Egy mondatban... :-)

Sok millió éve ennek, de semmi se változott,
ma is így vagyunk a nővel, hol áldott, hol átkozott,
nyögünk, hogyha velünk van és hogyha elhagy, akkor is,
ezt csináljuk, amíg élünk, így jön el az aggkor is,
amíg ez a világ világ, össze sose békülünk,
tragédiánk egy mondatban: sem velük, se nélkülük!
(Darvas Szilárd: Legenda a nő teremtéséről)

****

"Nincsen szükségem Rád...

... csak szeretnék veled lenni. Nem akarom betölteni veled a hiányt, ami a lelkemben fáj. Nem akarok játszani veled, és azt hinni, majd te jobban fogsz szeretni engem, mint az, akitől az Életet kaptam. Nem akarom, hogy más legyél, mint aki vagy. Nem kell engem megmenteni. Nincsen szükségem a pénzedre, a házadra, az egzisztenciádra. Mert megvagyok magamnak. Szeretem az Életemet. Van hivatásom, vannak szeretetteljes kapcsolataim. Megvan mindenem, ami nekem érték. Nem azért szeretnék veled lenni, mert bármit és mindent akarok tőled.

Azért szeretnék veled lenni és melletted ébredni, aki te vagy. Aki te vagy az összes fájdalmaddal, meg nem értettségeddel, sértődéseddel. Aki te vagy a hatalmas szíveddel, a gyengédséggel, amit adni tudsz. Tudsz-e önmagad lenni, és érezni a saját lelked gazdagságát? Tudod-e érezni, hogy már senkinek, semmit nem kell bebizonyítanod? Mered-e hinni, hogy általad lettem Nő, lágyan átölelő, befogadó? Mered-e hinni, hogy Nő lettem, aki nem akar irányítani téged, aki át tudja adni magát neked, aki bízni tud benned? El tudod-e hinni, hogy ezt lehet? Mert nincsen szükségem rád. Csak szeretlek........"

(Egy új élet)

***

Nekem igenis hiányzol. Szükségem van Rád. A mosolygó szemedre, a hangodra, a vidámságodra, a derűdre, a humorodra, a bátorságodra, az ötleteidre, a józan életszemléletedre, ... a fáradtságodra, igen, ahogy nyugalomra lelsz itt nálam és ahogy alszol, csak nézlek, mivé is lettünk... mit is tett velünk a szeretet, az ellentétek elfogadása milyen hosszú út is volt...

Olvasom a sorokat és elemi erővel törnek fel belőlem könnyek, nem állítom meg őket, hadd tisztítsanak... aztán mosolygok. Vallom, hogy azok a szerelmek élik túl, akik egymás barátai is lesznek. Olyanok, akik nem függenek egymástól, s nem a szánalom irányítja segítő léptüket. De bármikor, amikor a másiknak szüksége van rájuk, elérhetők lesznek.

Az embernek szüksége van arra a tudatra, hogy a neki kedvesek ugyanúgy figyelnek rá, mint ahogy ő rájuk, és egyformán van szükségük egymásra. Ha ezt a mondatot mondanám: nincs szükségem rád, pont az ellenkező hatást éri majd el, mint amit mondani szeretnék neked. Nem függök tőled, hagyom, hogy éld az életed, és jó tudnod, hogy akkor is velem vagy, amikor nem érsz rá, amikor dolgozni kell menned, amikor meg kell felelned a magad kis erőpróbáidnak, amikor egyedüllétre vágysz, kis csendre, hogy összerakd a nap történteket, hogy aludj, ha fáradt vagy és jöjj hozzám, amikor már tudsz. És néha jó lenne, ha akkor is jönnél, amikor szükségem van arra, hogy velem légy.

Ha azt mondom nem foglak jobban szeretni, mint azt, akitől az életet kaptam, megsértődhetsz, pedig a kettő két teljesen különböző szeretetérzés, hisz feléd vágy is ébred, közelséged megnyugtat, biztonságot ad, néha megzavar, felkavar, de így jó. A simogatás éltet, az ellentétek fejlesztenek, haladásra ösztönöznek.

Hogy nem kell-e a pénzről beszélnünk? Nem. Tudod, hogy amikor bajban vagy, segítek. Amikor bajban vagyok, segítesz. És ennyi pont elég.

A hajnali kedves szavak munka előtt... olyan gyengédséget takarnak, amit csak erős férfiak mernek bevállalni. A szeretet a bátrak igazsága. Bátraké a szeretet igazsága.

Miközben adni vágyom mindkét karommal Neked, néha magamnak is oda kell adnom az egyiket. Ilyenkor jó, ha te adod hozzá a másikat. Szeretem, ha megölelsz. Olyan biztonságérzés fog el, ami napokig velem marad. Látom, ha csüggedt vagy, fáradt vagy és én is megölellek, másom sincs, mit adhatnék. (És persze vacsorát). Akkor is főzök Neked, ha nem jössz. Aztán sokszor nem tudtál jönni és én leszoktam a főzésről. Csak akkor főzünk, amikor együtt vagyunk. Én apródkodom, Te főzöl. Szereted ezt. Kikapcsol Téged. Alapos és ínyenc szakács vagy. Lélekkel főzöl.

Amikor fáradt vagy, akkor pedig én főzök. A nők már csak ilyenek, hamar, gyorsan, mire a férfi térül-fordul egyet, más kész is. És akkor hálás vagy nekem. Jó érzés tudni, hogy adhattam neked. A szívem is benne van, no meg az ujjam hegye meg a reszelő... (a reszelőt már kivettem), el is sóztam... Te meg sem említed, mert érzed, neked főztem. :-)

Igen, hiányoznak a szavak nélküli beszélgetések, amikor csak a szemünk mesél, és összefogott kézzel alszunk el. Olyan fáradt vagy, hogy állva elaludnál, és éjszaka félálomban kutatsz a kezem után.

Olyan sokat változtál. Mint én is. Csak nézzük egymást, mivé is alakult a másik. A férfi a forma rabja, azt akarja, hogy a nő sose változzon. Kívül. A nő a ragaszkodás rabja, azt akarja, hogy a férfi megváltozzon. Belül. Vajon ezen is túl tudunk lépni s rájönni, hogy nem számít semmi csak a szemed, a karod, a hangod, a lényed, a kedvességed? Vajon elhiszed-e, hogy az élet csakis ezektől a pillanatoktól válik széppé és igazzá? Tudod-e már, hogy ezek a pillanatemlékek lesznek nehéz perceinkben velünk?

Reméltem, nemcsak a fogkeféket tároljuk egy pohárban, de a protkóink is ott ücsörögnek majd egymás mellett. :-) Elfogadom, ha csak kis utat szánt nekünk együtt az élet. Ez a kis út mélyebb nyomot hagyott bennem, mint a többi.

Neked köszönhetem, hogy megtanultam jól szeretni. Téged, és mellette magamat.Az ember kíváncsian várja, milyen hatással lesz a másik az életére, mit hoz ki belőle. Te valami nagyon jót hoztál ki belőlem. Köszönöm. Köszönöm, hogy létezel.

Jó utat!

***

"A szeretet nem kíván semmit. Ami kíván valamit, az a vágy. "

"A szeretet egyik alapvetése az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak."

"Nagyon fontos, hogy nem lehet valakit szeretni és közel kerülni hozzá annak a veszélye nélkül, hogy vége ne lenne a kapcsolatnak. Tehát, ha valahogy úgy rendezitek el a kapcsolatotokat, hogy biztos, hogy annak soha nem lesz vége, akkor az nem is lesz intim. Akkor az rabság. Minden, amit az ember annak érdekében tesz, hogy biztonságban érezze magát, rabbá teszi. Az élet akkor érdekes, amikor az ember 100%-ig veszélyesen él. Mert azt hiszem, már mondtam, hogy az élet veszélyes. A halál az teljesen biztonságos. Amikor már meghaltál, akkor már semmi nem fog veled történni. Legalábbis nem olyan dolgok, amiktől most félnétek. Tehát sajnos, azért lesz az életünk unalmas, mert biztonságossá akarjuk tenni. Akkor izgalmas az élet, amikor a veszély nagy." Feldmár András

Címkék:

Hozzászólások



végül is ... azért így se

végül is ... azért így se rossz ... :-)



***

Tényleg uncsi volt, lerövidítettem és majd bővítgetem :-)