A pozitív hozzáállás csapdái

Csak mondogassuk, mantrázzuk magunkban, hajtogatni kell csak, hogy minden oké, akkor is, ha nem így van... ?

Ezt a mondatot gyakorta látom, hallom. Igen, létezik olyan, hogy kényszerítem magam nevetni, és ez előbb-utóbb beindítja az agyam és azokat a "jó-érzés" területeit, amit a nevetésizmok kiváltanak.

Mégis azt mondom, ez csak tüneti kezelés.

Olyan sebeket cipelhetünk az elfojtások miatt évekig, tudat alatt is, hogy egy csomó kérésünk, tervünk meghiúsul és egyszerűen egyre inkább örvénybe kerülünk. Negatív spirálba kerülünk, amiből kijönni csak egyféleképpen lehet.

Teljesen a padlóra kell zuhanni. Meghalni bele. Megtisztulni és újraéledni, de már tudatosan, sosem felejtve a leckét és levonva a konzekvenciát: ezt tanultam belőle. Okultam belőle.

Magadnak ily módon engedsz új utat. Megbocsátasz. Megbocsátod, hogy hagytad magad, hogy nem voltál bátrabb, merészebb, kíváncsibb, hogy nem néztél eléggé körbe, hogy nem gyűjtöttél elég ember- és világismeretet.

Hajtogatni a tükör előtt: minden oké... ez a legnagyobb önbecsapás. A szemétdomb akkor is büdös marad, ha beültetjük reményfűvel és hurráoptimuzmus-tulipánnal. A múlttal addig kell foglalkozni, amíg érezzük, hogy az gátol és a jövőnkre rossz hatással van. Nem szabad kidobnod, részed volt, de nem szabad rágcsálni sem sokáig, el kell engedni a sértőt, a fájót, vagy el kell fogadni a régi dolgokat, valamire épp ezek nyitják majd fel a szemed. /Amire van ráhatásod, kijavítani, amire nincs, elengedni, megbocsátani. Nem azért, mert nincs igazad, hanem mert megérdemled a békét./

Már csak arra kell koncentrálni, hogy igen, tévedtem, de MA, már nem fogom elkövetni újra azt a hibát, hogy bárki úgy bánjon velem, ahogy magának sem kívánná. Már csak ez az egy a kérdés: MOST, hogy ezen túl vagyok, MILYEN lettem? Milyen vagyok? Milyen leszek? Tudok-e önazonos és megtalált önmagam maradni?

Ki merek-e állni legközelebb magamért, ha egy ilyen tiszteletlen és hozzám nem méltó helyzetbe kerülök?

Szóval rágcsálni kell kicsit ezeket a sérelmeket, de aztán köpd ki vagy nyeld le. Tedd a fejedben a helyére. Később látni fogjuk, hogy ez része volt valami nagyobb tervnek. Enélkül nem jutottunk volna oda, ahol épp most és ahogy éppen önmagunkkal vagyunk.

Amíg a padlón, csendben fájón gubbasztasz, nem veszed észre a napocskát. Minden nap nem lehet jó, de minden napban van valami jó.
Vannak dolgok, amiket csak alulnézetben láthatunk teljességében és összességében.
Van, hogy a zuhanás tanít meg bennünket repülni.

Amíg lenn vagy a padlón, legalább nézz körül ott, mit is lehetne összeszedni.
Egyébként meg ne gondolkozd túl. Ez volt az én hibám is. A nők már az elején érzik, rájönnek, milyen vaj is van a pasik füle mögött.

Csinálj valami új dolgot, ami eltereli a figyelmed, vagy csinálj egy régit, másképp. Fordítva. Csak ne maradj benn az önsajnálkozás gödrében sokáig. Ne béleld ki azt a gödröt szép puha lepedővel.

Én ebben az életszakaszomban kezdtem írni. Leírtam, kiírtam magamból mindent, amennyire objektívan csak tudtam. Sokan merítettek erőt belőle.

ÉS megtanultam máshogyan kérni. Miután minden paradox módon működik és fordítva, a görcsös akarat és a hiány még több sóvárgást szül, ha akarom, előbb el kell engednem... ez azért nem egyszerű történet.

Nem, nem meghatározott dolgot kérek! Inkább csak valamiféle JELet adjon, hogy merre menjek. Mindig jött egy telefon, egy régi barát, nagyon érdekes vonzások voltak. Akkor olvastam el a karmának nincs humorérzéke c. könyvet, érdekes volt. Ebben a könyvben nem lista szerinti kérelmekről írt, hanem olyanról, hogy a legjobbat, a legmegfelelőbb pillanatban kapjam, ami nekem és másnak is jó.

Mivel a listás kéréseim sorra befuccsoltak, valami sosem klappolt, akkor áttértem erre. Add uram, jöjjön, amit nekem szánsz. Adj jelet, és add, hogy észrevegyem. Általában sírással teremtek. Kisírom magamból, én nem vagyok ordibálós fajta. DE bent nem maradhat. Megbetegít.

Akkor tanultam meg, hogy merni kell sírni. Egyedül. És akkor megkönnyebbülök.

Könnyebben keresek önbizalom-építő olvasmányokat, könnyebben kezdek el egy újabb szakaszt és szebb álmaim jönnek.

Az önbizalom kulcsa a sikerélmény. Menj, keress valami kihívást! Vagy olyat, mi örömöt ad!

Királylány vagy! Sose feledd! Amit elképzelni el tudsz, meg is tudod valósítani! A hogyanra ne legyen gondod, azt vállalja a Gondviselő! Hozd ki magadból a jót. Megérdemled a jót!
A jó jót is vonz! Vagy épp megláttatja mindenben a jót! Ezt mondja a Titok!

:-)

****

"Az egyik legijesztőbb felismerés az életben az, hogy magadat csak te tudod megmenteni."

"Rajtunk múlik minden, nem angyalokon, földönkívülieken, bankokon vagy politikusokon. Rajtunk, azon, hogy mennyire vesszük kézbe saját kis életünket és kezdünk vele valamit. A bábot mozdító fonalat a kezünkben tartjuk."

Mennyire igaz!

Parányi porszem vagyunk s szempor-örvényben élünk. Ez az egész, ami velünk történik, nem is igazán csak rólunk szól, hanem a felelősségről a megbocsátásról, az elfogadásról!

Miről szól még? Hogy ne féljünk. Hogy merjünk új dolgokba fogni. Régi dolgokat feleleveníteni.

"MIKOR volt utoljára, hogy valamit először csináltál?"

???

***

Kiegészítés:
"A büszkeség nem olyan dolog, amelynek lenyelése gyomorrontáshoz szokott vezetni." Valami ilyesmire gondoltam, mikor ezt a cikket írtam. Képletesen értsétek a lenyelést. Kijön az a gyomrodból. Átmegy rajtad. Amikor azt írtam, hogy nyeld le, arra gondoltam, hogy emészd meg és engedd el. Működik. Tapasztaltam. Csak olyanról írok, amit megéltem és ami segített. Megtisztel, hogy ennyien írtatok. Köszönöm! Szeretettel: unique

Címkék:

Hozzászólások



Kötni jó! :)

Már ezerszer botlottam bele ebbe a cikkbe, úgyhogy közreadom!
http://korokcsodai.blogspot.hu/2012/07/az-europai-kotes-tortenete-histor...

Ó, ha a pasik még ilyet hordanának! :) http://3.bp.blogspot.com/-g2humwnaouE/UAw-FyF0A1I/AAAAAAAAAtg/w_NAuHllJx...

Elmentem aludni!



Uni!

Ma fantasztikus formában vagy!

Kötni jó? Én leginkább a szerelmi kötésben vagyok tehetséges! :) Úgy hurkolom az energiaszálakat egymásba, hogy annak párja nincsen! :) Meg nekem sem ... :)



**

én sem tudok horgolni...
bár tudok néha horkolni,
korholni holmi korholmit :-))



**

én sem tudok horgolni...
bár tudok néha horkolni,
korholni holmi korholmit :-))



:-) kötni jó

... néha az ebet is a karóhoz, bár akkor nagyon tudtam, miért is ... ilyenkor kötekedős is vagyok...

egyébként meg csak olyan kötődős vagyok :-))



*

Kányádi Sándor versére nyomtam egy like-t!

"Építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra, s újra
amit lerombol benned
a nappalok háborúja.

Ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat
szítsd a parazsat
Nélküled föl újra nem loboghat".



:))

Tudok kötni, varrni, viszont a horgolás kimaradt az életemből. Legjobban pedig vasalni utálok! :)

Az ősi asszonyi dolgok (teendők) nem igazán kedvemre valóak! :)



** :-)

...én képzeld kötöttem!

és varrtam... ez utóbbihoz már rég tervezem, hogy visszatérek :-)



Az élet és az étel sava-borsa ... :-)

Kányádi Sándor tegnap volt 85 éves!

Álom

Furcsát álmodtam az éjjel:
két csikót fogtam kötéllel,
két gyönyörű pejcsikót.

Szárközépig érő fűben
nyargalásztam velük, mígnem
egyik csikó elfutott.

És a másik, akin ültem,
azon nyomban, mint egy isten
olyan lánnyá változott.

De otthagytam - most sem értem -,
és kergettem egész éjjel
azt, amelyik elfutott.



Az élet is olyan, mint a főzés

Nem szeretek főzni, csak muszáj! Bár az élet is olyan, mint a főzés

"Az élet olyan, mint a főzés. Minden attól függ, hogy mit, mikor és hogyan keverünk az ételhez. Néha a receptet követjük, néha viszont rögtönzünk. "

Uni, régen sokféle bábot, meg egyéb kreatív kütyüket készítettem.
(gipszöntvényeket, termésképeket ... stb.)



:)

Tetszik a kép!



:-)

Főzni jó!!!!



... és olyat, mint Alfi?

... és olyat, mint Alfi? Megmutatta a rajzait!!!! ÁÁÁÁÁÁÁ!!!!

... esetleg van valami olyan az életedben, amit mindig is elképzeltél, és meg szeretted volna csinálni?

:-))



Uni, szióka!

"MIKOR volt utoljára, hogy valamit először csináltál?" - kérdezted.

Ha néha kapok egy-egy új ételreceptet, ami a kedvemre való, akkor előfordul!



"Az egyik legijesztőbb

"Az egyik legijesztőbb felismerés az életben az, hogy magadat csak te tudod megmenteni."

"Rajtunk múlik minden, nem angyalokon, földönkívülieken, bankokon vagy politikusokon. Rajtunk, azon, hogy mennyire vesszük kézbe saját kis életünket és kezdünk vele valamit. A bábot mozdító fonalat a kezünkben tartjuk."

Mennyire igaz!!!!

Parányi porszem vagyunk s szempor-örvényben élünk. Ez az egész, ami velünk történik, nem is igazán csak rólunk szól, hanem a felelősségről a megbocsátásról, az elfogadásról!

Miről szól még? Hogy ne féljünk. Hogy merjünk új dolgokba fogni. Régi dolgokat feleleveníteni.

"MIKOR volt utoljára, hogy valamit először csináltál?"



Alfi! Tök jó és a hozzá

Alfi! Tök jó és a hozzá kapcsolódó videók se semmik!

Köszönöm!



**

Köszönöm, nagyon szép eső-színeket látok! :-)



*

Aludj jól! Szép álmokat! Szeretetesernyőt nyitok föléd!



Pipacska! Jó éjt!

Jó éjszakát, majd jövök valamikor, rendezem pár nem virtuális dolgom is. :-))

Szép álmokat! Szép hétvégét!



Hipnotizáló!

Uni, köszönöm! Elvarázsolt!



**

Ez jött szembe, pont jó lesz nekünk!

https://www.youtube.com/watch?v=X2Me2zHo4dw



*

Nagyon szívesen! Ölellek!



**

De szép! Köszönöm!

:-))



:)

Lehúztuk a cipőt is,

úgy mentünk, kéz a kézben.
Ázott hajad esővíz-
illatát most is érzem.
Tapicskoltunk a sárban;
sikolyaidtól bokrosodva
futott a sáncban
a sárga patakocska.
– Gyermekkoroddá lennék
érted, te kedves.
– Te jó, te drága.
Társtalan lép az emlék
a kármin-köröm pettyes
tavaszi sárba.

(Kányádi Sándor: Mezítláb)

Uni, nem tűntem el, leslek mindig, :) csak közben egy mezítlábas bejegyzést készítek!



***

Robogj, loholj, szaladj, de később majd visszavárlak!

Szia-mia!



***

Elrobogok kicsit dolgozni, ölelés!

Küldök Nektek napocskát!

Süssön rátok, és érezzétek jól magatokat a bőrötökben, úgy, ahogy éppen vagytok!

Szia(-mia)-sztok!

:-)



**

Mélyen vannak, eltemetve, feloldva. Csak akkor jönnek ki, ha valaki olyat ír, ami érzékeny pontom (volt).

Mondtam én, hogy itt együtt írunk... :-))



Ami bent van, legyen kint!

"Hú, annyi minden van itt még benn."

Akkor írj! Ami bent van, az legyen kint, szavak, mondatok, szövegek, bejegyzések formájában!
Szióka!



**

Hú, annyi minden van itt még benn.

A történetek hozzák ki belőlem. Már túl vagyok ezeken.

Királylány vagyok. Ahogy TE is.
És úgy is érzem, végre!!!

Bármit megkaphatok, érted?

Mert semmi is elég!!!!

Az örömpillanatokat gyűjtöm, nem a tárgyakat!

:-)



Uninak

Olyan okosat írtál megint. Megkönnyeztem.
Miért? Nem tudom.

(Most tényleg nem tudom).