"Az életünk fontosabb annál, hogy komolyan vegyük!"

Az életünk tele van olyan helyzetekkel, amikor elkezdünk és befejezünk. Mert Be kell valamit fejezni azért, hogy valami új kialakulhasson, vagy el kell kezdeni valamit azért, hogy befejeződjön valami régi. Mennyire természetes és milyen sok szenvedést okoz, pedig folyamatosan ezt csináljuk. Az egyik pillanatban meghalunk, hogy aztán újraszülethessünk egy másikban. Milyen misztikusnak tűnik, pedig mennyire egyértelmű és egyszerű.

Az ember alapvető halál félelme ad alapot annak, hogy nem tudjuk mi lesz, ha befejezünk valamit. Félelem attól az ismeretlen világról, ami még előttünk áll. Senki nem tudja biztosan mi lesz, mert még nem történt meg és csak akkor lesz racionális válasz a kérdésekre, ha átélte.

Sokan még azzal sincsenek kibékülve, ami már megtörtént. Milyen félelemei is lehetnek az ilyen embernek? Egyfolytában a múltról alkotott képekbe menekül és szenved a régi sérelmektől. Van értelme olyannal foglalkozni amibe nem tud beleavatkozni? A jövőbe sem lehet. Mert mind ez a fejedben, elképzelésidben történik. Ki akarod találni, mi lesz holnap. Nem fogod tudni.

A jövőjére mindenki ebben a pillanatban lehet a legnagyobb hatással. Az elmélkedés és gondolkodás, nem megoldás semmire. Komolykodni olyan témáról, amiről csak gondolsz valamit. Olyan mintha zombiként mozogna a test és külön életet élne a gondolatokban. Vegyél részt az életedben és hagyd abba a komolykodást.

Ezt képtelen az emberi elme, mert saját magát szeretné életben tartani. Felhúzza azokat az elméleteket magáról és személyiségéről, amelyekkel a saját valódiságát bizonyítja. Valójában azt bizonyítja, hogy egyszer el fog tűnni, mert ami van, az egyszer nem lesz. Az életet nem kell kell bizonyítani, mert természetes.

Ez a természetesség egyszerűen gyönyörű és tele van szenvedéllyel. Az élet bármikor befejeződhet és ez a kiszámíthatatlanság teszi a legszebbé. Nem fontos ami megtörtént és az sem ami meg fog történni. Ha értékeled azokat az értékes dolgokat ami most is körülvesz, mert "miért maradnál le" egy jó pillanatról is. Akkor fel fogod fedezni azt a szenvedélyes szépséget, ami most is adott. Nem kell várni és szenvedni a szépségért, mert most is itt van. Mosolyogj mert az életünk nem a múltunk és a jövőben bekövetkezhető problémákról szól, hanem a jelenünk adta szépségekről és értékekről. Ma megvan mindened arra, hogy boldog legyél.

Fölösleges kalandoznod az időben és nagyon komolyan alátámasztott érvekre támaszkodnod, mert a legnagyobb kaland az, hogy felfedezd azokat a pillanatokat, amikor választási lehetőséged van, hogyan éled meg a jelenedet. Szomorú vagy, vagy nevetsz. Rajtad áll, de tudnod kell, "ha ma mosolyogsz, akkor holnap is jó lesz".

www.tudatosan.hu

Hozzászólások



:)

Szia,

"Gondolom" nem csak gondolod, hanem csinálod is:) oszd meg persze a barátoddal is. Nagyon jó dolog együtt mosolyogni:)

Szép napot kívánok neked is!

Köszönettel,
Szikszay Csaba

www.tudatosan.hu



Szia! :)

Nagyon jól megfogalmaztad, amin szoktam gondolkodni és, amiről egy kedves barátomnak szeretnék beszélni. Ezért ezer köszönet! :) Ha nem bánod elküldeném neki a blog linkedet. :)
Szép napot! :)