Vers:Út a talp alatt

Út a talp alatt

Mutatod a képet, mégsem éled meg,
levegővételenkénti szerepek,
fejedbe nyomják a szelepek
a drogot, békés-halál szeretet.

Az ördög csókja nem halálos,
te tetted azzá a háztetőn,
megérted az értelmét a fejfedőn
a sapkának, az ördög-csókja bűn.

A pokolban kicsit megpihenhetsz,
maradhatsz, és kedvedre menekülhetsz,
az éden ösvénye nem rejt mást,
ugyanaz; minden mesés látomás.

Kinyitni a zsilipet a legnehezebb,
érzed, ahogy szétárad a szeretet,
fekete színű tinta folyik véredben;
lucifer mosolya a testi életben.

Nincs apelláta, nincs félreállás:
egy hamis tekintettöli megválás,
éget, mar, tüske szívedben, kezedben,
százszor eltévedsz a saját fejedben.

Hogy maradsz-e, nem számít már,
ma még nem, majd holnap.
A boldogság tárt karokkal vár:
így lett a kis házikóban örök nyár.

Címkék: