Pipitér

igazából csak magamnak magamhoz... egyenlőre, aztán lehet, hogy más is tud majd épülni belőle... ezeket kérdeztem ma reggel magamtól:

- hol van a határ és mi a különbség álmodozás és a között, mikor erősen koncentrálok valamire, hogy sikerüljön?
- hogyan tudnám a "NEM"-et leépíteni és helyette az "IGEN"-t felépíteni
- miért van az, hogy sokszor naivnak és illuzórikusnak gondolom (vagy érzem? gondolom vagy érzem?) a céljaim (céljaim? vagy álmaim?)?

Amire én jutottam az az, hogy elvégre mindegy is, hogy a fentiekre van-e vagy nincs válasz, talán annak sincs igazán jelentősége, hogy tudjuk-e és élünk-e a TITOKkal, viszont az biztos, hogy amit kiteszek, amilyen energiát sugárzok, azt visszakapom. Tapasztalat. Egy bölcs mondta, hogy amilyen irányban kívánjuk a Világ változását, mi magunknak kell megváltoznunk a kívánt irányba. Persze, harcolok... sajnos. pedig a magunkkal szembeni erőszak véleményem szerint ugyanúgy elítélendő, mint a másokkal szembeni (ráadásul az egyik következik a másikból) Egyenlőre tehát a változáshoz viszont valamilyen szinten küzdenem kell a kétségeimmel, mert sajnos vannak. Egyik út választása sajnos az összes egyéb útra egy NEM, persze ettől függetlenül nem ezt, hanem inkább az IGEN-t mantrázom. Mert jobb úgy nekem. És ha nekem jobb, másoknak is jobb, mert nekem akkor jobb, ha mások is vidámak körülöttem, vagy legalábbis igyekszem azon, hogy pozitív energiákkal találkozhassak. Hát teszem, és bízok.