Esik

Fények az éjszakában

Esik... kinéztem az erkélyre és elmerengtem rengeteg szép emléken... s csak néztem a templomot, amely gyönyörűen van kivlágítva. Blöki a lábamnál ült és ő is csak nézett ki... hirtelen egy csepp az arcomon landolt és lefolyt egészen a szám sarkáig... megnyaltam.. forró volt, mint az ő könnyei... Emléxem, hogy mennyire szerettem felinni a forró könnyeit...lecsókolni az arcáról... és pimasz.. Tovább »

Címkék: