tizenegy

Vígasztalni nem annyi, mint víggá tenni... Ahol vígasz kell ott, valamiért kell, ott valami megbomlott, valami egy kicsit zátonyra került...

Hát próbáljuk meg távolról nézni, és megfigyelni magunkat.

Bevallom őszintén (ami ezen a helyen mellesleg arc és hang nélkül nem nagy tett), hogy ha valamit nagyon akarok, majd "PAFF", hirtelen eléri azt valaki, aki a környezetemben él (vagy látszólag éri el, amiről én úgy gondolom, hogy azt akarom, hiszen nem az ő életét élem, nem tudhatom...)

hát én sokkot kapok...

Tudom, a sokk után a következő pofon, hogy emiatt baromira szégyenlem magam...

Nem is irigység ez, hiszen nem vitatom el az érdemeit, nem azt akarom, hogy neki ne legyen, hanem igazságtalanságnak tartom, hogy akkor nekem miért nem lehet?! Tudom, talán ez az ötévesek logikája... Hát most lehet itt tovább rontanom a helyzeten, ha elkezdem magamat marcangolni...

MOST ÚJRATERVEZÉS!

Inkább elfogadom, hogy az az ő útja... Keményen dolgozott és dolgozik érte, vagy "csak" szerencséje volt... Édes-mindegy. A mindenség így akarta, momentán így működik az egész.

Kicsit vicces ez az Univerzum, nem véletlenül kapom az ilyen "paff"-okat, amikor érzem, hogy teszem, lépegetek és akkor hirtelen valaki "bankot robbant". Az én bankomat. Gondolom.

DE egészen odáig, amíg én ezen nem fogom tudni magam 10 másodperc alatt túltenni, és egyszerűen csak örülni más(ok) sikerének, addig mindig ismételnem kell a leckét. Tudom. De legalább már felismertem a tananyagot.

És hát... azért kell az a hideg tükör is, amibe bele kell nézni, és néhányat kérdezni, mondjuk tizenegyet:

1. mikor döntöttem el, hogy ez (vagy) az az én célom?

2. mióta teszek érte?

3. mennyit teszek érte?

4. tehetnék többet is? - ha éppen nem, idő, pénz, akármi hiányában, akkor kár ezen gyötrődni, tudomásul kell venni egyenlőre, míg nem nyílnak lehetőségek

5. csak ezt akarom, vagy megosztom magam más célok irányába is?
(könnyebb egy 50 méteres falat megmászni, mint három 10 méterest!)

6. amiért úgy érzem/gondolom, hogy nem vagyok (éppen) a helyemen azt mivel okoztam? Ja? Hogy ez akár évekre visszamenőleg nyúlik? Akkor hogy gondolom, hogy egy röpke év alatt újat építek?

7. biztos, hogy mindent megtanultam már ahhoz, ami az én utamhoz kell?

8. hiszek önmagamban?

9. tudom értékelni önmagam csak önmagamért? - vagy csak az általam sikernek vélt momentumok alapján definiálom magamnak a saját jellememet és a saját értékeimet?

10. van bennem elég alázat, vagy gyakorolnom kell ezt még?

11. mi a fő motiváció tulajdonképpen? ha mások véleménye akár pro-kontra, akkor felesleges egy lépést is tenni...

Néhányhoz csak magyarázatot írtam, egyértelmű választ egyikhez sem... Mert ezek az én kérdéseim, és csak az én válaszaimat tudnám megmondani. Neked vannak kérdéseid? És válaszaid?