Müller Péter - boldogság

Túl vagyunk már 2012. december 21-én!
Mindazok, akik e dátum miatt, vagy attól függetlenül is egy új szellemi és földi világ születésében bizakodnak, keresnek is egyben.
S aki keres az talál! Apró "téglákat" az új szellemi, földi "építményhez". Az egyik ilyen kihagyhatatlan "tégla" a boldogság.

Vizsgáljuk meg ezt közelebbről, Müller Péter szemüvegén keresztül. Ezt talán ő sem bánja, és remélhetőleg mindenki látni fog e szemüvegen keresztül.
A régi ember helyett mindenképpen új emberre van szükség, ha valóban szeretnénk magunkban, és magunk körül látni azt a bizonyos új világot.
Müller Péter azt írja:
"Ha valaki az Ember Ideájának beteljesülése felé akár egyetlen lépést is tesz: boldogabbá válik.
Minden önmagát megismerő és sorsát megcsinált léleknek ez a jutalma."

Ez tehát akár fokmérő is lehet.
De ne kerülgessük tovább a boldogság fogalmát. közelítsünk rá lelki szemeinkkel, és természetesen Müller Péter vezetésével:
"Az énnek vannak egészséges és egészségtelen örömei.
Ez azonban nem "boldogság".
A boldogság ennél sokkal több, mélyebb, alapvetőbb élmény.
Ha fölidézed magadban, rájössz, hogy két irányból érkezik hozzád: a múltadból és a jövődből.
Az első a gyermeki boldogság.
Ez tökéletesen passzív. Akkor éljük meg, ha "jó hozzánk az élet", ha szeretnek, ha elfogadnak, ha a "tenyerén hordoz bennünket az Isten". Ilyenkor nem kell tülekedni és harcolni, mert ez olyan, mint egy kellemes félálom: nem kell semmi, s ha kell valami, azonnal megadatik. Az ego ilyenkor "elszunnyad" az emberben, s olyan lesz, mint egy csecsemő.
véle alszik minden rögeszméje is.
Ilyenkor úgy érezzük magunkat a világban, mint egy jó szándékú anyaölben.
A másik a bölcs boldogság.
Ez az önmagára eszmélt ember létélménye, aki sötétségét már átminősítette - fölfénylett -, s ezért legfőbb öröme, hogy áradóan és kiapadhatatlanul ad.
Ad - és nem kell érte semmi.
boldogságát nem az jelenti, hogy szeretik - hanem, hogy ő szeret; benne van, belőle árad, s hogy ehhez ki, mit szól, kiből mit vált ki, s hogyan vetül rá, őt nem érinti.
Ez a fényöröm.
Sugárzik.
Neki nem kell semmi. Amije van is, állandóan föláldozza, s ezért lénye áldássá válik.
Áldás és áldozat: egy.
A "gyermeki boldogság" olyasmi, mint a Hold öröme: mások fényében fürdik, mások sugárzásából él. Lénye kiszolgáltatottan függ a külső erőktől: földerül, ha derűsen néznek rá, hálás, ha szeretik, s örvend, ha kap valamit.
De a "bölcs boldogság" olyan, mint a Nap öröme.
Számolatlanul ad, sugárzik, éltet, fénybe borítja a világot... de mit lehet adni a Napnak?
A fényember egyetlen "kéje", "jutalma", "üdve" s "öröme", hogy süt és életet ad, mint a Nap.
Az életben elérhető legnagyobb boldogság, ha valaki végre fölfénylik.
Ennél nincs több, mert az egész Teremtés drámája erre ment ki: "Legyen világosság!"
És most itt van!
Beteljesedett!
Győztem!
Fény lettem magam is!
(...)
Amit a fényember "tud", az elsősorban az, hogy ő maga isteni szellemiség.
Az "Atya benne van."
Ahogy boldogsága sem más emberektől: apáktól, anyáktól, szeretőktől, barátoktól, ellenségektől, szomszédoktól, rabbik tanácsától és társadalmi elvárásoktól függ - még csak nem is a láthatatlan, egekbe vetített Jóisten kegyétől -, hanem saját bensejétől.
Az ilyen embert nem lehet boldogtalanná tenni, hiszen boldoggá sem mások tették, hanem saját világossága, amit akkor sem lehet tőle elvenni, ha megölik.
Számára ugyanis nincs halál. (...)
A gyerekember legnagyobb tévedése, amikor azt hiszi hogyha egy fényes szellemiség testet ölt, és a mulandó, földi lét sorsát magára veszi, olyanná válik, mint egy bukott angyal, aki elfeledkezett a halhatatlanságáról, félni kezd, és kétségbeesésében a kezét tördeli.
Pontosan azért, mert fényét magával hozza, senki sem tud a földi természetnek annyira örvendeni, mint egy fényes szellemiség.
Hiszen ez is "isteni világ", még akkor is, ha sűrű, lassú, és örökösen változó. De káprázatos és gyönyörűséges! (...)
Az ilyen ember számára a Föld szent és csodálatos hely, s élete szüntelen ünnep.
Ráadásul tudja, hogy a Teremtés nagy sorskérdései itt dőlnek el.
Itt a Földön lehet elbukni, s fölemelkedni, sötétebbé válni vagy fölfényleni: ez itt a világdráma frontvonala.
S ha valamitől nem riad meg a fényember, az éppen ez az ősi szent háborúság."

Lehet sokunknak távolinak tűnik ez a fényemberről alkotott kép, és joggal a gyermeki boldogságot érezhetjük magunkhoz közelebb.
Müller Péter erről így ír:
"Az ember gyermek hosszú-hosszú ideig.
Ha ateista úgy, hogy másoktól függ: a szüleitől, a szerelmétől, a társadalmi körülményeitől, az elvárásoktól, a szokásoktól, melyek beléivódtak, s amelyeknek igyekszik jól-rosszul megfelelni.
A hívő pedig úgy, hogy az Atya fölötte van, ő a gyermeke, és az is akar maradni örökké.
De van egy pillanat, amikor rádöbben arra, hogy az Atya benne van!
Nemcsak Krisztusban - őbenne is!
És innen kezdve már nem "gyermek", hanem önmaga, mások és az egész világ sorsáért felelős lény.
Valójában csak ekkor lesz boldog.
Ez ugyanis egy olyan boldogság, amibe senki sem szólhat bele, nem adhatja s nem veheti el.
Ez olyan boldogság, ami kiapadhatatlan és örök."

Ezek után igazán magától értetődik, hogy BOLDOG 2013-at kívánjak Mindenkinek!

Hozzászólások



2 év után

2 év után jön a válasz...:)
https://www.facebook.com/OrszagosOlelesNapok/
Ennek jónak kell lennie.



Kedves Zsul!

A link alatt már csak ez van: "Sajnos ez a tartalom jelenleg nem érhető el." ... pedig bejelentkeztem érte.



Harmatcsepphez méltó ajánlat

Harmatcsepphez méltó ajánlat volt ez.:) Facebook-on nyomon lehet követni, hogy mikor szerveznek újabb ölelésnapot. Nem csak Budapesten van ilyenkor, hanem más városokban is. Kiírják az egész listát. Viszont van még valami ami foglalkoztat...:) Milyen lehet a harmatcseppes tea, - kávé, - koktél...:)
De a harmatcseppes randi is jó lehet...:P Ha már itt tartunk biztos a március is harmatcseppes lesz.



"Fogyasztasz alkoholt,

"Fogyasztasz alkoholt, mondjuk egy jó férfitársaságban?" - Nem lehetne inkább női társaságban?:)



köszi a klippet, lendületesen

köszi a klippet, lendületesen romantikus volt. Egyébként semmi közöm a franciához. Még a gimiben az osztályfőnök - aki franciát is tanított - szeretett engem Zsűlnek hívni, aztán amikor választani kellett nicknevet az interneten, kapóra jött.:) De látom az alábbi hsz-ben a német is bejön a képbe...:)



Ha még nem is érzed magad

Ha még nem is érzed magad "fénynek", vigasztaljon a tudat, hogy tippem szerint, Te egy fényes tekintetű, csinos nő lehetsz....:)