Szöszölés 6.

Tűzzel játszok, meggyulladok.
Felizzok, és lángba borulok,
futótűzként tovaszaladok,
merre járok mindent meggyújtok,
magam után nyomot nem hagyok,
a parázs és a zsarátnok, mit látsz,
csak illúzió. semmi más.
új élet sarjad belőle.
ez az örök körforgás.
égjen el a tűzben a sok sallang,
menedék a szív. varázsbarlang.

*******

Megérint a zene, megérint a táj,
megérint a csend, és a napsugár.
Arcomra hull a csendes eső,
lelkemet varázsvilágba emelő.
simogat a szél is,
a szennytől kitisztít,
opálosból így leszek áttetsző,
titkokat többé nem rejtő,
tükrömben magad megsejtő,
átkozó, áldó, sejtelmes szerető.

******

Ha a szeretetre erőszak a felelet,
felülírja még több szeretet.
Agresszív vagy? Félreállok.
Sem ördögöt, sem angyalt nem kiáltok.
A saját és a béke útján járok,
Széles az ösvény. Elkísérhetsz.
Baktat ott még oly sok lélek,
ajkunkról vígan száll az ének,
olyan csodálatos az élet!
Szabad már a rab madár,
kinek szívében nincs határ,
pehelytollát a szél borzolja,
csőrét, hangját behangolja,
fütyül, dalol, és csak mondja,
nem számít az sem, hogy van-e ki hallja.
Fizetséget sem kér érte,
hogy dalolhat, már megérte.
Aprócska kis sugárkoszorú,
ne légy sose szomorú.

******

Hogyha szeret kezünk,
akkor mi már szeretkezünk?
S mi vajon a szerelem? és
mi is az a szerelmezés?
Szembogár csillanása,
lélegzetünk kihagyása,
vágyunk égig korbácsolása,
kezek-lábak gubanca,
szív kesze-kusza ritmusa.
Több, mint puszta testiség,
minden sejtben remegés,
egymásnak feszülő föld, és ég,
plutónium bomba, és még
fokozatos atomrobbanás,
a jégen tovafutó rianás,
néma egymásra gondolások,
tekintet összeolvadások,
aprócska, ártatlan csókok,
fülbe súgott buja bókok,
érzéki lágy simítások,
bőrre rajzolt kis virágok.

Címkék:

Hozzászólások



:)

:))))))))