni ezzel!

Szexualitás lényegesebb elem náluk. Az is lehet, hogy a férfiak csak jobban hangsúlyozzák! János javaslatára le kéne épitenünk a sztereotipiákat, uccu neki. Engem komolyan érdekelne h mi a gond ezzel? Azt megértem h nem szeretik a nők ha bevetetik velük a " oké még arra is hajlandó vagyok h atz mondjam h szeretlek csak minden este ..." cimű hazugságot a kapcsolatért !!! ezt megértem csak azt nem mért nem lehet elfogadni a férfit a az ő szexuális vágyaival, hiszen ezek ösztönösek, és a külsőségekkel együtt meghatározó férfias jegy. ...



Hali...

... jó kis téma :)
De egy valami nincs eléggé hangsúlyozva, pedig el is hangzik a műsorban, az öntudatlanok.. ÖNTUDATLANOK.
Tehát reagálnak egy külső ingerre valamit, amit már reagáltak egy párszor és bevált, vagy reagálnak valamit, ami másnál bevált és eltanulták vagy reagálnak valamit, amit úgy hisznek be fog válni, mert hallották valahol, hogy valaki ismer valakit, aki ismer valakit akinél bevált.

Nem azért teszik, mert gonoszak, vagy rossz szándékúak, hanem mert jót szeretnének önmaguknak.
Az vesse rájuk az első követ aki nem akar jót önmagának.

Egyébként nem hiszem, hogy bele kellene menni abba, hogy melyik nem korrektebb, okosabb vagy becsületesebb, jobb.
Egyik 19 a másik egy híján 20, egyik sem különb a Deákné vásznánál.

Inkább azon iparkodjunk, hogy lebontsuk a sztereotípiákat magunkban és ne azon, hogy újabb igazsággal megszilárdítsuk azokat.

Azok a tanácsok, amiket Csernus mondott különben tetszenek, ha valaki ilyen helyzetbe kerül érdemes megfogadni.

Minden jót mindenhez :DD



Kedves Datarop!

Nem vártam semmilyen választ, csak kérdeztem. Érdekelt a válasz és köszönöm, hogy megadtad. :)

De ahogy Te is felhívod a figyelmem arra, hogy "zöldfülű voltál", én is a Tiédet ugyanerre. Azt írtam nagy része.
Én meg a kis résszel foglalkoztam igazán! Azt egy szóval sem írtam, hogy engem azok érdekeltek. Tudod kétélű folyamat, érdeklődhet valaki, aki engem abszolút nem érdekel. ;) Ettől viszont még lehet tapasztalat, amit megőrzök. :)

És én elég sok pasit ismerek (de nem csak ilyet! - mielőtt újabb félreértés adódik egy kiragadott példából), aki pl. azért nősült, mert a nő teherbe esett.... Vagy azért, mert elvárás volt, pl. szülői... Vagy azért, mert "akkor jó ötletnek tűnt"... Sőt az egyik ismerősöm nősülni készül, mert milyen vicces nászútra menni... :))))

A szex most megint egy kiragadott rész volt, de van aki ezért folytat kapcsolatot is. És a vicc egyik része csak az a fél, aki ezért folytatja, a másik része, aki meg belemegy. :)

És nem gondolom a férfiakról, hogy kefegépek, csak azt, hogy van ilyen férfi és van olyan férfi. Sokféle, ahogy nő is. De eddig azt láttam, a szexualitás lényegesebb elem náluk, mint a nőknél... Igaz láttam példát az ellentétére is! Sőt az is lehet, hogy a férfiak csak jobban hangsúlyozzák! Nyitott vagyok a lehetőségek tárházára. :)

Az emberek sokfélék és ezzel semmi gond. A férfi és a női gondolkodás eltér, a célok már nem biztos. És én ennek személy szerint örülök.

Köszi még egyszer a hozzászólásokat! :)



txt

Kedves Ritocska!

ugy gondolom mekem is volt kapcsolatom ezekkel a tipusu nőkkel akikről a cikk szól. mért? mert zöldfülű voltam azt hittem arra van szügségem.

A kérdésedre válasz pedih h sehogy! A fránya rosz tapasztalatok hihetetlem értékesek mert tanul belőlük az ember, és változásra, változtatásra "kényszerit"! Frissen megismert nőktől pedig nem félek mert változtattam a felfogásomon, mert változtatnom kellett. Bizonyos dolgokat megértettem, volt amit el kellett fogadbom, és olyan is amit elengedtem. Egyenlőre még úgy gondolom ezt a leckét nem lehet lezárni, olyan értelemben h ne legyen jelen az ember életében. Tudom nem ilyen választ vártál de ami megfogalmazódot bennem válasz gyanánt aból blogbejegyzés lesz. Nem szeretném hoszászólásra kárhoztatni! :D Köszönöm h kérdéseddel felnyitottad szemem!

Ki miért megy bele egy kapcsolatba igazad van nem lehet nemre lebontva általánositgatni. de azért én nem tudom elképzelni egy pasiról h a szex miat van csak barátnője vagy nősül meg! mert ha egy pasi csak kefegép lenne mint ahohyan te gondolod róluk akkor épp az lenne az érdekes h egyik sem szeretne kapcsolatot! mert minek az a kapcsolat ami a dugáson kivül csomó kellemetlenséggel jár ha talál szexpartnert minden este, és még változatos is! szóval szerintem a te megközelitésed sem teljessen helytálló.

"A férfiak nagy része, akikkel életemben megismerkedtem nem akartak olyan jellegű kapcsolatot, amilyent én. Érzelmekkel telítettet... ;)" - nagyon sajnállak hogy eddig többnyire az ilyen férfiakat vetted figyelembe körülötted. ;)



Kedves Kati!

Majdnem beleírtam, hogy bár szerencsére nem szoktad visszafogni. :) Csak az írás néha más értelmet ad, mint, amit a gondolat hordoz. A "papíron" csak betűk és bármennyire is ott van mellette az energia, amit a betűkbe tettél, de a befogadó tapasztalatán, mintáján vagy programján múlik az is, hogy hogyan értelmez és mennyire nyit megérezni ezt az energiát.
Én pedig szerettem volna, visszaadni ahogy én azt éreztem, amikor leírtam. :) Jó kis építő tapasztalatom volt ez ügyben nemrég, úgy tűnik szült némi félelmet is. :) Sebaj, átdolgozom. :)

Köszönöm újra! :)



Ahhoz újra kellene

születnem, hogy visszafogjam magam... :-)

Itt van a probléma gyökere ahogy megfogalmaztad, az hogy '' köszönöm, hogy vagy, furán hangzik...''
Hogy meg kell tanulni eltorzult világunkban önmagunkat is elfogadni, őszintén szeretni és kimutatni az érzéseinket. Még akkor is elsőre olyan fura. Nem trendi, nem megszokott. Csak őszinte :-)
Ha az őszinteséget, az elfogadást a szeretetet megadjuk önmagunknak, értékesnek és különlegesnek tudjuk tartani magunkat, akkor fogjuk tudni bevonzani a külvilágból azt, akinek ezt mi megadhatjuk és megtapasztalhatjuk általa...

De ez nem megy sem vezényszóra, sem csettintésre. Meg kell találni azokat a tudatalatti mintákat és programokat, amik ezeket a tapasztalatokat ismételteik velünk.



Nocsak!

Nahát! Micsoda érdekes vélemények láttak itt napvilágot! És mindenki a maga tapasztalatain keresztül látja a történetet... És furcsamód többen is egyoldalúnak látjátok a dolgot valamiért. Pedig szólnak benne, hogy nem csak nőkre vonatkozhat ez. Sőt nekem pl. volt tapasztalatom a férfivel, aki ezt csinálta.

Kedves Datatrop!
Értem, hogy nem minden nőre érted, DE hogyan vonod ki ezt a negatív tapasztatalatot és az ellenállást, amit kelt Benned egy nőnél, akit frissen ismersz meg?
Nem kezdesz el véletlenül félni egyből?
Csak, mert mindkét félnél azt tapasztaltam, hogy hiába tudják tudatos szinten, hogy nem minden ellentétes nemű olyan, amilyennek egyszer megjárták, mégis az a kis ördög ott mozog a tudatalattiban... Szóval kérdés, hogy amíg ezt a leckét le nem zárod, addig hogyan vonod ki a képletből?

"szerintem a nők hajlamosabbak belemenni érdekből érzelmek nélkül egy kapcsolatba, még a férfiakról ezt nem igazán tudnám elképzelni. de lehet h ezt csak én látom igy. bocs csajok"
Én meg nagyon is el tudom képzelni ezt a férfiakról is. A nők a biztonságért, a férfiak meg a kefélésért. (már elnézést a szóhasználatért) Érdeke mindenkinek van/lehet.
A férfiak nagy része, akikkel életemben megismerkedtem nem akartak olyan jellegű kapcsolatot, amilyent én. Érzelmekkel telítettet... ;)

Szóval nem mondom, hogy nincs igazad, mert a magad szemszögéből van, de én a helyedben kinyitnám az egészet, tovább tárnám. És bizony elgondolkodnék azon is, hogy hogyan vonzottam be azokat a fránya rossz tapasztalatokat! :) Én mindig ezt szoktam és néha igencsak fáj az igazság, ami szembeköszön, de úgy veszem észre mindig megéri foglalkozni vele.

Kedves Eni!
Neked a kérdés ugyanazt, ami Datatropnak. :)

Kedves Nadin!
Akkor arra a címre, amit már ismerek írok. :)
És nincs korlát a blogjaim alatt, mehet a diskurzus Rólad, másról vagy akár más témáról is. :)

Végül, de nagyon nem utolsó sorban Domoszlai Katinak:
Szeretném megköszönni újabb értékes soraidat. Mindig tanulok a hozzászólásaidból, ezért is nagyon kérlek, ha bármikor van véleményed ne fogd vissza magad, nagyon jó olvasni! Kevés olyan embert láttam itt a fórumon, mint Te. Köszönöm, hogy vagy, akármilyen furán hangzik is. :)



txt

ki tudja minek vagyok tagja! egy biztos sok hülyeségen mentem már át és csomó dolgot ezért is értek,de csak remélem h azoknak vagyok tagja akik tanulnak a salyát hibáiból. De az ember állandóan változik ugyhogy soha nem cselekedhetünk elég bölcsen ahoz hogy valamikor ne gondoljuk majd azt hibának ...
Szép estét neked is! :D



txt

sterkeninek!
az első hozzászólásomban csak a témában is emlegetett nőkről és férfiakról kialakult véleményem irtam le. pontosabban azokról a nőkről és férfiakról akikk játszák ezeket a szerepeket. és csak pár sort, szóval men adtam át az egész filozófiám :D és bocs h a férfit nem elemeztem de azon el kéne gondolkodnom h mért megy bele egy kapcsolatba ami érzelmi zsaroláson alapul .. . amit meg utóitratnak szántam(ki keres társat) az igaz nemtől függetlenül csak ebben az esetben - amit a téma feszeget -a férfira lehet elmondani. persze igaz forditva is. de szerintem jobban jellemzö a férfiakra ez a gondolkodásmód mior párkapcsolatra adják fejüket! szerintem a nők hajlamosabbak belemenni érdekből érzelmek nélkül egy kapcsolatba, még a férfiakról ezt nem igazán tudnám elképzelni. de lehet h ezt csak én látom igy. bocs csajok



Tudom, hogy nem

Tudom, hogy nem általánosítasz, ezért hangsúlyoztam, hogy egyet értek veled, az én véleményem is férfiak egy csoportjára vonatkozik, aminek, nagyon úgy tünik, te nem vagy a tagja.
Szép estét!
:)))



txt

Nőknek egy csoportjáról vélekedek igy, bocsányt h ezt nem hangsulyoztam.



Datatrop-nak

Most igazából nem a témához szólnák hozzá, nagyon érdekese Datatrop véleménye, mintha az enyém lenne, annyi különbséggel, hogy én nő vagyok, értelemszerüen a férfiakról gondolom nagyjából ugyanezt. Amit leírsz talán megtörtént veled, talán csak kívülállóként szemlélted, ez lényegtelen, kialakult benned egy kép. Bennem is. Nagyon is ismerős, amikor mindent megteszel, társra vágysz, de az illető csak akkor emel le a polcról, amikor szüksége van rád vagy valamire amit nyújtani tudsz neki. Élősködni pedog sokféleképpen lehet, anyagilag és érzelmileg is, mindkettő egyformán kegyetlen. Szóval, hogy mit is akarok ebből kihozni? Nem is tudom, talán annyi, hogy egyetértek veled, de ez igaz oda-vissza. És véleményem szerint a nők nagy része szintén társra vágyik, a kommunikáció pedig segíthet kiderítni, hogy az kinek mit is jelent valójában.



válaszok

Köszönöm a hozzászólásokat. Olyan,mintha az én fórumtémám lenne, mindenki nekem írt, nem Ritocskának. :D
Ritocskának a válaszom, hogy köszönöm a felajánlást, szerintem élnék vele. :) Az az emil címem él, ami itt meg van adva, ha neked jó, emailben folytathatjuk.
Kati, ez a véleményem az, ami elsőre eszembe jutott, mikor olvastam, és mint írtam, ilyen témában sokszor elszomorodom. Szerintem amúgy meg nem pont a terapeuta a megoldás. Annyit tudnotok kell, hogy ez nem tegnap volt, sokat fejlődtem azóta. Azért nem írtam hogy rengeteget, mert sokat kell még tanulnom. Köszönöm az őszinte vélemenyeteket. Egyébként érdekes hogy a gyermekkori traumát hoztad fel. Nagyon sok trauma volt az életemben.
Datatrop, Te biztos férfi vagy, ha így vélekedsz a nőkről. . :) Nem akarom azt mondani, hogy nincs igazad, főleg mert nem vagyok szerintem túl jó az érvelésben. :) De azért nekem nőként, más a véleményem.



txt

Sziasztok! domoszlaikati egyépként nagyon jó gondolatokat irt. de itt vannak az enyéim is:

ha egy férfi elhagy egy nőt annak az az oka h átverték és erre rájött! mik a nők játékai?! szépnek, kedvesnek mutatom magam a férfinak, elhitetem vele h érdekel meg h szeretem, csak ennyit kell tennem h az enyém legyem és minden pillanapban a kedvemben akarjon járni. :D amig ezt tudom tartani addig hiba nincs minden jól működik, és még a férfi is jól érzi magát a kapcsolatban. DE! ez csak egy élősködési állapot ami múló dolgokon alapszik tehát nem állandókon, és egyszer lehull a lepel és vége a rózsaszin homálynak. Egy férfinak társra van szügsége az életben! ez ami számára a legfontosabb csak sajnos nem mindég értik meg a nők a társ mit is jelent valójában.



Szia Nadin!

Csernus nem a mézes-mázos stílusáról híres. De annyiban igaza van, hogy ha valakit öngyilkossággal zsarolva tartanak bent egy kapcsolatban az mind a két fél számára nagyon káros.

Káros a fenyegetőző embernek is, mert neki segítségre van szüksége, de terápiára és nem arra, hogy ezt a zsaroló-fenyegetőző viselkedését, mint eredményes párkapcsolati magatartást megerősítsék.

Nagyon komoly gyerekkori sérülés áll a háttérben, ha valaki át kell hogy élje ezt, ha elhagyják abba belehal.
Ha a másik oldalról tették volna fel a kérdést, mit tegyek ha úgy érzem belehalok abba, ha elhagynak?

Erre az a válasz, hogy fel kell dolgozni azokat a mély, gyerekkori fájdalmakat amik miatt most úgy érzed bántanak, lenéznek. Ha ez sikerül, akkor bármit mondanak és tesznek, nem fog fájni, mert a harmónia benned van!
Fel tudod ismerni, hogy az a nagyképű ember, akinek a saját gyengeségét kell takargatnia. És fel fogod tudni ismerni, hogy a támadó viselkedés minden esetben elfojtott félelmet takar!

Akiben belső, lelki harmónia van, nem kell hogy letiporja a másik embert ahhoz hogy ő nagynak érezhesse magát, és megalázni, elnyomni sem fogják tudni.

Szerintem fogadj el minden segítséget, amit Ritocska ajánlott például, sokkal gyorsabban túl leszel ezen.



Szia Drága Nadin!

A véleményeddel kapcsolatban felmerült dolgokat nem szeretném itt leírni, de lehet, hogy érdemes lenne erről privátban egy kicsit beszélgetni, ha benne vagy és van kedved. Ha nincs, akkor sincs semmi gond. :)

Ha megnézed fentebb én is kiegészítettem, de valójában Balázs maga is többször utal arra, hogy nem csak nők tesznek ilyen jellegű fenyegetéseket. A műsor címe "Őrült nők" volt , tehát kifejezetten a nőkről volt szó és az sem elfelejtendő szempont, hogy férfiak beszélgettek "egymás között"...
Én magam azért hoztam fel, hogy, ha nő, ha férfi az olvasó, lásson. Az meg már ugye mindenkinek a saját nézőpontja, hogy mit lát benne... Az is egyébként nagyon érdekes, amit Te láttál benne és, hogy merre vitted el a témát.

Szerintem, amit a doki elmondott, az nagyjából általános és ugye nem is Balázsék közbekotyogása és értelmezése a lényeg. Valamint ott van, hogy a "szenvedő fél" sem különb a Deákné vásznánál. Nagyon nem. :)

A kérdésedre maradva általános terepen és nem kiélezve például a testsúly kérdéskörre, a többség véleménye nagyjából le van tojva. Ne játsszunk már birkamódit! Egy vélemény lehet érdekes, lehet nézőpont szélesítő, lehet tanulságos, izgalmas, stb, de alapvetően nem különb a Tiédnél, csak egy vélemény és TE döntöd el, hogy nyitsz felé és érdekel, vagy megvonod a vállad és nem érdekel. A lényeg, hogy Te mit gondolsz magadról!

Köszönöm, h írtál. Mindig örömmel veszem, ha megosztod a gondolataidat. A fentebb tett ajánlat pedig áll. :)
Szeretettel a legjobbakat! :)



csak egy vélemény

Szia!
Megint érdekes egy témát hoztál. A véleményem az, h ez túl lekezelőnek sikerült. Mármint amit bemásoltál. Úgy beszélnek ezekről a nőkröl, mintha vmi külön alsóbbrendű faj lennének. A szegény pasik meg az áldozatok.
Kiváncsi lennék ,hány ilyen nővel volt dolguk személyesen.
Azt éreztem, h olyan mint amit a vékonyak gondolnak a kövérekről. Mert ugye a kövér ember állandóan eszik, méghozzá édességet. De ha belegondolunk, ha tényeg előfordul néhányszor, mért is teszik? mert állandóan bántják őket, akármit tesznek. Nekem is van súlyfeleslegem, de nem azért mert állandóan eszem, és csakis édességet. Rendszertelenül eszem csak, ennyi. A témához visszatérve, én is voltam hasonló szituációban, nem tagadom, és még nem is lábaltam ki igazán,de ettől még nem vagyok "más", csak nem átlagos. Így reagáltam le, így éreztem. Persze bánom, h nem máshogy, de végül megtaláltam a helyes irányt azt hiszem. Viszont mikor ilyeneket hallok, olvasok, látok, szomorú leszek, mert úgy érzem lenéznek. És ezek azok a szituációk, amelyektől szerintem vissza lehet esni, mint a kövér embereknél a bántások, amiért elkezdenek édességet enni, mert úgyis mindegy nem? Kövér vagyok, úgysem leszek más, mindenki ezt mondja. A többségnek valószínű igaza van, vagy nem?