Miért fáj ennyire?

Nem értem mi a baj velem. Rég túl vagyok az egészen, hittem mostanáig, és most mégis fáj. Fáj, hogy boldog, valaki mással. Örülnöm kellene, mert ismerem az illetőt, tudom, hogy boldogok lesznek, mégis fáj. Mindent végigjártunk, amit egy kapcsolatban lehet, mennyet és poklot egyaránt. Tudom, hogy nekünk már nem müködne, és nem is tudnám már elképzelni a közös életet. Egymás mellett nőttünk fel, de nem találtuk meg egymásban a társat. Mindezzel tisztában vagyok, és mégis olyat érzek, amit eddig még soha. Fizikailag is rosszul vagyok, sírni nem tudok, nem vagyok dühös, nem gyülölök senkit, csak ez a nyomás, ez a görcs, ami egész testemet összehúzza és nem hagy aludni egész éjszakán át. És ismétlem magamban, hogy így van jól, minden rendben lesz, megérdemli a boldogságot, de ettől még inkább súlyosbodik az egyedüllét súlya. Nem értem, de nagyon szeretném, ha elmúlna vagy legalább enyhülne. Ő próbál segíteni, ahogy tud, de a jóságától még fájdalmasabb az egész. Már csak az időben bízok és abban, amit eddig elértem fejlődésem terén. Most megint itt a nagy kihívás, valahonnan erőt kell gyüjtenem a továbblépéshez, egyelőre ez lehetetlennek tünik, de idővel könnyebb lesz,.......remélem.

Címkék:

Hozzászólások



Minden folytatás a kezdésen múlik

Címbeli gondolatot már írtam valahol, most csak megerősítem. Férfi szemmel nézve a legelső intim
együttlét időpontja a lényeg. Pontosabban szólva nem is az idő, hanem a LELKI KÖRÜLMÉNYEK állapota
a férfiben, "sorsdöntő", midőn először beteljesül a nőben.

Elég sok nő nem érzi át eléggé előbbiek jelentőségét. Ugyanis, ha a jeles esemény a férfi mércéje szerint korábban történik, mint arra ő ÉRZELMILEG IS kész lenne, akkor biztosra vehető, hogy nem lesz gyerekkel teljes boldog végkifejlet. Évekig el lehet lenni, örömködni egy efféle kapcsolat bárkájában, de a tengerjáró hajóra, a kapitány (NAGY Ő) nem visz magával:(((

Konkrétan nem tudhatok semmit. Nem is kell tudnom, nem rám tartozik! Feltételezni sem akarok!!! Csak elmondtam, ami szerintem sok esetben zátonyra vihet kapcsolatokat. Sok férfi vadászként, zsákmányt keres a nőben. Megkívánja, lelövi, elfogyasztja. Elfogyasztás tarthat akár több évig is. Rendszerint addig, mígnem kiürül a kapcsolat. Mit lehet tenni ez ellen? Sok mindent. Elsősorban azt, hogy a kezdetek kezdetél, egyenrangú TÁRSKÉNT vegyen, akként tekintsen rád a férfi. A státus quo visszaállítása legtöbbször lehetetlen. Merthogy egy hosszú időn át tartó folyamatot kellene új alapokra helyezni. Mindez nem érdeke a "fölényben lévő" félnek, legtöbbször a férfinek. Inkább új zsákmány után néz, amíg teheti.



Nyucikának

Nem is tudom hányszor hallottam már, hogy olyan okos és értelmes vagyok, és a kérdést rögtön utána, hogy miért vagyok vele. Mert nálam is a szív diktál. Míg tartott a dolog nem is vettem észre, mi mindent áldozok fel érte, miket vállalok be és mekkora szabadságra jogosítom fel őt. Csak amikor vége lett kaptam meg a sok csodálkozó kérdést, hogy honnan volt ennyi türelmem, és hogy voltam képes magam ennyire feláldozni miatta. A válasz egyszerü, szerelemből, szeretetből, ragaszkodásból és attól való félelmemből, hogy mi lesz velem, ha egyedül maradok. Mindig is ettől féltem a legjobban. Most megtörtént és nem is olyan szörnyü, mint képzeltem. Persze vannak mélypontok, és néha jól esne egy ölelés, de még mindig kevesebbszer vagyok magam alatt, mint amikor mellettem volt. Talán mert akkor konkrét személyhez tudtam kötni a vágyaimat, ő ott volt mellettem, mégsem elégítette ki őket. most nincs senki, nincs kitől várnom bármit is, úgyhogy a hiány sem olyan fájdalmas.
A hétvégével kapcsolatban mondhatnám, hogy légy erős, de nem teszem. Én sem lennék az. Úgyis a szíved fog dönteni, hiába gyüjtöd az erőd, egy másodperc, egy pillantás fog eldönteni mindent.
Csak azt kívánom, hogy minden úgy alakuljon, ahogy neked a legjobb, vele, vagy nélküle, teljesen mindegy.
Szép napot neked!
:)



Kedves Eni , Az én

Kedves Eni ,

Az én szemszögömből meg talán már Te vagy könnyebb helyzetben , mert Nálad már lassan enyhül a fájdalom. Én is erőt és kitartást kívánok Neked !
Valahogy éreztem , hogy hasonlít a sorsunk . Amikor olvastam a soraidat , akaratlanul bólogattam.
Tudom , hogy igazad van . Jobb most befejezni és mindkettőnknek új életet kezdeni , mint évekig megalkuvásban élni .
Értelmes nőnek tartom magam , de most a szív diktál. Minden ész érvet felül ír.
Nálunk sem értik a körülöttem lévők , hogy miért bírtam eddig . Soha ennyi türelem , megértés , tolerancia nem volt bennem.
Nem is viselkedtek velem így soha .
Az újrakezdés ( bár én még titkon szeretném ) nem valószínű. Abba az egy mondatba minden benne volt.
Most külföldön van, azt mondta , hogy ha hazaér felhív. Számításaim szerint ez szombat lesz . Nem tudom mire számíthatok, a lényeget már elmondta , kár ezt ragozni . Félnék vele találkozni , félek , hogy elgyengülök és legfőbbképpen attól félek , hogy fájni fog az amit személyesen akar mondani .
Nem várok magyarázatot, nem szeretnék búcsúzkodni .
Van még pár napom , addig gyűjtöm az erőt , ha hív hárítani akarok.

Mindenkinek köszönöm a támogató sorokat, szinte simogatnak ! : )
Nagyon hálás vagyok érte !!!



Tudod, Nyucika, szerencsés

Tudod, Nyucika, szerencsés vagy, az én szmeszögemből nézve. Ahogy leírod, a kapcsolatot nagyon hasonlít az enyémre. Csak mi nem mertük belátni, ami mindig is nyilvánvaló volt, hogy nagyon különbözőek vagyunk. Ez pedig elvezetett egy rossz házzassághoz, ahol mindig magamat okoltam, amiért túl sokat várok el tőle. Utóbb hallottam csak a kívülállóktól (akik mindig jobban látnak, csak nem akartak beleszólni), hogy nem értik, hogy bírtam eddig, miért adtam fel teljesen önmagam őérte. Szerintem örülj neki, hogy eddig nem jutottatok el. Nagyon fáj, ezt megértem, nekem si fájt-fáj még mindig, de lassan, nagyon lasssan enyhül. Csak légy erős, ne kezdjétek előlről, mi sokszor megpróbáltuk, egyre rosszabb lett. Kitartás, minden kialakul, és igaz, hogy csak magadra számíthatsz. Légy erős!



Kedves nyucika!

Gondolatid egy része által vonzódsz hozzá. Titkon reméled, lehet kedvező változás. Eljön a boldogító megoldás, fellélegezhetsz. Visszakapod őt és minden úgy lesz, sőt jobban, mint rég. Magad sem hiszed tán el, hogy vége.

Nem tudom, mennyire vagytok/maradtatok beszélő viszonyban? Van-e, illetve lehet-e bármilyen realitása annak,
hogy szóba álltok egymással? Mert ez lehet alap arra, hogy a mérlegetek egyensúlyba kerülhessen. Magaddal
volna jó tisztázni, mennyire állsz még a hatása alatt? Valóban szeretnéd visszakapni? Korábbi egyensúlyhiányos
helyzet visszaállítása nem hozhat megoldást!!! Tüneti kezelést talán, tartós megoldást nem.

Mi okozta, okozhatta a korábbi alárendeltségedet? Valószínűleg végig azt érezted, számodra nagyobb veszteség
lenne a szakítás, mint a folytatás. Végül nem bírtad cérnával, és kiléptél a kapcsolatból. És most hiányzik, nagyon.

Az ő hárítása a gondok, kapcsolati fejlődés, vagyis a felelős változat hárítását is jelentette. Valószínű, sőt biztos, hogy ebből nem lehet tovább lépni, ha ő ebben tudatosan nem kíván partner lenni. Meg kellene tudni, mitől van ez a nagyfokú elzárkózás, hárítás. Hogyha ez végleges, akkor bármennyire fáj, lépj túl az eddigi helyzeten! Amiről belátom, igen fájdalmas, szomorú számodra. De, legyél úrrá fájdalmaidon!

Ha képes vagy véglegesen a szakítás mellett kitartani, akkor legyél következetes! Először is gyászold el, sirasd el, csakis azután próbálj nyitni egy másik férfi felé. Meggyőződésem, hogy sikered garantálható. Feltéve, hogy nem követed el ismét azt a súlyos hibát, hogy egyenlőtlen kapcsolatban kívánsz részesülni. Addig fogsz csalódni, amíg meg nem tanulod a leckét. Mégpedig azt, hogy következetesen képviseld saját érdekeidet. Legyél tisztába
értékeiddel, ez alapvetően fontos!

Nem tudhatom (és nem is tartozik rám), hogy kik- és milyen befolyással vannak/lehetnek az életedre. Törekedj arra határozottan, tudatosan hogy a saját fejed után menjél. Ne akarj megfelelni mások elvárásainak, ilyen-olyan
reményeinek! Legyél a magad ura! Előbb-utóbb mindenki elfogy mellőled, csakis magadra számíthatsz. Jobb lesz tehát minél előbb a saját kezedbe venni életed kormányrúdját:)))

Itt van például egy hely, ahonnan elindulhatsz:
http://onmegvalositas.hu/start

Szép estét mindenkinek!



lollipop ! Okos vagy,

lollipop !

Okos vagy, tapasztalt és bölcs ! Igen !Lehet mérlegelni , lehet az egyik oldalra rakni , az önbecsülést , a méltóságot
az alázatot , másik oldalra a szerelmet a szeretetet, a másik őrjítő hiánya miatt érzett fájdalmat !
Az egyensúlyt nagyon ritkán lehet átélni !Olyan , mint a boldogság ! Pillanat !
Azt hiszem elsősorban az embernek Önmagát kell szeretnie ! Ha ez sikerül , akkor talán a másik is csatlakozik , visszacsatlakozik !Megérzi a lelke !Vagy nem ?De. Legalább higgyünk benne !Bízzunk benne !



...

A mérlegelés a legjobb dolog, hogy mi nem működött.
Nem a visszavonzásával foglalkoznék. Hanem szép lassan megnézném, hogy mik azok az igények, amikről lemondtam, és alárendelődtem a másénak. Itt kezdenék ráerősíteni a dologra, és a saját önbecsülésemre, hogy ne ennek az árán kapjak szeretet. Ne az önbecsülésemet dobjam oda a szeretetért. El tudom e fogadni magam reális igényeimmel együtt, tudok e valódi kompromisszumot kötni. A hárítás a legegyszerűbb reakció volt a részéről, hiszen nem motiválta semmi a változtatásra. Kommunikációs szegénység, mindkét fél részéről.
Ha nem tudom vállalni a felelősséget a saját igényeim felett, akkor hogy várom, hogy mások majd felelősséget vállalnak érte. Ha elmondtam neki, hogy mi zavar, akkor valóban következetes is voltam vele?
Vagy konfliktusba kerültem magammal, ha arra gondoltam hogy következetes legyek e vele? Inkább lemondtam az igényemről, csak nehogy őt elveszítsem...
Mik a gyenge pontjaim? Hol adtam ki a kezemből saját magam irányítását, abban a hiszemben, hogy mások jobban tudják nálam, hogy én mit szeretnék?
Ha szembe mersz fokozatosan nézni magaddal, akkor a saját szemléletedet fogod megváltoztatni a szeretettel kapcsolatban, és máshogy fogsz vonzani.
Néha azt érzem, hogy azt hiszik az emberek, hogy a visszavonzás egy abraka-dabra, ami majd megváltoztatja a másikat, és akkor minden hepi lesz. Magunkba legyen meg az a hepi, és akkor csatlakozik hozzánk egy másik hepi.



Kedves Lollipop és

Kedves Lollipop és GondolatokGondolata,

Fokozatosan alkalmazom az összes tanácsotokat . A mozgást , a meditációt , a pihenést. Csak úgy tudom végezni ezeket a tevékenységeket, hogy a gondolataim egy része körülötte forog.
Az már biztos , hogy az esték a legrosszabbak , de napközben is hiányzik.
Tegnap azt mérlegeltem , hogy mit tanultam abból az időszakból amit vele töltöttem . Mit kaptam és mit adtam .
A mérleg nagyon is elbillent . Soha nem voltunk egyenrangú partnerek . Sok esetben alárendeltem a valós igényeimet , az Ő elképzeléseinek . Megkérdeztem a barátnőm véleményét , sok esetet ismer , szerinte nekem kellett volna lépnem és már réges rég .
Talán valóban az ünnep hozta ki belőle, a számomra kegyetlen mondatot . " nem tudom megadni Neked azt amit szeretnél " . és valóban nem tudja megadni . Most nem , de vajon megpróbálta ?
Azt tudom , hogy nincs 3. ebben a kapcsolatban . Sokat olvastam a visszavonzásról , van akinek működött , de mi van a szabad akarattal ? Miért ragaszkodom , ha én is tudom , hogy voltak gondok. Nem mondtuk ki őket , de voltak . Én próbáltam többször is megbeszélni a számomra zavaró dolgokat , de Ő hárított.
Mi a véleményetek a visszavonzásról ?

Szép napot mindenkinek !



Ritocskának! Ha erre jár...

Köszönöm a filmötletet! Nagyszerű! Megnéztem!
http://www.youtube.com/watch?v=eZlk1P-waIg



Tisztázás

Kedves nyucika!

Két napja szakítottak veled. Tehát elhagyott a párod? Gondolom, egy másik nő vihette el mellőled.
Mert amúgy ritkaságszámba megy, "csak úgy" lelépni. Mindennek oka van, így a párod távozásának is alapos előzménye kellett, hogy legyen. TISZTÁZNOD kellene legalább magaddal/magadban, hogy miért lépett le az embered?!

Családoddal nem érdemes elsietni ezt a közlést. Lehet, hogy csak egy jelentős mélypontra/holtpontra jutott a
kapcsolatod.

Természetesen te vagy az, aki legjobban ismeri a részleteket, tudja, tudhatja a kiváltó okokat. Magaddal volna
jó egyenesbe jönni. Mit kaptál a kapcsolattól? Mit tettél bele? Melyikőtök mit vett ki belőle? Tényleg nem lehet
leülni és megbeszélni, hogy mi okozta ezt a jelenlegi helyzetet? Jó volna eljutni arra a szintre, hogy mindketten
tisztába legyetek a történtek tényleges (tehát nem csak mondott) okával, körülményeivel. Mi minden okozhatta
ezt a mostani állapotot? Hogyan tudnál továbblépni? Mi hiányzik hozzá?

Szerintem egy (de még inkább több, sőt rendszeres!!!) jó erős fizikai igénybevétel (túra, síelés, futás, úszás, torna) sokat lendíthetne a megoldás felé. Öltözz fel jól és vedd be magad az erdőbe, legalább 3-4 órahosszáig ki se gyere onnan:) Egészen biztos, hogy útközben életképes megoldással találkozol!!! És az lesz a legjobb, mert saját magadtól jössz rá:))) Tested fizikai terhelése közben ráébredsz teremtő erődre. Rájössz arra, hogy nem neked fontos a másik, hanem Te lehetsz fontos sokak számára.:))) SOKKAL ÉRTÉKESEBB, ERŐSEBB, SZEBB, OKOSABB VAGY, MINT HINNÉD!!!

Biztos vagyok sikeredben. Kérlek, hallgass rám!



Ne tessék agyalni!

Tessék pihenni.
A negatív érzések ilyenkor természetesek, ezt alább leírtam. Feldolgozásukhoz idő szükséges. Nem tudom mennyi ideig tartott a kapcsolatod. Nem csodát várunk 2 nap alatt, hanem tudatosan dolgozunk rajta. A negatív érzések csak akkor vonzanak negatív eseményeket, ha nem vagy hajlandó őket feldolgozni, azaz szembenézni velük.
Akkor neki állnak ismétlődni, addig amíg szembe nem nézel velük... ez velem is így történt.
Mivel nagyon elszánt voltam, újból neki láttam feldolgozni, egy adott helyzetben az érzéseimet, nagyon úgy látszik, hogy meg is fejtettem, hogy miért vonzottam amit vonzottam...
Ez nem 2 nap! Nekem kb. fél év volt. De ez sem mindenkinél azonos..
Nem biztos, hogy jó hogy elszigetelődtél...szép lassan megnyugszol majd, és akkor kezdhetsz újra töltődni.
/Egyik nap jutott eszembe, hogy ilyenkor fordul elő az ünnepi stressz, az emberek egymást kezdik stresszelni :)))/
A meditációhoz is idő kell amíg ráállsz, és ahhoz is amíg megszokod, hogy jót gondolj magadról.
Szokás kérdése. A szokást meg úgy vezetjük be, hogy kitartóan csináljuk. Lehet az elején teljesen céltalanul csinálni, nincs ezzel semmi gond, idővel megjönnek a pozitív gondolatok, és betör a hit...mert nem lesz más választása.
Pihi, nyugi, puszi! :)))



Új év új élet !

Kedves Mindenki ,

A veszteséget a , hiányt , a fájadalmat megpróbáltam az elmúlt évben ott felejteni . Sajnos akaratom ellenére jöttek velem. Nem is tudom , hogy igazán mire számítottam hiszen 2 napja szakítottak velem . Ennyi idő alatt még arra sem volt eszmélésem , hogy a családommal tudassam. Nem is gondolnák , hogy egyedül töltöttem az év utolsó napját.
Megéztem újra a filmet , de most nem villanyozott fel . Máskor erőre kapok tőle és látom a lehetőségeket . Most nem jött az útmutatás. Elméletben megy, viszont a gyakorlatban az érzéseim befolyásolásánál teljesen elakadom. A negatív érzések , negatív eseményeket vonzanak !
Hogyan kell az agyamat átprogramozni ? A vizualizáció a másik problémám. Miért van az hogy a rossz kép jön elém ?
Elkeztem olvasni AZ ERŐ című könyvet . A cím alapján gyakorlati tanácsokra számítottam , és valóban akad benne, viszont a teremtő folyamat , sehogy sem megy .

Van valakinek tipje , milyen filmet érdemes megnézni még a témával kapcsolatosan ? Természtesen a könyv ajánlásokat is várom .

Ezer köszönet érte .

Szép napot Nektek !



Hali...

... nem írtam, hogy nem működik a vonzás, azt írtam, hogy nem enyhíti a szenvedést, hiszen megint csak azzal toltjuk az időt, hogy megszerezzük, amitől boldogok leszünk, miközben a boldogtalanságunkat az okozza, hogy dolgok után vágyakozunk.

Szerintem olvasd el újra amit fel raktál, nagyon tanúságos :DD

-ha igazán boldog akarsz lenni, csak egyetlen dolgot kell megtenned, szabadulj meg a programozottságodtól, dobd el ragaszkodásaidat!

Jaja, zen buddhizmusra és nem a vonzás törvénye alkalmazására buzdít, hiszen az kimondja, hogy megszerezheted amit csak kívánsz.

Minden jót mindenhez és persze Boldogabb Új évet :DD



Nagyon jól látod,

Nagyon jól látod, GondolatokGondolata. Mindent tőle vártam, boldogság, család, együtt töltött boldog évek. részben meg is volt. 6 évig voltunk házasok, van egy gyönyörü lányunk, és valóban nem tudtuk megadni a másiknak amire vágyik, kölcsönesen, természetesen. Jó néhányszor újrakezdtük, esélyeket osztogatva egymásnak, de belül mindketten tudtuk, hogy valami végleg elromlott. És igen, tényleg sokat tanultam az elmúlt évek alatt, remélem lesz esélyem egy új kapcsolatban kamatoztatni mindezeket. Nálunk már az alapoknál gondok voltak, nem egyezett az érdeklődési körünk, mást jelentett a család és az otthon fogalma nekem, és mást neki. Míg a szerelem elvakított bennnünket, ez nem tünt olyan nagy tragédiának, de később előjöttek a problémák. Túl sokáig áltattuk magunkat, hogy lehet még ebből valami, de a végén már alig kommunikáltunk. Szóval a nehezén már túl vagyok, ez talán a kapcsolat elgyászolásának utolsó fázisa. Visszakapni sem szeretném igazán, mert tudom, hogy nem müködik, csak a társ hiányzik, aki ott van, ha szükség van rá. Tizenéves korom óta mindig számíthattam rá, bármi történt. Biztosított róla, hogy ez nem változik, de érzem a távolságot köztünk. Tudom, hogy most jött el az ideje annak, hogy új életet kezdjek, csak szokatlan, hogy egyedül kell megoldanom a dolgaimat. Talán épp ezt kell megtanulnom ebből a helyzetből. Mindig is másokat okoltam minden rosszért és mindig másoktól vártam segítséget, amit persze kérni nem mertem, csak elvártam, hogy vegyék már észre, hogy baj van. Ideje a saját lábamra állnom, nem élhetek folytonos függőségben, saját magam támaszává kell válnom.
De jól esett ezt leírni!!!!!!!!



Nagyon jól látod,

Nagyon jól látod, GondolatokGondolata. Mindent tőle vártam, boldogság, család, együtt töltött boldog évek. részben meg is volt. 6 évig voltunk házasok, van egy gyönyörü lányunk, és valóban nem tudtuk megadni a másiknak amire vágyik, kölcsönesen, természetesen. Jó néhányszor újrakezdtük, esélyeket osztogatva egymásnak, de belül mindketten tudtuk, hogy valami végleg elromlott. És igen, tényleg sokat tanultam az elmúlt évek alatt, remélem lesz esélyem egy új kapcsolatban kamatoztatni mindezeket. Nálunk már az alapoknál gondok voltak, nem egyezett az érdeklődési körünk, mást jelentett a család és az otthon fogalma nekem, és mást neki. Míg a szerelem elvakított bennnünket, ez nem tünt olyan nagy tragédiának, de később előjöttek a problémák. Túl sokáig áltattuk magunkat, hogy lehet még ebből valami, de a végén már alig kommunikáltunk. Szóval a nehezén már túl vagyok, ez talán a kapcsolat elgyászolásának utolsó fázisa. Visszakapni sem szeretném igazán, mert tudom, hogy nem müködik, csak a társ hiányzik, aki ott van, ha szükség van rá. Tizenéves korom óta mindig számíthattam rá, bármi történt. Biztosított róla, hogy ez nem változik, de érzem a távolságot köztünk. Tudom, hogy most jött el az ideje annak, hogy új életet kezdjek, csak szokatlan, hogy egyedül kell megoldanom a dolgaimat. Talán épp ezt kell megtanulnom ebből a helyzetből. Mindig is másokat okoltam minden rosszért és mindig másoktól vártam segítséget, amit persze kérni nem mertem, csak elvártam, hogy vegyék már észre, hogy baj van. Ideje a saját lábamra állnom, nem élhetek folytonos függőségben, saját magam támaszává kell válnom.
De jól esett ezt leírni!!!!!!!!



Így van!

A veszteség is természetes, azt is meg kell tanulnunk kezelni.
"ha valami véget ér az fáj és hiányzik" ez a jó mondat nyucikának is!
Ennek a feldolgozása nélkül, nem tudsz előrébb lépni.
A folyamathoz ez is hozzá tartozik.



Kedves Eni!

Van kiút méltatlan helyzetedből. Jól gondolod, magaddal kell lerendezni, tisztázni bizonyos dolgokat.
Minden háborgás (háború), bizonyos eseménysor következményeként keletkezik. Arra kéne rájönnöd, nálatok mi volt az, ami a jelen helyzetet okozta. Bármennyire fájhat, úgy tűnik, legjobb lesz
végleg lezárnod korábbi párod iránti vágyakozásod, reményed.

Inkább azon volna jó igyekezned, hogy leendőbeliddel kialakítsd a számodra elfogadható kapcsolatot.

Mindenek előtt vond le magadban elmúlt kapcsolatod tanulságait. Mit célszerű másképpen tenned, hogy a
mostanihoz hasonló helyzetet elkerülhesd. Problémát okozhat, hogy sokféle szépet/jót reméltél kapcsolatodtól.
Ezek csak részben teljesülhettek, hiszen a párod nem érezte úgy, hogy megfelelő társ lennél számára. Neked
sem lehetett ez felhőtlen boldogság. Voltak szép pillanatok, de a végkifejletet nem ezek határozták meg.
Továbbá vedd észre, hogy pillanatnyilag egy REMÉLT boldogság KÉPE miatt vagy boldogtalan!!! Aminek teljesülését senki nem képes garantálni. Volt párod egy ígéretes ember (lehet), hiszen erősen vágyakozol
érte, utána. Ám ez önmagában nem jelenti azt, hogy "helyzetbe kerülve" (azaz férjként) is képes lenne boldogítani.

Mi az, ami problémát okozott általad? Azt hagy el a jövőben! Mi az, ami örömöt,vidámságot eredményezett?
Ezt erősítsd, fejleszd magadban!

Tudom, hogy szinte képtelenség lenne új partner után nézned, újat elfogadnod. Talán mégis meggondolandó,
hogy nyissál valaki felé. Engedj közeledbe olyan férfit, aki érdeklődik irántad! Eleinte ez nem lesz valami nagy
sikertörténet, de egy hathatós lépés gondjaid megoldása útján. Nyugodtan elmondhatod, hogy jártál előző kedveseddel. Aki tiszta szándékkal, szeretettel közelít feléd, biztosan segít neked feldolgozni múltadat.

Sok erőt kívánok elviselni lelki terheidet!
Mielőbb találd meg a sikeres megoldást!



Lollipop, Nyucikának szól a

Lollipop, Nyucikának szól a hozzászólásod, de nekem is jól jött, úgyhogy köszi. Különben nálam is hiányzik a minta, és elszántságból még nem vagyok valami ász, de rajta vagyok. Az elengedésről csak annyit, hogy csak rövid ideje találkoztam vele, a sokadik után már biztos könnyebb lesz. A természetes viselkedés, hát ezt már felfedeztem magamnak, azt tartom a legnagyobb eredményemnek, hogy már nem adok elő szerepeket, azt próbálom teni, ami belülről jön, néha még bekapcsol a belső fék, ami ezt meggátolja, de már tudom, mire kell figyelnem. A mostani gödörbe is csak azért estem bele, mert magam előtt titkoltam, ami nyilvánvaló és természetes, ha valami végert ér az fáj és hiányzik, enélkül nem múlhat el semmi. A fájdalmat sikeresen elrejtettem magamban hónapokig, meg is lett az eredmény, akkorára nőtt, hogy már nem bírtam vele. De most sikerült, újabb jó kis leckét kapva, lassan gyengül az ereje, nem mondom, hogy elmúlt, még bennem lesz jó ideig, de talán elindultam felfelé, megint. Nem mondom, egy létra jól jönne, de ezt nekem kell megoldanom, úgyhogy marad a mászás, saját erőből, előbb-utóbb csak kikecmergek.
Nyucika, neked is sikerülni fog, biztos vagyok benne, csak elő kell kaparnod a benned lévő erőt, amiről még talán te sem tudod, hogy ott van, pedig létezik. Szorítok neked.



Kedves lollipop, Köszönöm a

Kedves lollipop,

Köszönöm a hozzászólásodat ,

Már az első mondatnál elakadom, " középpontunkból teremtünk" . van erre valami tipped ?

Nőies vagyok ezzel soha nem volt gondom. Valaha sugároztam is , ez egy kicsit megkopott.
Akkor tudok sugározni , ha jól érzem mgam és a lelkem jól van . Ez nem az a pillanat. :(

Amit az elengedésről írtál , na igen ....... hát még nem tudom elengedi , még reménykedem .
Talán sokan mások is tudják milyen ez az érzés. Nem találom a helyemet a saját lakásomban, nem tudom elképzelni az éltemet nélküle . Kedvetlen és közömbös vagyok , sokat sírok . Barátaim , kollégáim jól tolerálják, hálás vagyok érte . Szeretnének segíteni , de ezt a hegyet egyedül kell megmásznom. Elszánt leszek ! :)
Ma este újra megnézem a filmet , hátha erőre kapok .

Minden biztató mondatot köszönök Nektek !



Nyucika!

Középpontunkból teremtünk. Nőiességünkkel kapcsolatban nem kétségek merülnek, fel, hanem sugárzó magabiztosság, ami úgy vonzza a férfit, mint lámpa az éjjeli lepkét! :D
Erősödni csak úgy lehet, ha tanulunk a hibáinkból. Minden elengedéssel, egyre könnyebben engedünk el.
Minden megélt eseménnyel kapcsolatban feldolgozzuk az érzéseinket, és a szép emlékekkel a szivünkben tovább lépünk, nyitottan a következő helyzethez. Ha ezt valaki begyakorolja, elindul az áramlás útján.
A természetes viselkedés semmilyen trükköt, és taktikát nem igényel.
Egy idő után, -ha pl. a büdös életbe nem láttál mintát a nőies viselkedésre /pl.én/-úgy megemelkedik a rezgésszinted, hogy magadtól is tudod, mi a lehető legjobb viselkedés egy adott helyzetben, anélkül, hogy megtanították volna.
Eddig tudtam eljutni, egy titka van, hogy nagyon, nagyon, nagyon elszántnak kell lenni.
És sikerül!



Eni! Köszönjük a blogot!

Úgy látszik, mások is motivációt kaptak, hogy segítséget kérjenek. Hurá!



Csak annyi hozzáfüznivalóm

Csak annyi hozzáfüznivalóm van, hogy már jobban érzem magam. Az utóbbi néhány nap keserves volt, de nagyon, azonban sikerült egy lépést előbbre tennem, ismét az segített, ami mindig, az ösztöneimre hallgattam. Megkértem volt párom, hogy gondolja át még egyszer utoljára a dolgokat és ha még lát reményt az újrakezdésre, akkor vágjunk bele. Tudtam a válaszát, neki új kapcsolata van, ami tökéletesen müködik, a kirohanásom óta pedig egy lelki sérültet lát bennem, aki segítségre szorül, és aki jól beletiport a lelkébe. Szóval tudtam, hogy a válasza nem lesz, de mégis feltettem a kérdést. Biztosított róla, hogy mint barát mellettem marad. Szerettem volna azt válaszolni, hogy nem kell a barátságod, a képébe ordítani, hogy szégyelld magad, hogy néhány hónap alatt sikerült új életet felépítened magadnak, szégyelld magad, mert boldog vagy. De nem tettem meg, most sem vagyok még teljesen jól, de jobban, látom a fényt az lagút végén. És már azt is tudom, miért borultam ki ennyire. Mert, sajnos szokás szerint, azzal áltattam magam, hogy rég túl vagyok rajta, nekem ő már nem kell, nem müködne úgysem, stb. De az eltelt éveket, ez együtt töltött boldog napokat nem lehet csak úgy kitörölni, a szép emlékek megmaradnak, és mivel egyedül vagyok, természetes, hogy hiányzik a gyengédség, a figyelem, amit a végén már nem igazán kaptam meg tőle, de könnyebb a szépre emlékezni. Remélem idővel szívből fogok tudni örülni a boldogságának, és az enyémet is megtalálom, de addig van még dolgom elég. Nem szeretnék belemászni egy kapcsolatba, csak azért, hogy ne legyek egyedül, magammal van még elintéznivalóm, nem is kevés.
Nagyon sokat segít a sok ismeretlen ismerős segítsége, és ez az oldal is. Köszönöm nektek! :))



Menni fog:)

Először is lásd magadat akként, hogy teljesült a kívánságod! Menni fog, ha eszedbe sem jut az ellenkezője.
A bizonytalanságot megérzi rajtad kedvesed, ami őt is elbizonytalanítja. Pláne, ha azt látja, tudja, hogy
sírásra adtad a fejed:) Kérlek ne gondold, hogy viccelődöm nehézségeiden! Csak próbállak rávezetni a
nyerő fordulatra.

Lehető legfontosabb, hogy kedvesed minden kétséget kizáróan meggyőzd arról, hogy TE IGAZ BARÁTJA
VAGY NEKI. ÉS, AZ IS MARADSZ, TÖRTÉNJEN BÁRMI.

Előbbiek szellemében, ha őszintén bírsz-, és akarsz igaz barátja lenni, akkor eltűnnek félelmeid. Ehhez
az kell, hogy egyelőre szüntesd meg felé korábbi kérésed. EGYELŐRE!!! Vegyél vissza, de ne add fel a
terved!

Viselkedéseddel azt kell elérned, hogy kedvesed önként, szívesen teljesítse azt, amire jelen pillanatban
még nem képes, illetve nem hajlandó. Benne még nem érett meg erre a feltétel. Kételyei vannak és fél!
Bár talán nem vallja be, de fél! Félni a legerősebb, legokosabb, leg...leg férfi is félhet. Hogyha belegondolsz,
nem alaptalan a félelem. A jövő ugyanis mindig bizonytalan, rejtelmes, sejtelmes. Semmi garancia arra, hogy
holnap is életben leszünk:( Csakhogy ez mindenre, mindenkire nézve igaz.

Tehát a legfontosabb, hogy te képes legyél vidáman, felhőtlenül, magabiztosan GONDOLKODNI és ÉREZNI.
Ezek következtében MAGABIZTOS LESZ A KISUGÁRZÁSOD. Mindezek után megszűnnek aggodalmaid,
kedvesed fellélegzik és új esélyt érez magában, átértékelni, leküzdeni félelmeit. Hiszen már nem egy PITYORGÓ
nőt lát benned, hanem élete ATOMBIZTOS PÁRJÁT, LELKI TÁMASZÁT.:o)))

Magam részéről borítékolom a sikeredet. Ámde ezt a sikert életben is kell tartanod. Erősítened, biztosítanod.
Mindezt a viselkedéseddel, töretlen optimizmusoddal, határozott lényeddel, önzetlen szereteteddel lehetséges
elérni:)

AZ ERŐ LEGYEN VELED! (És, annak okos alkalmazási képessége!!! :))))



Kedves

Kedves GondolatokGondolata,

köszönöm soraidat,

Többször is elolvastam a hozzászólásodat és örök igzaságokat írsz . Meglepően tisztán látod a dolgokat , ez általában nekem is megy , de most blokkolva van az agyam .

A pontos tisztázástól is félek , emiatt bevonzom majd a rosszat ?
K.b egy hét múlva lesz a beszélgetés, addigra erősnek kell lennem . Valóban én szeretném továbbléptetni a kapcsolatunkat egy magasbb fokozatba és erről mostanába többször is beszéltünk . Úgy éreztem , hogy Ő is családra , gyerekrá vágyik. Már a megismerekedésünk elején ezt tisztázta velem . Én most éreztem úgy hogy valóban egymásnak teremtődtünk . Nincs másik nő ebben maximálisan biztos vagyok . Az anyagi rész sem lehet gond. A bizalom szintén rendben van , azt mondta én vagyok az első nő akiben megbízik.

Az optimista névválasztást átgondolom :) , alapban mosolygós vagyok , bár ez most hihetetlennek tűnik.
A szememet alig tudom kinyitni a sírástól. :( a fejem zúg .

Azt írtad , hogy arra kell törekedjem , hogy ne nekem legyen fontos a srác . Sokat keményen dolgazzak rajta .
Oké, de hogyan ? az agyam körülötte jár , ha dolgozom ha nem .
Bárhol ,bármit próbálok csinálni , Ő jár a fejembe . Keresem a megoldást , az erőt , a tisztánlátást ....... de most életemben először nem találom.

Szép napot !



Fájdalom, te kedves:)

Segítséget szeretnél kapni. Kértél, és remélem, hogy adatik is Néked. Igyekszem azon lenni:)

Először is találhatnál magadnak egy optimista nevet. Például: Rügyecske, Mosolyka, Üdvöske, Fénylő Tekintet, Hajnalpír, Reménysugár... Amíg fájdalomnak nevezed magad (bármennyire igaz lehet is!!!),
nincs esélyed elhagyni fájdalmadat.

Lehet okod sajnálni magad, de ez a gyakorlat tuti bukáshoz vezet. Most egy kicsit elestél lelkileg, tessék felállni! Úgy, mint amikor biciklizni, korcsolyázni tanultál. Emlékszel, hányszor elestél? De nem adtad fel, és most ugyanezt kell ismételned a kapcsolataid tökéletesítésében is:)

Le kellene tenned a visszavonzásról, a volt kedvesed menekül előled. Szabadulni igyekszik. Ennek számos oka lehet és nem szeretnék feltételezésekbe bocsátkozni. Lényeg, hogy exednek nem felelt meg a kapcsolat veled.
Nem a személyeddel lehet gondja, hanem avval, amit kívánsz tőle. Mi lenne az? Együttlakás, gyerek, házasság?
Mert egészen biztosra vehető, hogy nem Barbi babáról, vagy csokifagyiról szól a történeted:)

Először is pontosan tisztáznod kell exeddel, hogy miért nem akarja megadni neked azt, amire vágysz. (Maradhat a titkod, hogy mi ez, nem akarlak kifaggatni!!!) Azért nem vállalja a kihívást, mert nem érez magában elég erőt, kitartást, lelki/anyagi-fedezetet? Ez esetben exedet félelmek gyötrik. Attól tart, hogy nem lenne képes teljesíteni vágyad, amibe ezért bele sem kíván fogni, mert (ő szerinte!!!) belebukna. Ez esetben van esélyed javítani:) Csak arra kell rávenned, MEGGYŐZNÖD ŐT, hogy te biztos vagy az ő férfiúi erejében, ügyességében, leleményességében. Hogy biztos vagy a sikerében. Hiszen te mellette leszel hűségesen és bízhat benned minden körülmények között. (Ugye jól gondolom?:)) Nem hagyod el, sőt támogatod abbéli munkájában, amire kérésed/vágyad teljesülése irányul:)))

Viszont, ha egy másik nő került kedvesed látókörébe, akkor nehezebb a helyzet. Ekkor is meg kell tőle tudni, hogy miért ment el a másikkal? Mit kifogásolt/hiányolt belőled, amit a másikban meglelt? Ezt tisztáznod kell, különben a következő kapcsolatodban is előállhat, hogy ugyanazokat a hibákat, hiányosságokat fogod magaddal vinni, amelyek leendő kapcsolatodat is bedöntik.

Remélem, kezdetnek ennyi elég lesz és egy mosolygós (sőt, egyenesen vigyori:)))) lány kerül Fájdalom helyére:)

Még valami fontos. Arra kell törekedned, hogy NE neked legyen fontos a srác, hanem te legyél fontos neki. Attól kezdve nyeregben vagy, és kidobhatod az összes zsebkendődet:) Ehhez persze sokat-, és keményen kell magadon, a személyiségeden dolgozni. De ez már egy másik történet:)

Legyél ügyes, okos, türelmes, minden jót a megoldáshoz!



Működik-e a Titok?

Szervusz János!

Köszönöm, hogy megtiszteltél írásoddal, amiből kiindulva késztetést éreztem tovább gondolni a témát.
"GondolatokGondolata" ezt alapból megcselekszi:)

Nem kívánok senkinek reklámfelületet adni, de a magyarázathoz, másként gondolkodáshoz beemelem az alábbi bekezdés linkjét:

http://mlmtanacsado.blogspot.com/2009/06/mukodik-e-titok.html

"Wolf Gábor (marketing guru) kihozott egy kedélyborzoló anyagot, ami szerint a Titok (vagyis a Vonzás Törvénye) csak arra jó, hogy eladják a könyvet a sikerre vágyó sikertelen embereknek. Gábor azt állítja, hogy a gondolatok önmagukban semmire nem jók, cselekedni kell. Annak érdekében, hogy reálisan lásd a dolgot, meg kell vizsgálnunk, hogy mit is mond a Vonzás Törvénye: A Vonzás Törvénye (tömören) arról szól, hogy ha elég gyakran elképzelsz valamit, amire vágysz, akkor azt az univerzum (kvantumfizikai elvek alapján) megadja Neked..."

***
Szerintem a vonzás törvénye ott/akkor érvényesül hatékonyan, ahol a teljesülés feltételei optimálisak.:)

Be lehet vonzani ideális társat, ám ez önmagában kevés! Érteni kell a létrejött kapcsolat építéséhez,
erősítéséhez. Perspektívát, célokat kitűzni és azokért következetesen dolgozni. Ehhez sok-sok törődés, kölcsönös- és egyenrangú kommunikáció szükséges. Egyébként borítékolható a kapcsolat erodálódása és csak időn, ideálisabb VONZÓ-FÉL megjelenésén múlik a vég. Akkor persze lehet visszavonzást kérni Univerzumtól, ám az kevés sikerrel biztat. Ha egyáltalán bekövetkezhet visszavonzás.

"-Szinte senki sem hallotta a következő igazságot: ha igazán boldog akarsz lenni, csak egyetlen dolgot kell megtenned, szabadulj meg a programozottságodtól, dobd el ragaszkodásaidat!-"

De bizony!!! A ZEN BUDDHIZMUS ERRE ÉPÜL:)))

Csak egy példa a rengetegből (guglival sok ilyen található):
http://www.freeweb.hu/tarrdaniel/documents/ZenBuddhizmus/zentanitasok.ht...

"Gondoljunk arra, hogy a tudat igazi természete a függetlenség, a szabadság. Ez jelenti a tudat szellemi természetét is. Ha a tudat korlátok közé van kényszerítve, azaz a tudatfolyamatok, melyek benne zajlanak, függenek más tudati tényezőktől, akkor ez a tudat elveszti igazi természetét, elveszti szabadságát. Ez az, amit a zen szennyezett tudatnak nevez. A nem-tiszta tudatban az elfogultságtól kezdve, az önismeret hiányán keresztül, az előítéletekig egy sor olyan tényező van jelen, mely akadályozza a tudat szabad mozgását. Ezeket az akadályokat kell megszüntetni ahhoz, hogy megélhessük szabadságunkat. Súlyos, nehezen elhárítható akadályt jelentenek például a jól informáltság, az „okosabbság”; a nehezen megszerzett tudásunkba vetett hit; a tudatról, szabadságról és a tudatfolyamatokról megszerzett ismeretek. Ugyanis ha nagyon jól tudjuk, hogy mi az „igazság”, akkor még azt sem tudjuk elfogulatlanul megítélni, ami közvetlenül a szemünk előtt történik. Nem tiszta a tudatunk."

Továbbá:

"...Szabadulj meg az irányítás vágyától!
Szabadulj meg attól a tévhittől, hogy egy másik személy, beteljesülést és békét hozhat neked!..."

"...Amíg ragaszkodsz vágyaidhoz, hogy legyen a tied, ami nem az, vagy olyan légy, amilyen nem vagy, nem lesz benned béke.

Amíg kintről várod a békét, nem lesz benned béke.

Az élet változás.
A világegyetem folyamatosan mozog.
Minden változás tökéletes harmóniában zajlik.

Lazíts, légy békés!

Az élet olyan, amilyen...."

És akkor még OSHO műveit nem is említettem:)

Személyes véleményem a Vonzás Törvényéről az, hogy bizonyos körülmények között, bizonyos feltételek mentén, hatékonyan alkalmazható. Vagyis az értelmezési tartományán belül működik. Csakúgy, mint Newton axiómái is tökéletesek, de érvénytelenek a kvantumfizikában. Onnantól kezdve Einstein relativitáselmélete a mérvadó. Gondolom mindezzel magad is egyetértesz, evvel nem mondtam semmi újat.

Szerintem nem offolni kell, hanem mélyebben elgondolkodni a Vonzás Törvényének alkalmazási lehetőségeiről,
korlátairól, feltételeiről. Mindarról, ami a törvény alkalmazását sikeresebbé teheti:)

Tehát nem off, hanem uff:)))



Fájdalom

Sziasztok ,

Nagyon új vagyok . Igazából már többször is olvasgattam ezen az oldalon, de soha nem volt bátorságom regisztrálni .
Természtesen olvastam a könyvet és próbálom is alkalmazni A TITKOT , de nem igazán megy . Szertném vonzani a jót, hálásnak lenni azért amim már megvan (igazából ez a rész megy, mármint a hála ) de a vonzásnál ügyetlen vagyok . A negatív gondolatok üldöznek. Világ életembe aggódós voltam .
A kétségbeesés íratja velem ezeket a sorokat , a párom 3 órája közölte velem , hogy " nem tudja megadni nekem azt amire vágyom ". A síráson túl vagyok , bár ez még ismétlődhet. A megoldást keresem.
Számítok, olyan tanácsokra, hogy nyugi jön másik , egy férfiért sem kell küzdeni , de én most küzdeni szeretnék.

Segítségeteket szeretném kérni , hogy az ex visszavonzása hogyan is működik.
Van -e pozitív tapasztalatotok ?

Előre is köszönöm a válaszokat.



Hali...

... beküldő: GondolatokGondolata | 2010. december 29. szerda - 22:25 Új Van itt valami, talán segíthet

Üdv.
Nem szeretném offolni a témát, és sok sikert Eninek a belső küzdelemhez.

Nos én elgondolkodtam az írásműn, mert hogy alapjaiban rázza meg a vonzás törvényét.
Ami ugye azon egyszerű dolgon alapul, hogy a gondolatink, érzéseink vonzanak be bizonyos dolgokat az életünkbe.
Azaz vágyunk valamire, és azt olyan ellenállhatatlan elemi erővel vonzzuk az univerzumtól vagy mitől, hogy az megvalósul.

Ha a társadalom által hibásan programozott felfogás az hogy bizonyos dolgoktól leszek boldog, – pénz, hatalom, siker, elismerés, jó hírnév, szerelem, barátság, lelkiség, Isten, stb...

A mi tudásunk erről, abból áll, hogy tudjuk hogy ez a dolog van, ezért olyan állapotokat, iparkodunk magunkban létre hozni, hogy a számunkra megfelelő, vágyott dolgok toppanjanak elénk az univerzumból.

Ám, mi értelme van a – pénz, hatalom, siker, elismerés, jó hírnév, szerelem, barátság, lelkiség, Isten, stb...- bevonzásának, ha nélkülük is boldog tudok lenni????

Még tovább megyek, ha ez így van, akkor maga vonzás törvényének alkalmazása éppen, hogy mélyíti a szenvedésünket, hiszen pont hogy a bevonzandó dolgok iránti ragaszkodásunkat erősíti azzal, hogy programot nyújt az elérésükhöz.

No még tovább, az ember szenvedéseinek az lenne az enyhítése, ha nem alkalmazza a vonzás törvényét, mert hogy ráébredhet, hogy azok nélkül a dolgok nélkül is boldog lehet, amiket be szeretne vonzani.

A vonzás törvénye egyetlen dologra jó, hogy bevonzzam azt az állapotot, hogy ne alkalmazzam a vonzás törvényét, mert minden nélkül amit be szeretnék vonzani boldog lehetek.

-Szinte senki sem hallotta a következő igazságot: ha igazán boldog akarsz lenni, csak egyetlen dolgot kell megtenned, szabadulj meg a programozottságodtól, dobd el ragaszkodásaidat!-

No mi az igazság???

Minden jót mindenhez..:DD



Könyv

Szia Ritocska!

Megtennéd, hogy átküldöd nekem is könyvet?? akate9@yahoo.com
A barátnőm is javasolta filmet, de még nem sikerült megnéznem, a youtube-on pedig angolul van, ami nem olyan nagy baj, de hát az angoltudásom...

Sajnos, kihasznált az a fiú akivel azt hittem együtt vagyunk, de végül szerinte nem, persze én voltam a vak mert reménykedtem meg vakon megbíztam benne... de túlélem csak hiányzik, mert még mindig nem tudom felfogni, most azaz tegnapig abban a fázisban voltam, hogy mentegettem a tettei miatt, próbáltam értelmet adni neki, ami nem fáj, de sajnos számító módon csak, kihasznált, ez már világos, és egyértelmű...

Ha segít a másik terápiás jellegű film, amit javasoltak a Velencei kurtizán :) ez is elérhető a youtube-on 11 részletben, elég macerás, de olvasni jobban szeretek.

Boldog új évet kívánok,
Lujzicat



Köszönöm,

Köszönöm, GondolatokGondolata. EZ nagyon jó írás, és mennyire igaz. Tárgyakhoz szerencsére soha nem ragaszkodtam, de a páromhoz nagyon is, vagyis inkább ahhoz amilyennek elképzeltem a közös életet, és amilyen persze soha nem lett. Ragaszkodás most is van bennem, de már csak az érzéshez, a szeretethez. Hogy ki tudtam lépni a kapcsolatból nagy lépés, mindkettőnk élete új irányba vált ezután. Nehéz megszabadulni a ragaszkodástól, de minenkinek sikerülhet, mert a boldogság kulcsát nem másban kell keresni hanem saját magunkban.
Megjegyzem az utolsó gondolatokat, köszönöm.