Ne félj! :-)

A falakról

"Nem egyértelmű számukra a szándék, hogy az szeretetből jön? "

Bizony nem.
Van, aki sosem kapott.
Van, akinek a szeretet gyengeség.
Van, ki nem engedi szeretni magát, mert ő lesz gyenge.

Ezek az emberek mind alapban gyengék. Nincs bennük szeretet. A lelkük mélyére rejtették, s nem akarnak közelebb kerülni hozzá! Nem akarnak jobbak lenni! Csak a maguk világát akarják másra tukmálni.
A közöny, a gonoszság, a gyűlölet, az uralkodni- és birtokolni-vágyás mind-mind emberi tulajdonság.
Ahogy a szeretet is.
A lelkünk él. Vezessük el magunkat hozzá.

***************
A pokolról

A pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve...

Sokáig nem értettem, nem tudtam mire vélni ezt a mondást.

És eszembe jut a másik közhely, okos ember más hibájából tanul... hát nem is tudom.
Esetleg azt, hogy a buta a magáéból sem.

Azt gondoltam, hogy mindenki célja jobbá válni, jobbá változtatni - nem csak fizikai értelemben kényelmesebbé - tenni az életét, hanem érzelmi biztonságot is akar szerezni, kincseit valóban látni, szeretni, adni, még akkor is, ha nincs miből.

De a világ olyan, amilyen. Nem kér senki segítségéből, mindenki a maga útján, kárán tanul.

Hosszú az út, mire az ember megérzi, miért is kell ezen a "másnak segíteni kell érzésen" felülkerekedni. Hogyan maradjon önmaga, akkor is, mikor semmi és senki nincs mellette.
Falakat húzhatunk fel úgy, hogy magunk sem tudjuk, sőt, kapaszkodónak véljük.

Amikor ezzel szembesülünk, fura érzések törnek ránk. érzékenyebbek leszünk. Az egónk véd minket, tagad, haragos, alkudozik, szomorúságba vezet.

Aztán miután mindezt megéltük, csendet teremtettünk kicsiny időre magunkban és magunk körül, sajátos válaszaink előtüremkednek, egyszer csak megértjük, amit meg kell, sőt azt nem értjük, eddig ez miért nem esett le.

Szánhattunk volna több időt is utazni, befelé, magunkba. Gyarló emberek vagyunk? Csak Gya(ko)rló emberek vagyunk!

*****

A kőtörésről

"Amikor úgy érzem, hogy semmi sem sikerül, a kőtörők munkájára gondolok, akik százszor is ráütnek a nagy kődarabra, s azon még csak egy repedés sem látszik. A százegyedik kalapácsütésnél azonban a kő kettéválik, és én tudom, hogy nem az utolsó csapástól, hanem attól a száztól, amit előtte mértek rá." (Jacob van Rijs)

Olyan, mint a biciklizés... tolnak, bottal vezetnek, elesek, felkelek, megjavítom a biciklit, bekötöm a térdem, és újra felpattanok... dafke... csak azért is... aztán egyszer csak ráérzek és nem is értem, hogy eddig miért nem éreztem... hogy is van ez.

***
A trollokról (kéretlen zavarók)

"Köszönöm nektek.Letiltottam minden formában. Ami nagyon zavar, h a szabadságomban korlátoznak. Azzal, hogy letiltom, magamat is kizárom . Értitek ezt az érzést? Bevakolom az ablakot, h ne lássanak be, de élőbb utóbb én sem fogok kilátni, mikor elfogynak az ablakok."

Amikor erősebb leszel, majd kinyitod. Az, aki életveszélyesen megfenyeget, csak úgy, az beteg. Ezeket el kell zavarnod. Lesz olyan időszak, eljön majd, mikor nem érdekel, ki trollkodik nálad és csak nevetsz az egészen, hogy milyen kicsinyes emberek vannak és csuklóból, kérdés nélkül zárod ki őket a világodból. Igen, elsőre úgy tűnik, nem lesz rés a falon, amit húztál, amin a fény bejut. De lesz! De ehhez most be kell zárni pár ablakot. Magadban felfedezni azt a sok szépet és jót, ami erőssé tesz az ilyenekkel szemben. Megtanulod majd, hogy más emberek miért tesznek ilyet. És akkor győzöl. Magad felett. Egyszerűen csak leírod, kiírod, felteszed és figyelmen kívül tudod hagyni a zavarót (letiltod, lelkiismeretfurdalás vagy felháborodás nélkül).

***
A gyökeres változásokról

Megvalósulhatnak! Ugyanis nem is gyökeres az a változás! Ott volt végig bennünk, részünk, csak hadakozunk még kicsit, nagyon.

No és ezektől a hadakozásoktól lesz valaki maga számára is ember. Mások számára is hiteles. Az őszinteség hosszútávon kifizetődik, igen fájni fog látni, hogy kik is vagyunk valójában. Nemcsak egó, de lélekemberek!
A lelkünk igenis él! Vezessük el magunkat hozzá!

***
A hepehupákról

Egy újabb!! Minden hepe után jön egy hupa - Osho után szabadon. (Vajon melyik is a hepi és melyik is a nem hepi.... végül is mindegy ... lent és fent szükségszerűen váltogatják egymást, márcsak az egyensúly kedvéért is.)

Néha megijedek attól, hogy ezt egyedül már nem tudom kibontani, mert olyan erős, áthatolhatatlan falat találok magamban, amit most, a barátokkal való olvasások és beszélgetések alatt jut el az agyamig!! Köszönöm gondolataikat, érzéseiket, és hogy szavakba öntik.

Bizony ismét a csendembe menekülök, mert az nekem nagyon jó tanácsadó és mindig kivezetett. Ha nem tudom, mit kell csináljak, nem csinálok semmit. Várok. Ez ám a nagy lélektartozás-feladat nekem! Számtalanszor világossá vált. Megérzések, ráérzések, nagyon fontosak!!! És türelem! Figyelni és látni tanulok!!!

***

S közben sokat dolgozom! Jipppii!!!

****************************

Ne félj! Tanulj mindenből! A hibák tapasztalattá érnek.
A tudás és az ismeretszerzés, a belülről jövő hit és ne a hiszékenység hassa át gondolataidat.
A kíváncsiság és a bátorság vezesse életed.
A saját cselekedeteidért pedig vállald a felelősséget.
Vezessen mindez a tudatossághoz.

Segíts magadon, és Isten is megsegít. Az első lépést neked kell megtenned, fellelni félelmeid, szorongásaid, hogy mérged csillapodjon, hogy utána megtisztulva, elengedéssel és elfogadással, sok jó ötlet és gondolat juthasson.

Az egyik legijesztőbb felismerés az életben az, hogy magadat csak te tudod megmenteni.
Demi Lovato

Köszönöm az értékes hozzászólásokat a felelősségről a megbocsátásról, az elfogadásról!

"Rajtunk múlik minden, nem angyalokon, földönkívülieken, bankokon vagy politikusokon. Rajtunk, azon, hogy mennyire vesszük kézbe saját kis életünket és kezdünk vele valamit. A bábot mozdító fonalat a kezünkben tartjuk."
(Kezdet)

Ennyi. Megérik bennünk.

Címkék:

Hozzászólások



Jöttem, ahogy tudtam! :-)

Jöttem, ahogy tudtam! :-)



Ó, az könnyű!Magadat,

Ó, az könnyű!

Magadat, Pipacska, magadat!

:-)))

Szőke nős:

- Mindenki magát mentse meg!
- Engem?



Akkor maradt még 6 napod ...

Akkor maradt még 6 napod ... :-)))

Aztán rendesen fogalmazd ám meg!

Legyen haja, foga,
jó sok
kerüljenek el a
jósok

Finom, sármos arca,
kemény ... keze
s tartása egyenes

:-)

:-)))))))))))))))))9



Ha mosoly van, minden van! Ha

Ha mosoly van, minden van!
Ha humor sincs, semmi sincs!

:-)



Hehe, mit is mond a Titok? Ha

Hehe, mit is mond a Titok?

Ha (belül) szépet, jót akarsz, legyél magad is (belül) szép és jó.

Ha locsolósat, locsolj előbb te :-))

Zöld erdőben jártam
nem félek, mert nálam
mindig akad puska

néha ágy vagy ágyú,
hol humorral bárgyú,
hol meg csak azért ... hú.

:-)



Pipacska! :-)

Következő életedre tervezted, ha jól emlékszem.
:-)))))))))))))))))))

Csinálsz esetleg másik tervet?

:-))



Na ezt azért elmesélem,

Na ezt azért elmesélem, még.

Éjjel azt álmodtam, hogy be kell ide jönnöm el kell olvasnom egy régebbi bejegyzésemet, a Ne féljt. Ezt itt.

Köszönöm Alfi hosszúit, Dittke "csak tudni akarom" rakétáit, s nagyon elbújt Kezdetet is, Pipacskát is :-)

Mindig azt gondoltam, egy írás akkor ér célba, ha továbbgondolható, ÉS ezekkel a továbbgondolásokkal lesz teljes.

Itt a secreten hány írás is keletkezett egy másikéból, mint folytatás, vagy hány írás született meg úgy, hogy beszélgetés-összegezés.

Hát ezért szeretek én itt lenni.

Együtt írunk.



Köszönöm az értékes

Köszönöm az értékes hozzászólásokat!

Szép húsvétot, mindenkinek!



ne félj, de élj

A lányoknak sok locsoló hímet, de főleg egyet, akit nagyon várnak,
a fiúknak sok hímest és kevés hímezést-hámozást kívánok.



Csak élj!

"Rajtunk múlik minden, nem angyalokon, földönkívülieken, bankokon vagy politikusokon. Rajtunk, azon, hogy mennyire vesszük kézbe saját kis életünket és kezdünk vele valamit. A bábot mozdító fonalat a kezünkben tartjuk."
(Kezdet)

Ennyi. Megérik bennünk.



Ne félj!

Ne félj! Tanulj mindenből! A hibák tapasztalattá érnek.
A tudás és az ismeretszerzés, a belülről jövő hit és ne a hiszékenység hassa át gondolataidat.
A kíváncsiság és a bátorság vezesse életed.
A saját cselekedeteidért pedig vállald a felelősséget.
Vezessen mindez a tudatossághoz.

Segíts magadon, és Isten is megsegít. Az első lépést neked kell megtenned, fellelni félelmeid, szorongásaid, hogy mérged csillapodjon, hogy utána megtisztulva, elengedéssel és elfogadással, sok jó ötlet és gondolat juthasson.

Az egyik legijesztőbb felismerés az életben az, hogy magadat csak te tudod megmenteni.
Demi Lovato



Igen, a kötél az kötelék

Igen, a kötél az kötelék is.

"Van, aki csalódásainak építőkockáiból is képes a remény ingatag tornyát felrakni."
Balla D. Károly

Joe volt az erősebb, szerintem is.

Köszönöm a filmelemzést és a hozzászólásaidat!



Alfi!

Hógolyózz csak, inkább mint, hogy begolyózz!

:-)))



Szmörcsi!

"Arra gondoltatok, hogy az egész életünk felkészülés a halálunkra?"

Igen, de csak így a vége felé. Előbb valahogy nem voltam rá vevő.

Most már jobbára ezt látom magam körül, ahogy élünk, úgy halunk.

Köszi a filmmegosztást!



Pipacska,

olvasd el a film alatti kommenteket is...

s ha teheted, és van 2 csendes órád, amit erre (és a benned felmerülő kérdésekre) tudsz szánni, nézd meg.

És ha megnézted, és valamit tanított neked ez, jól raktározd el. Emészd meg. Ülepítsd. Tedd részeddé azzal, hogy átgondolod, ami megfogalmazódott benned.
Ne kezdj rögtön új dologba.

Ha nem tetszett, vagy most nem vagy erre vevő, az más.

Szép hétvégét kívánok!



Kedves Editt!

"Én már elvesztettem a lelkem. Találjon meg őőőőőőő, ha akar.:DDD"

Ámen! Úgy legyen! Amit keresel, az megtalál.

http://www.youtube.com/watch?v=JsidzCwbVI8

:-))))



Alfi! Flow! Folyj csak, ahogy

Alfi!

Flow!

Folyj csak, ahogy a víz is teszi, engedd el azt, ki nem szeret, és legyen veled a meleg nap, a lenge szél, a gyenge eső, a tiszta víz, csináld, amit szeretsz, mert tehetséges vagy!

Szép hétvégét :-))



Pipacska :-)

Tegnap a csend bűvöletében (hóesés) éltem, naná, hogy este rámbukkant egy film. Touching the void, magyar címe a Végtelen érintése.

Tudod, az eleje is érdekes, de a vége az igazán lényeges. Belekerülsz egy valóban gáz helyzetbe. Most nem az a lényeges, hogy hú, tényleg, nem kellett volna olyan becsvágyónak lenni, stb... hanem hogy ott vagy egy helyzetben, amit SENKI más nem tud megoldani. Sőt, egyre rosszabb, ahogy erre rájössz. Döntened kell.

Azt gondolom, mindenki saját maga pszihomókusa lesz, ha egy ilyen helyzetbe kerül, és bizony az agy, elme nagy huncut, egyrészt olyan önvédő mechanizmusai vannak, amiről semmit sem tudsz, s a végén akárhogy is, de szembesít önmagaddal: megtalálod az alázatot, megérzed kicsiny porszem életed a nagy mindenségben, megérzed azt is, hogy része vagy valami csodásnak, valami hatalmas erőnek, s akármilyen kicsiny is vagy, jó, hogy vagy, mert minden mindennel összefügg, hatással van, .... a szenvedélyed már nem függés lesz, hanem hivatás, elkötelezettséggé válik a kötelesség, a muszáj, mert egyszer úgy igazán, iszonyatos nagy harc dúlt a fejedben a fizikai-lelki életben maradásért.

Ha csak egyszer is meghaltál az életedben, hatalmasakat tanulsz önmagadról. Pláne, ha fel is álltál, és ÉLSZ, nem szürke zombiként a túlélésre hajazva.

A boldogság a pillanat művészete, és álmodni jó, de tenni is kell érte. Nem feltétlen fizikai cselekvésre gondolok. Nem kell pl. sokat vagy sokáig önsajnálkozni, nem kéne mindig másra kenni, ha valami nem úgy sül el, ahogy gondoltuk. Be kell vállalni, amit kaptunk. Fel kell nőni magunkhoz, gyermeki belső lélek-énünkhöz.
Fel kell lelni a titkot magamban! és csinálni, ami elém kerül, álmodni és hinni benne. Vagyis magamban. Ez a Titok! Mindent elérhetsz, ha ezt valahogy megtalálod.
És...
Így lesz mindenki saját maga pszichomókusa. :-)) Megnyugtató dolog ismerni és ennek ellenére vagy épp ezért, megszeretni magunkat. Önzés és önhittség, önelégültség és beképzeltség nélküli szeretetre gondolok.

Amikor elismered a saját értékeid, kiállsz magadért, amikor tudod már, mi húz le, mi az ami örömet ad.
Amikor úgy engeded el a múltad, hogy azt mondod, igen, ezt elcsesztem, de holnap nem fogom. Amikor nem engeded magad olyanra rábeszélni, olyanba belehúzni, ami ellen szíved-lelked tiltakozik. Amikor nem engeded magad mások által lebeszélni valamiről, amiről kétségkívül érzed, hogy ezt meg kell tenned.

Amikor nem mások súgják füledbe, hogy ki is vagy te.

:-)

Vigyázz Magadra, csak egy van belőled!

Ja a film: http://www.youtube.com/watch?v=_8fRkCu26rU



Pipacska!

a belső gyermek...

ne tévesszétek össze a gyermekkorral!

Amikor még bízol, amikor még toporzékolsz, amikor még rácsodálkozol egy világra önmagadban és tudod figyelmen kívül hagyni az egész világot, ősi titok, amivel egy gyermek születik... felnövünk, megismerjük az okokat, a körülöttünk lévő világot és felejtjük a belső világunkat.

Keressünk itt és ott és mindenhol és aztán kiégsz.

Nem találod magadban a gyermeket. Azt a rácsodálkozó, érzelmekkel élő, lelkével élő, csak a számító, a kényelmes, az irigy, a mohó tör uralomra benned és kétségbeesel.

Nem találod a helyed, nem találod ki vagy.

Az agy mindkét féltekéje együtt dolgozik, félreértés ne essék. Dominánsabb részt kap az érzelmek megélésében a jobb félteke és racionálisabban működik a bal félteke.

Amikor felnövünk a bal féltekét is észrevesszük, hisz iskolába jártunk, lexikális tudást vártak tőlünk, míg pl. önvédelemre, vagy társas kommunikációra, érzelmi intelligenciára nem tanítanak bennünket.

Naná, hogy a szenzitív, érzékeny, intuitív, kreatív jobb félteke valahogy kezd szürkülni és a pénz, a megélhetés kezdi átvenni a szerepet.

Komoly feladat ezt a belső gyermeket - és nem a gyermekkorod! - újra fellelni, újra örülni tudni, újra látni még a rosszban is a jót, megismerni és beszélgetni sok emberrel, hogy megismerhesd utad és közben önmagad.

Mi itt mind ezt keressük. A lelkünk. Vezessük magunkat vissza hozzá. Az elme hatalma nagyobb, mint gondolnánk, szemünk becsap, és illúziókba ringatjuk magunkat.

De aki nem tud álmodni, az sosem fogja meglátni a jót ebben a káoszban!

Nem az álmodozásról beszélek, hanem hogy hisszük, hogy mienk lesz. Hisszük, mert tudjuk!

Minden hit alapja a belső, önmagunkba vetett hit. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bizonyos belső lélekgyermek, amit keresünk. Mindenki lélekemberként születik.

Mihelyt felleljük: nem irigykedünk, nem vádolunk, nem kiabálunk haragosan mutogatva, hanem úgy felelünk meg másoknak, hogy közben magunknak IS, no ezek ám a nagy próbakövek.

Nehezebb, mint a kényelmes életünket, a "más a hibás" dolgot elengedni. AZT engedd el, ne az érzéseid.
Minden érzésed téged szolgál. Gondolatokat szül és reakciókat, tettekre sarkall. És önvizsgálatra, önértékelésre, elengedésre, elfogadásra.

Szeretetre ébreszt. Önmagad, akármilyen is vagy, szeretetére. És mások szeretetére.

Élni és élni hagyni.

:-))

Szánhattunk volna több időt is utazni, befelé, magunkba. Gyarló emberek vagyunk? Csak Gya(ko)rló emberek vagyunk!



:)))

... és akkor melyik színt szereted?

szín, többértelmű szó, csakúgy, mint pl. a tűz.

Szeretsz a színen állni?

Színt ide! Szint? Van!

***

Tűz a nap, betűz.
Betűzd le neved
s ne tűzd le magad.
Tűz köré gyűlj.

***

:-))))



:-))

Szürke? Szűr... Szűrke?

kicsinyítőképzővel ellátott szűr :-))

a szűr, kabát, meleget ad a hidegben :-))



:-) Mese-mese (m)átka?

pillangós madárka... aki képes megálmodni a szépet és a jót, az észreveszi a sötétszürkében a fehéret...

És azóta is, lehet, hogy ez a tapasztalat tesz téged találékonnyá!!! Mesékkel színezni újra a szürkét. Bár, az is egy szín. A galambszürkét szeretem...

Ugyanolyan fontos, mint megtanulnunk ébernek lenni és vigyázni magunkra.

Hulla a hó!

:-)))))



(Hajtogatom... :-))

Ülök a gép, előtt, most megtehetem, csend van. Senki nem zajong, az ebéd is kész, és a lánykámmal is leveleztem. Ilyenkor nem tud rám hatni a FB szava, miszerint ellopták a kerékpárját, lenyúlták, átverték, lassan kezd derengeni, hogy a szűrőm bekapcsolt! Nem tűnik el a mocskos világ, de láttatni engedi az előre türemkedő szürkét és fehéret is!

Minden embernek, ahogy a természetnek is szüksége van csendre, hóra, tisztára, nyugalomra, hogy a tavaszi és nyári hajtást bírjuk.

Szóval riasztgathat a FB, csak a meleg hat most rám. Felpattanok és állok az ablak előtt és nem mozdulok percekig. Nézem és nem bírok betelni a kavargó hópelyhekkel, mintha valami reményt és csodát várna ilyenkor az ember lánya, és közben érezne a lelkem, hogy történhet bármi, ha szeretet van és mosoly van, minden van.

Elfordulok az ablaktól, eszembe jutottak a régi hajnalok, mikor a nagy télben negyed hatkor indultunk a buszhoz, dolgozóba. Egyetlen lábnyom sem volt benne, csodás sárga árnyékokat vetett még a hold és az álmos lámpaoszlopok, és enyém volt a világ. Én törtem meg a havat. Óvatosan. Halkan. Hálával. Minden téli havas hajnalon. Azóta is szeretem ezt a csendet, ami ilyenkor reményt sugároz. A tavalyi március 15.-ről is már csak az összefogásra emlékszem. Van remény. Mindig van remény, ha éberek, kíváncsiak és merészek maradunk. Ha mosolyogni tudunk még akkor is, mikor nagyon nem lenne min.

Indulok bevásárolni. Papírt és sót veszek. Az sosem árt. (Hajtogatom... :-))



Pipacska :-)



Alfi!

No de miért csak ennyi kevés %-át használjuk ki agyunknak, hogyha ilyen korlátlan lehetőségek tág terepe??

http://www.urbanlegends.hu/2006/04/agykihasznaltsag/
http://toochee.postr.hu/a-csodalatos-agy



Alfi!

Azt a könyvet a te hatásodra vettem meg!!!!!

Köszi!



Alfi... ez tiszta mátrix

Alfi... ez tiszta mátrix :-))

Bevezetném a piros és a kék pirula mellett az álompirulát, LILÁT, ahol a kettő együtt működne! Tudatos Daydreamerek és éjjeli álmodók lehetnénk. :-)))