Fogyásom története - 1. rész

Eljutottam oda, hogy fogynom kell, ha továbbra is normális életet akarok élni. Folytatásokban írom le fogyásom történetét. A bejegyzésekhez használt képek csak illusztrációk. A történet kitalált, a történet mélyén rejlő probléma azonban valós.

2011. március 25.

Ma az emeletre menet közben hirtelen úgy éreztem, egy lépést sem tudok tovább menni. Ziháltam, kapkodtam a levegőt. Nem tudtam, mi történt, elvégre évek óta itt lakom, soha nem volt még probléma ezzel.
Délután elmentem a dokihoz, hogy javítson meg. Szinte rám sem nézett, a súlyomra fogta a gyengeségemet. Mondjuk, az igaz, hogy az utóbbi egy évben elengedtem magam, és a 100 kilót közelítem, de nem tudom elhinni, hogy ez ekkora különbséget jelentene. Meg máskülönben is, tegnap miért nem? Vagy tegnapelőtt? Hogyhogy épp ma értem el ezt a súlyt.
Levontam a következtetést, a doki egy sarlatán.
Azért biztos, ami biztos, hazafelé beugrottam a sarkon levő konditerembe - nem keverendő a konditorei-jel, ahová sokkal szívesebben mentem volna -, és vettem egy bérletet.
A recepciós kisasszony végtelenül kedves volt, körbevezetett, beszélt kardio programról, erőnlétről, célzott izomcsoportokról, és egyéb nagyszerű dolgokról. Arra jutottam, hogy ha a doki egy sarlatán is, az erőnléten javítani soha nem árt.
Este úgy feküdtem le, hogy új életet kezdek.

2011. március 26.
Egész nap a konditerem járt a fejemben, arra készültem, és valamiféle földöntúli öröm töltött el, hogy végre kezembe vettem az életem irányítását. Többet egyetlen zsírmolekula sem fog kárt okozni nekem!
Egy kedves, izmos, jókedvű srác fogadott. Azt mondta, ő lesz a személyi edzőm. Megcsináltunk pár gyakorlatot, azt mondta, felméri az általános erőlétemet.
Mikor a második gépről leszálltam, éreztem, hogy azért ez nehezebb lesz, mint Mónika-showról átkapcsolni Joshi Baratra, de erőt adott a tudat, hogy most végre az történik a testemmel, ami jót tesz nekem.
Amikor körbejártunk minden gépen, edzőm - mint kiderült, Zsombor - leült velem az oxigén bárban, hogy megbeszéljük a teendőket. Azt mondta, rendszeres edzésre van szükségem, ha valóban komolyan gondolom a változtatást. Karido programot írt elő nekem, mert az nem csak az izomerőt növeli, de a szív teljesítőképességét is, márpedig ahogy elmondta, a szívem eddig eléggé el volt lustulva.
Miközben beszélgettünk, elmajszoltam egy Sport szeletet. Isteni érzés volt a ledolgozott energia után egy ilyen jutalomfalat. Tudom, mire gondoltok, de nem, Zsombor is mondta, hogy azután az energiabefektetés után, amit végeztem, semmi gondot nem okoz egy Sport szelet, sőt, segít a testnek, mert a mozgást a jutalmazással kapcsolja össze.
Úgy köszöntünk el, mint két régi ismerős. Már alig várom a holnapot.

Címkék: